Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-100
100. országos ülés 1873. február 27-én Bittó István elnöklete alatt. Tárgya : Kérvények bemutatása. A közoktatási költségvetés tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak : Pauler Tivadar, Tisza Lajos, Trefort Ágoston, utóbb Szende Béla, Szlávy József, az ülés végén Kerkapoly Károly. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A múlt ülés jegyzőkönyvét Széll Kálmán fogja vezetni; a szólni kívánókat Wächter Frigyes és Szeniczey Ödön fogják jegyezni; A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetni fog. Széll Kálmán jegyző (olvassa a február 26-án tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök • Ha nincs észrevétel, (Nincs észrevétel !) a jegyzőkönyv hitelesíttetik. Elnök: előterjesztésem nincs. Lázár Ádám: T. ház! Van szerencsém egy kérvényt benyújtani, melyszerint Segesvárszékbe kebelezett Fehéregyház, Héjasfalva, Szederjes, M.Telek és Zoltán községek a környékben elharapódzott bűntények meggátlása végett rögtön bírósági eljárás elrendelését kérik. Kérem a kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Ki fog adatni a kérvényi bizottságnak. Következik a napirend, vagyis a költségvetés tárgyalásának folytatása. Boncs Döme ! T. ház ! Akkor, midőn az .államköltségvetés átalánosságbanmegvitattatott, többször hallottam fölemlíteni „azt, hogy zilált pénzügyi helyzetünket, illetőleg a most fölmerülő deficitet, a nagymérvű hasznos és gyümölcsöző beruházások idézték elő. Megvallom, t. ház, hogy ha ezen nagymérvű, hasznos és gyümölcsöző beruházásokat ezen ministeri tárcza költségvetésében látnám: nagyobb vagy legalábbis jelentékeny részben, legkevésbbé sem találnám pénzügyi helyzetünket aggasztónak, sőt a népnevelés ügyét jövendőre igenis biztosítva, és ez által szilárd alapját látnám letéve jövőbeni észszerű nemzetgazdászatunk, közvagyonosodásunk, az államadóalap növelésének, és amire mindenek fölött fősúlyt kell fektetni, a polgári kötelességérzet kifejlődésének; mert, habár Molnár Aladár t. képviselő ur tegnapelőtti beszédében azt mondotta, hogy nem csupán pénz hiányzik a népn velés előmozdítására, hanem ahhoz egyébb is kell, t. i. munkaerő és erélyes intézkedés : meg kell itt mégis jegyeznem, hogy főtényezőül igenis a pénz szolgál, mert sem a munkaerőt, sem az erélyes intézkedést nem lehet foganatosítani pénz nélkül. Én, t. ház, azt hiszem, hogy mindaddig, mig a nevelés és közoktatási tért behatóbban nem műveljük, mig abban nagyobbmérvü beruházásokat nem teszünk, mig a nevelési és közoktatási tér művelésének átalakítását nem eszközöljük, hanem csak egyes vidéket vagy nemzetiséget előnyösitünk a többiek fölött, és különösen mindaddig, mig a felekezetek magatartásában rémképeket látunk, mig ezen rémképek árnya alatt jól esik az országnak néhány forintot meggazdálkodni, szóval mindaddig, mig a haza összes népeinek nevelése- és művelésére fősúlyt nem fektetünk, és mig ezen önmagunknak fölállított felekezeti rémképek nyomása alól ki nem bontakozunk: addig én legalább az átalános népnevelés előmozdítását biztosítottnak nem fogom látni, addig pénzügyi bajokon segíthetünk időlegesen mától holnapra, vagy kölcsönnel vagy egyik más direct vagy indirect adó-nem fölemelésével; de, szerintem, azon gyökeresen segítve nem lesz, és mindaddig pium desiderium fog maradni a pénzügyminister urnák az átalános vita alkalmával elmondott szép és magasztos mondata, hogy: , adjuk meg az államnak, ami az államé'; mert lehetetlennek tartom oly törvény megalkotását, mely által az államnak ezen magasztos czélja biztosittassék, minthogy azt csupán a
