Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.

Ülésnapok - 1872-99

120 99. országos ülés február 2fi. 1873. mi, nem tagadhatjuk, a haladás egy nagy vívmá­nyául tekintendő, mert köztudomású dolog, hogy p. o. Angliában még ma sem bir az meghonosulni; megállapítja és kimondja a tanszabadság elvét, sza­badságára hagyván a szülőknek és gyermekeknek, hogy akármilyen iskolába járjanak, csak mutassák ki azt, hogy a gyermekek iskolába jártak és hogy megkezdték a nevelés azon minimumát, melyre az államnak szüksége van; kimondja az önkormányzat elveit, midőn az iskolaszékek és iskolatanácsok in­tézményét állítja föl ; kimondja azt: hogy a vallás­x tanítás az egyházat illeti, s hogy erről az illető hitközség gondoskodjék; kimondja és megállapítja végre elvileg az állam fölügyeletét, kimondja azon elvet, hogy szükség esetében, midőn az illetők nem képesek a magok erejéből födözni a költségeket: nz állam föladata az illetőket segélyezni közokta­tási czéljaik elérésében. Ezek oly nagy és fényes el­vek, tisztelt ház, melyek kimondásával más művelt nemzeteket megelőztünk, melyekre méltán büszkék lehetünk, s melyekhez képest azon apró hiányok, melyek itt szóba jöttek, merőben elenyésznek. Méltóztassék megbocsátani, hogy buzgóságom és hevem által vezettetve, a kelleténél tovább vet­tem igénybe a tisztelt ház figyelmét; elfogadom a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául. (Élénk helyeslés.) Vécsey Tamás: Tisztelt ház! Elvi fej­tegetésekbe bocsátkozni nem fogok, mert amit a tisztelt ház talán egy Csengery, Zichy Antalnak, megbocsát a budget-vita alkalmával, az én csekély személyiségemnek nem méltóztatik megengedni. De különben is tudom azt, hogy a budged-vita alkal­mával az elvi fejtegetések nem vezetnek gyakorlati eredményre; azoknak a magok helyén s a magok idején kell szőnyegre kerülni. Sajnálom azonban, hogy nem lehet beszédemben szorosan és szigorúan a budget tételeihez csatlakoznom; következik ez nem a budget előterjesztésének netáni rósz szerkeszté­séből ; de következik onnan, hogy közoktatásügyünk egész képét a budget nem tüntetheti föl sajátságos viszonyaink következtében, mert hiszen köztudomású dolog, hogy tanintézeteinknek egy része még a mi­nisteri felelősség alá sincsen vonva; továbbá, hogy több tanintézet „in partibus infidelium" van, melyeket a minister ur csak most fog saját ressort­jába visszaterelni. A nagyon tisztelt minister ur csak egy ol­dalról mutatta be magát tegnapelőtti beszédében, t. i. mint tanügyi minister; megbocsát azonban. hogy ha ezen alkalommal, midőn még a tár­czák persona!-uniója egyesül személyében, azok közt, kik a cultus terén több tövisekkel találkoz­nak, én is elébe lépek, s egy-két figyelmeztető in­tést saját tapasztalatomból előterjeszteni bátorko­dom. (Halljuk!) Nem vitatom azt, tisztelt ház, hogy ma, midőn sok községben nincsen tanító, sok községben pedig a tanitó irni sem tud, lehetséges volna az anyakönyvek vezetését rögtön kivenni azok kezéből, kiknél jelenleg van; de azt igenis állítom, hogy minden hitfelekezet, minden hitközség a mai körülmények közt is ve­zetheti az anyakönyveket ugy, hogy ne forduljanak elő azon botrányok, miszerint íiu születése alkal­mával beírják a leányt csak azért, hogy a védkö­telezettségtől való menekvésre eszközt szolgáltassa­nak. (Közbeszólások: Igás l) Azt is kellemetlenül tapasztaljuk, hogy temetések körül sok községben botrányok, visszaélések és viszáikodások merülnek föl, sőt maga a temetés is felekezeti szempontból nem egyszer, sem nem kétszer, hátráltatik és gátol­tatík. (Igás! Ugy van \) Meghoztuk, tisztelt ház, a birói hatalom gya­korlásáról és a birói függetlenségről szóló törvényt; azonban épen azon körök, melyek az élet legben­sőbb szentélyét, a családi életet nem ismerik: ítél­nek a házasság fölött, oly lírák, kik nagy részben nem ő felsége által, a felelős ministernek ellenjegy­zésével kinevezett bírák, hanem szentszéki tagok. Anachronismusnak tartom, tisztelt ház, a patronatus jelenlegi állapotát, midőn az adózó polgárok fillé­rein kell a reverendissimusnak még hizlalóját is meg­csinálni; (Derültség) de midőn a patronatusi jog gyakorlatáról van szó, azt mondják, hogy milyen felekezetű a városi képviselet; és aki nem vallja magát katholikusnak, az kituszkoltatik a közgyű­lésből. A reversalisokkal is mennyi visszaélések tör­ténnek ; kicsikarják a reversalist a sokszor jogot nem tudó szegény embertől, és midőn az ilyeneket meg" kellene büntetni, mire nem kétlem, hogy a minister ur hajlandó és akarja is : valami sublimis alakban eltűnnek azon individuumok, kiknek a tör­vény végrehajtása volna kötelességök. Sajnos dolog továbbá, tisztelt ház, hogy Ma­gyarország jelenleg is azon szerencsétlen helyzet­ben van, miszerint három naptárszerint számítunk; ott van a Gregoriánus, Julianus és Mozaicus nap­tár és háromszor tartunk minden sátoros ünne­pet, a dologkerülés kedvéért, mintha csak ele­gendő munkás kezünk volna. (Helyeslés.) Érezhető továbbá az ultrámontanismus igen veszedelmes ellentámadása, melynek, mint egyik igen szomorú vívmányát megemlíthetem Iglq városának legújabb tisztujitását, hol a katekismus szerint re­staurálták az egész várost. (Nagy derültség.) Ily tüneményekkel szemben, minister nr, — mert hiszen ön az egyedüli ember, ki előtt ezt megem­líteni szükség, —hadd hívjam föl figyelmét ezen kér­désekre, és öntől az egyház és állam közti viszony szervezésének legalább előmunkálatait tisztelettel kérjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom