Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-99
120 f»!). országos ülés február 26. 1873. igen egyszerű és könnyű volna. Sok helyen igen készületlen anyagot kapnak az illető tanárok, ami azon, nézetem szerint, igen téves eszmére vezette őket, hogy kívánják, óhajtják és indítványba hozzák, a közép-tanodáknál az úgynevezett előkészítő-osztályokat. Az elemi oktatásnak a maga nemében befejezett egészet kell ugyan képezni; de egyúttal más czélja is van. E részben rectificálnom kell a most jelen ugyan nem lévő Oláh Gyula képviselő ur múltkori megjegyzését, amely, miután előhozatott: nézetem szerint, egy kis rectificatiot igényel, mert nagy tévedésen alapul. 0 azt mondotta ugyanis, hogy a közép-tanodáknak kettős rendeltetése van-; egyik az, hogy előkészítőül szolgáljon a főtanodai oktatásra; a másik az. hogy a műveltség bizonyos fokával lássa el azokat, akik nem szándékoznak tanulmányaikat folytatni, hanem a gyakorlati életbe lépnek át. Ezt részemről nagyon téves eszmének tartom; de rectificálva igénybe veszem e kétféle rendeltetést az elemi oktatás számára. Az elemi oktatásnak igenis két czélja van: az egyik a fontosabb az, hogy a népnek zömét a műveltségnek azon minimumával lássa el, mely nélkül az állam fön nem állhat, s csakis ez igazolja, ez teszi szükségessé a tankényszert, egyúttal az államot is, melynek egyik kezében fenyitő-eszköz, a pallós csillog, arra is kötelezvén, hogy másrészt gondoskodjék a népnek a kellő műveltséggel és erkölcsi érzettel való ellátásáról. De az elemi iskolának e mellett még az a másik rendeltetése is van, hogy egyúttal előkészítő lépcsőül szolgáljon a közép-tanodákhoz. És itt bátor vagyok a közoktatásügyi minister ur figyelmébe ajánlani azt, miután be van jelentve, hogy a középtanodai törvényjavaslat készen van, s reméljük, hogy ez a ház azt tárgyalás alá fogja venni, — hogy a szerepek ama fölcserelését, mely a kisdedóvodák és az alsó elemi tanodák közt szintoly hibás, mint hibás volna az elemi tanodák és a közép-tanodák közt,— lehetőleg eltávolítani és az átmenetet egyszerűvé, könnyűvé méltóztassék tenni olykép, hogy a negyedik elemi osztályt bevégzett tanuló minden akadály nélkül beléphessen a legalsóbb közép-tanodái osztályba; s ott viszont magát kellőleg képezhesse az egyetemre, melyre ismét a közéji-tanodáknak kell előkészitőkül szolgálniok. Hibás rendszer volna az, ha nem igy volnának a közép-tanodák berendezve. A közép-tanodák rendeltetése épen nem az, amit tisztelt Oláh képviselőtársam említeni méltóztatott, hogy a félműveltség előmozdítói legyenek, s az úgynevezett semidoctus-emberek seregét bocsássák ki a világba. Aki nem azon igénynyel állott be az iskolába, hogy a műveltség legmagasabb fokáig, tudniillik az egyetemig haladjon, annak számára legyenek berendezve a polgári és szakiskolák. A tényleg fönálió közép-tanodák ama vélt kettős rendeltetése elméletileg és gyakorlatban merőben hibás, és csakis más megfelelő intézmény hiánya miatt áll fön. Annyiban igaza lehet tisztelt Oláh képviselő urnák, a mennyiben a tényleges állapotot akarta volna jelezni; de határozottan ellent kell mondanom, ha egy rendszer megbirálásáról és megalapításáról van szó. Azok számára, kik nem praetendálják a legmagasabb fokú műveltetést: ott vannak a szaktanodák, melyeknek nem létezése miatt, szomorú kénytelenségből keresik némelyek a középtanodákban azon félbeszakított alantabb fokú befejezetlen műveltetést, melynek az életben aztán, vajmi kevés hasznát veszik. Bátor vagyok fölhívni a tisztelt közoktatási minister ur figyelmét arra, hogy azon harmóniát és egységet, melyet én közoktatási rendszerünk elengedhetlen kellékének tartok: e részben is érvényesíteni méltóztassék, hogy a szakiskolák is mentől előbb saját közvetlen íölügyelete és felelőssége alá helyeztessenek. Van is, ha jól emlékszem, a tisztelt háznak e tárgyban határozata, és reflectált rá, ha nem csalódom, a pénzügyi bizottság is. De valósitva ezen elv egyelőre csak annyiban van, hogy, a mint a jelentésből látom, a kereskedelmi akadémia ez idén már a közoktatásügyi minister költségvetésében szerepel. Tavaly nem volt igy, legalább tanfölügyelőségem ideje alatt a kereskedelmi akadémia egészen külön administratio, a kereskedelmi minister alatt állott. Én példának okáért, mint tanfölügyelő csak bizonyos esetekben, a nagy fontossággal bíró érettségi vizsgák alkalmával, a védkötelezettségi törvény folytán, voltam meghiva, illetőleg kiküldve, azon intézetbe, mely esetben mintegy két gazdának voltam szolgája, mert két ministertől: a kereskedelmi ministertől és egyúttal a közoktatásügyi ministertől is kellett ad hoc kiküldetést nyernem, mig az egész tanéven át azon intézetnél semmi fölügyeleti és ellenőrzési jogom nem volt. A mi az alsóbb kereskedelmi iskolákat illeti, melyek száma Buda-Pesten nem megvetendő, azok jelenleg, a mint tudom, tényleg még mindig a kereskedelmi minister alatt állanak. Úgyde a kereskedelmi minister külön tanfölügyelőt nem tart; ha ezt végig viimők: szükséges volna majnem minden egyes ministernek külön iskolákat, tanítókat és tanfölügyelőket tartani, ami okvetlenül a közoktatási rendszerünk teljes megzavarására vezetne. Akkor mondhatnók, hogy a belügyminister neveljen magának jó administratorokat, és valósítsuk az egyetemen is a facultásoknak azon elkülönítését, melyet Schvarcz Gyula képviselőtársunk egy alkalommal, ha jól emlékszem, proponált, midőn, hivatkozva a tudományoknak mai napság nagy kiterjedésére, a tanulmányoknak nagy tömegére, azt állította, hogy a juridicai facultást külön kell választani az újonnan alakítandó tisztán politikai facultástói. Ez következetesen lefelé végig vive, oda vezetne, a most
