Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.

Ülésnapok - 1872-99

114 99. országos ülés* február 26. 1S73. Nem kell kötelezőleg kimondani sem az egyik, sem a másik elvet, sőt talán nem is kell megváltoz­tatni a népiskolai törvényt, csak máskép kell azt némileg magyarázni. Adjuk meg a fölhatalmazást a ministernek, hogy egyik vagy másik elvet alkalmazza, amint azt a tényleges körülmények szerint czélsze­rünek tartja; mert ha nem adjuk meg a fölhatal­mazást : épen oly esetekben teszszük lehetetlenné a tanképezde fölállítását, ahol az eleinek leginkább készen feküsznek. Csak azon kérvényre hivatkozom, melyet a füredi szeretetház érdekében a tisztelt ház nemrég a pénzügyi bizottsághoz utasított. Ha itt az externatus elvét szigorúan akarnók föntartani: lehetetlen volna azon intézetet fölállítani, daczára annak, hogy az anyagi tényezők azon tanitó-képezde fölállítására egy képviselőtársunk kezdeményezése folytán, — a mi ezen képviselő urnák egyik leg­szebb érdemét képezi, — társadalmi utón létrejött, s hogy ezen tanitó-képezde a szeretetházban okvet­lenül az egész államra nézve becses tananyagot fog ott találni. (Helyeslés.) Egy további pont, amelyre nézve a népisko­lai törvény revisioját szükségesnek tartom, a tanföl­ügyelők kérdése. Csengery Antal tisztelt képviselő ur azt állította, hogj" intézkedni kell azon irányban, hogy a tanfölügyelők rendezésének több foganat sze­reztessék, s hogy ezen intézkedés nem a népiskolái törvénybe, hanem igenis a megyei községi törvénybe foglalandó, illetőleg ezek volnának megváltoztatandók ; ez azonban nem volna, meggyőződésem szerint, gya­korlati. Annak eredménye ugyanis, ha a községi és megyei törvényben tennénk ez irányban változtatást, ha azon hatóságok irányában tennők az illető köz­ségeket felelősekké, melyek a községi és megyei törvények végrehajtása fölött őrködnek: igen viszás eredményhez jutnánk, — ahhoz, hogy azon panaszok fölött, melyeket a tanfölügyelő ép a népoktatás ér­dekében tesz, nem. a vallás- és közoktatási, hanem a belügyminister intézkednék. Azt hiszem, minden esetre viszás dolog. A népoktatás érdekében oly kérdésekben, melyek a tanfölügyelő rendeleteivel vannak összeköttetésben, okvetlenül kell, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister legyen az utolsó fórum, hogy ennél legyen eldöntve, hogy ne más administrativ elv alapján, hanem ép a közoktatás érdeke alapján hozassék végleges intézkedés; és azt hiszem, hogy e tekintetben bátran föl lehet magukat a tanfölügyelőket is a vég­hajtás bizonyos mérvével ruházni. (Helyeslés.) Ha végig tekintünk az amerikai egyes álla­mok törvényein, azt fogjuk ugyan találni, hogy azok elágaznak, némelyek csakugyan ugy, mint a magyar törvény, a tanfölügyelőknek csupán tanácsadási sze­re] >et juttatnak; de nézzük ép az előhaladóttabb ál­lamokat, u. m. New-York, Illinois, Massachusets, Florida, Észak-Carolina államokat, azt fogjuk ta­lálni, hogy itt mindenütt föl van jogosítva a tanföl­ügyelő az iskolákat ott, ahol azok a kellékeknek meg nem felelnek: bezárni, az iskolaszék tagjait ott, ahol rendszabályainak érvényt nem szereznek, 200 dollá­rig terjedő pénzbirsággal sújtani. Ha közelebbről akarunk példát, venni, nézzük Hollandiát; ott is föl van jogosítva a tanfölügyelő ott, ahol rendszabályaiknak érvényt szerezni nem birnak, a községi elöljáróságot, illetőleg iskolaszé­ket az államügyész által egyenesen bepereltetni, és direct minden felsőbb közbenjárás nélkül az illető büntetési eljárást kezdeményezni; azt hiszem, hogy nálunk, ahol úgyis annyi hajlam van a felelősség minden rendeletét ignorálni, ahol úgyis az iskola­székek ép a testületek azon terjedelmes jogánál fogva, mely az autonómiával együtt jár, de azon csekély kötelességérzetnél fogva, mely sajnos, hogy az autonómia követelményének nálunk átalában meg nem felel, ahol. mondom, e testületek úgyis any­nyira lassítják az ügymenetet, annyira nehezítik nemcsak foganatosítását, hanem intézését is: itt bátran föl lehetne a tanfölügyelőket ezen exe­cutivák bizonyos mérvével hatalmazni, t. i. azzal, hogy ott, ahol ismételt sürgetés és figyel­meztetés nem használt, egyes egészségi és tanítási tekintetben nagyon kártékony iskolákat bezárhassanak; vagy a tovább tanítást addig fölfüggeszthessék, mig a helyes intézkedéseknek érvény nem szereztethetik, azt hiszem, hogy a megyei iskolaszék tagjait némi direct felelősséggel bátran lehet terhelni a közokta­tási minister ur irányában, anélkül, hogy ez az összes községi és megyei ülések rctortáján keresz­tülhatoljon. De a tanfölügyelők kérdésével kapcsolatban, s ez már nem annyira a népoktatásra, mint a közép­iskolákra vonatkozik, bátor vagyok a minister urat még egyszer különösen megkérni, amit okvetlenül tekintetbe kell venni a közép-iskolai törvény meghozatalánál, aminek érvényesítése azonban addig is mindenekfölött tőle függ, és ez az, hogy a föl­ügyeletet a közép-iskolák tárgyában minél bővebben kiterjeszteni, és minél szigorúbban foganatosítani iparkodjék, és pedig nemcsak az oktatásra vonat­kozólag, hanem az összes középiskolák morális ve­zetésére és az azokban lévő nevelési elem érvénye­sítésére ; nehogy elterjedjen azon valóságos ragály, mely a közép-iskolákba beütött, és mely abból áll, hogy a kémkedési rendszer a fegyelem eszközéül állandósittatik, és mintegy elkerülhetlenné tétetik, \ s melylyel az összes tanuló ifjúság jelleme és becsü­lete koczkáztatik. Ez egy oly veszedelem, mely ugy az állami, mint a felekezeti iskolákban egyaránt fönáll, és melynek kiirtására mindenekfölött töre­kedni kell. Példákat is hozhatnék föl; de nem aka­rom ezzel a tisztelt ház figyelmét a kellő határokon tul fárasztani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom