Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-81

81. országos ülés február 4. 1873. 47 Paczolay János: Tisztelt ház! Megvallom, hogy engem megdöbbentett az előttem szóló képviselő ur fölszólalása azért, mert azt állitá, hogy némely vasutaknál a forgahni eszközök már is oly állapotban vannak, hogy azok nem elégségesek a forgalom közvetítésére és korántsem elégségesek arra, hogy a garantirozott összegnek megfelelő jövedelmet behozzák. Ha ez igaz, miből következett ez, tisztelt ház? Ez csak abból következett, tisztelt ház, hogy azon társulatok, melyek mint consortiumok léptek föl a házban és engedélyt nyertek, számításaikat vagy szánt-szándékosan hibásan készítették, hogy annál könnyebbé tegyék az engedély megadását, vagy pedig oly könnyelműen jártak el számításaikban, mely könnyelműség semmi esetre sem gerjeszthet bizalmat a házban az iránt, hogy ezen társulatoknak a szerintük szükségessé vált forgalmi eszközök, kocsik stb. stb. czime alatt ujabb garantirozásokat nyújtson, (Élénk helyeslés a jobboldal több padján és a szélső baloldalon.) mert hová vezet, tisztelt ház, mikor azt merik mondani itt a házban, hogy mindjárt az első alkalommal nem volt elégséges készlet beszerezve a forgalom közvetítésére, sőt hogy az nem elégséges a garantirozott összegnek megfelelő jövedelem meghozására. Kérdést nem szenved, hogy az ilyetén eljárás nem tiszta lelkű eljárás, mert a társulatoknak mulhatlanul szamot kellett volna vetniök azzal, hogy minő forgalmi eszközök szükségesek arra, hogy mértföldenként azon jövedelem bejöjjön, a melynek biztosítását a háztól kérték. (Zajos helyeslés a jobboldal több padján és a szélső baloldalon.) Ha pedig nem tettek számítást, vagy roszhiszemüleg adták be költségvetésüket : akkor előre nyilváníthatom, hogy az ily társulatok, melyek előrelátott hibás számitások alapján kérték a biztosítást, nem érdemesek arra a bizodalomra, hogy a mostani nagy garantiákhoz még nagyobb garantiákat nyerjenek. (Tetszés néhány jobboldali padon és a szélső baloldalon.) Ez nem volna más, mint annak előidézése, hogy azon consortiumok, a melyek különben is nagy nyereséggel túladtak már nyert engedélyeiken, ismételve pénzösz•szeget szerezzenek, a melyeket aztán ismét föl lehessen osztani. A ház már 14 nap óta tárgyalja a költségvetést és minden nap hangzik, hogy micsoda szomorú helyzetben vannak pénzügyeink, minő nagy a deficit. És ezt mi idézte elő? Megmondom őszintén : előidézte azon körülmény, hogy e házban sohasem találkozott egy egyéniség sem, aki a kért concessiókat drágáknak, szerfölött magasaknak találta volna. Hanem engedélyeztünk, t. ház, vasutakat anélkül, hogy terveket csináltattuk, s anélkül, hogy költségvetésüket, számításukat láttuk volna; megszavaztuk a nagy összegeket ugy, a mint azokat .tőlünk kérték. És mi az eredménye az ilyetén | könnyelmű eljárásnak? Az, hogy találkozik itt a házban egy képviselőtársunk — nem csodálkozom egyébiránt rajta, mert maga is egyik consortium igazgatója — ki azt mondja, hogy a forgalmi eszközök nem elégségesek arra, hogy a biztosított tőkeösszegnek megfelelő kamatot hozzanak. (Zajos helyeslés a jobboldal néhány padján és a szélső baloldalon.) Ha ez így fog menni, és a ministeriumot csak ugy könnyedén fölszólíthatjuk, hogy ezen értelemben törvényjavaslatot készítsen: mondhatom, hogy ily eljárás mellett a deficitből nemcsak nem fogunk kibontakozni, hanem még nagyobb bonyadalmakat fogunk előidézni. Ennélfogva én az ilyen törvényjavaslat behozatala ellen már most előre is tiltakozom. (Zajos helyeslés a jobboldal néhány padján és a szélső bal oldalon.) Ivánka Imre i Szavaimnak tökéletesen téves fölfogása miatt vagyok bátor fölszólalni. Ha nem lenne olyan zaj e házban, a milyen van, megérthette volna tisztelt képviselő ur, hogy én azt mondottam, hogy a társulatoknak mód nyujtassék arra, hogy az állam terheltetése nélkül tehessék meg a forgalmi eszközök beszerzését, (Ellenmondás jobb felől.) Tessék a gyorsiratot fölolvastatni: ha vajon ezen szavakat mondottam-e, vagy sem? Egyébiránt igen csodálom, hogy a tisztelt képviselő ur annak idején oly tudatlanul vitatta a concessiókat, és azt sem tudta, hogy nem a társulatok határozták meg, mennyi legyen a garantia, és különösen mennyi a forgalmi eszközökre fordítandó összeg? hanem, hogy a kormány 50 ezer forintnál többet e ezélra nem engedélyezett, bár mindenki tudta, ki valaha ily kérdéssel foglalkozott, vagy arról egy kissé gondolkozik, hogy ezen összeg oly csekély, melylyel a vasutak még a mindennapi kenyeret sem szerezhetik meg. (Helyeslés bal felöl.) Ha tehát a tisztelt képviselő ur személyesen kivan megtámadni valakit : követelem tőle, mint komoly férfiutói, hogy előbb meggondolja, mit beszél, és informáltassa magát. (Élénk helyeslés bal felöl.) Kerkapoly Károly pénzügyininister: Tisztelt ház! Én pár szót akarok a kérdéshez szólni, és pedig azért, mert az én értesülésem szerint a 10-ik pontról van szó, a hol az kívántatik, hogy „a ház utasítja a ministeriumot, hogy a vasúti árszabályzat kérdését tegye minden körülmény gondos tekintetbevétele mellett, minden tényező gondos mérlegelésével kimerítő, ezen ügy egész horderejét felölelő tanulmány tárgyává ; terjeszszen a ház elé javaslatot a megállapítandó irányelvek kijelölésére és a jelenleg fönálló aránytalanságok czélnak megfelelő kiegyenlítésére." Ha, midőn ez van tárgyalás alatt, erről beszélünk, a kölcsönös recriminatiok nem következnek be. Abban mindnyájan egyetértünk, hogy a tarifák kérdését tanulmá[ nyozás tárgyává kell tenni, hogy a- ministeriumot