Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-81

48 81. országos ülés február 4. 1873. erre utasitni kell és akár Paczolay János, akár Ivánka Imre tisztelt képviselő urnák legyen igaza, ezen kérdést egyik sem alterálná. Én azt gondolom, hogy mielőtt más eltérő kérdésről beszélünk: fo­gadjuk el ezen pontot, és ha valakinek ezen 11 határozati javaslat nem elég: annak rendje szerint hozhat be egy 12-iket és a fölött fejlődhetik ki vita; ez legalább nem akadályozza meg a tárgyalás alatt levő ügynek legombolyitását. Ezt akartam csak megjegyezni. Azon kérdé­sekhez részemről bátor leszek megmondani a ma­gamét; de ez most nincsen helyén és azt gondolom, hogy ez a tárgyalásnak elterelése azon útról, me­lyen kell, hogy vezessük. (Élénk helyeslés jobb felől.) Madarász József: Tisztelt ház! Töké­letesen egyetértek előttem szólott tisztelt pénzügy­minister úrral arra nézve, hogy mindazon határo­zati javaslatok, melyek másról szólnak, mint a pénzügyi bizottság által előadott óhajtás: külön tár­gyalandók ; és én részemről, ha a tisztelt ház ezt elfogadja, föntartva magamnak azt, hogy azonnal, a mint ez elfogadtatik, hozzászólhassak ahhoz, a mit Ivánka Imre tisztelt képviselő ur előadott, most egy szót sem fogok hozzászólni; és kérem, hogy először e kérdés tétessék föl, vajon az elfo­gadtatik-e, vagy sem ? Én is el akarom fogadni. Azután szóljunk ahhoz, a mit Ivánka Imre tisztelt képviselő ur mondott. (Nem lehet!) Ez esetben, mintán különben elüttetném a szótól, kénytelen va­gyok jogommal most élni. Először is Ivánka Imre tisztelt képviselő ur­nák tökéletesen igaza van abban, hogy Paczolay János tisztelt képviselő ur valószínűleg a nagy zaj­ban nem hallotta azon szavakat, melyeket csakugyan mondott, hogy az állam terheltetése nélkül tétesse­nek azok, a miket óhajt; azonban bocsásson meg Ivánka Imre tisztelt képviselő ur, én daczára ezek­nek, teljesen helyeslem nagy részben mindazokat, a miket Paczolay János tisztelt képviselő ur mondott. (Helyeslés jobb felöl.) Arra nézve, hogy az az oka a nagy hiánynak, mert e házban nem akadt senki, a ki őszintén, nyíltan megmondotta volna, mikép azon biztosítékok nagyok lesznek, s azért meg fog bocsátani a tisztelt képviselő ur, hogy ha erre nézve mondom, hogy azt „nagy részben" nem fogadhatom el. (Derültség.) Én a vasutakra nézve kijelentvén átaláhan azon nézetemet, hogy én csakis az 1848-iki törvé­nyek által megrendelt fővonalokat kívánom kiépít­tetni : átaláhan egyetlenegy vasút megszavazásához sem járultam. Tehát nem járulván magához a vasút megszavazásához; természetes, hogy annak részletei­hez sem szólhattam. De mert nem járultam azokhoz, roszaltam önmagában azt, a mit a tisztelt képvi­selő ur előhozott. A többiben azonban nagyrészben osztozom előadásában ; mert amryi igaz — hiszen nem most tárgyaltatik az összeférhetlenség iránti törvény, hanem később fog tárgyaltatni, — lehetek én is azon helyzetben, de azt nem helyeselhetem, hogy ha behozatnak a képviselőház elé a vasutak, melyek egyik-másik képviselőnek vagy rokonának birtokai felé mennek, azonkívül egyik-másik képviselő, vagy barátja vagy atyafia igazgató-tanácsos lesz és ily módon a vasút keresztülmegy. Ezen rendszerrel szakitanunk kell. És, ha a múltra nézve nem te­szünk is mást, minthogy kimondjuk, hogy ez volt oka a nagy deficitnek : akkor csak kötelessé­günket teljesítjük, a mennyiben beismerjük a hibát és a bűnt, melynek következtében a haza most hi­ányban szenved, és ha be nem ísmernők: akkor nem is kívánnánk segíteni. Csatlakozom Paczolay tisztelt képviselő ur előadásához. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Csernátony Lajos : Én pedig csatla­kozom az igen tisztelt pénzügyminister ur fölszóla­lásához. Ivánka tisztelt képviselőtársam nem tett indítványt, hanem csak egyszerű kérdést intézett a közlekedési minister úrhoz. A minister ur meg­adta a választ. A mit Ivánka tisztelt képviselőtár­sam, mint rectificatiot előadott: az csakugyan meg­egyezett azon szavakkal, melyeket első fölszólalása alkalmával használt. Én is azt tartom, hogy ne tér­jünk ki jobbra-balra, eljön mindennek az ideje. Ha itt mindenbe belemegyünk és declamálunk minden­féléről : akkor nem megyünk semmire. Tartsuk tehát magunkat a tárgyalás alatt lévő kérdéshez, ott igen erősen elmondhatjuk nézeteinket. Pártolom a pénz­ügyminister ur fölszólalását, (Helyeslés.) Elnök: Miután a 10. számú határozati ja­vaslat ellen egy oldalról sem történt fölszólalás, ugy hiszem, hogy ezen határozati javaslatot elfoga­dottnak jelenthetem ki. (Helyeslés.) Következik a 11-ik számú határozati javaslat. Széll Kálmán előadó (olvassa a 11, számú határozati javaslatot.) Lázár Ádám i Tisztelt ház! Csak az imént hangzott el egyik t. képviselőtársunk, egyszers­mind ministeri tanácsos ajkairól azon igéret, hogy a ministerium kebelében a képviselőház minden ha­tározatai pontosan és a legnagyobb készséggel tel­jesíttetnek. Hogy mennyire pontosan teljesíttetnek, azt megmutatta a tegnap kezdett és ma befejezett tárgyalás a közigazgatási rendezés érdekében ; mert ugyanis a képviselőház már 1868. évi november 14-én meghagyta a kormánynak, hogy valamint a központi személyzet szaporítása, ugy a rendszer egyszerűsítése végett sürgősen tegyen javaslatot. Épen ugy szükségesnek látta 1871. január 21-én, tehát ezelőtt egy évvel, ismételve sürgetni a kormányt hogy a közigazgatás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében javaslatot tenne. Hogy mindez eddig nem történt : mutatja a mai határozat is, melylyel a kormány is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom