Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.
Ülésnapok - 1872-95
380 95. országos ülés február 21. 1873. -oly.részvény-társulati törvénynek fogalmazását és a ház „elé mielőbbi beterjesztését eszközölni, mi által valamint egy felől kereskedelmi érdekeink elősegittetnének, más felől oly szédelgő üzletek, melyek Magyarország közhitelét részint kül-, részint a belföld irányában aláássák: alapjában megakadályozni képesek lehetnek. Bátor vagyok erre a tisztelt ház --és • nünister ur figyelmét ismételve fölkérni. Tizsa Kálmán Nem szándékozom e költségvetés átalános tárgyalásához szólani, és egyedül az ezen alkalommal beterjesztett határozati javaslatok iránt vagyok bátor nézetemet előadni. Ami a benyújtott javaslatok közül az "utóbbit illeti, — nem tehetek róla — azt nem pártolhatom; nem jelesen azt, melyet Vajda tisztelt képviselő nr méltóztatott benyújtani. Amennyiben ez a törvény végrehajtását követeli, azt hiszem, nem szükséges és nem helyes; ha a múuster ur nem fogja valamely ^esetben megtartani a törvényt: méltóztassék interpellálni, feleletre vonni, és akkor bizonyosan pártolni fogom; de amellett, hogy ezen határozati javaslat olyasmit foglal magában, amit én fölöslegesnek tartok: egy oly eszme vonul rajta keresztül, amely, nézetem szerint, határozottan helytelen. Szól ugyanis ezen határozati javaslat az iparvállalatok, a részvény-társaságok engedélyezéséről; én pedig ezen eszmét még csak igy mellékesen is elfogadni nem akarom. Ezen határozati javaslatot tehát részemről nem fogadom el. Sokkal fontosabb azon határozati javaslat, amelyet Irányi Dániel tisztelt képviselő ur nyújtott be, és amely szól egy enquéte kiküldéséről, amely meghallgatván az ott megnevezett szakértőket, véleményt adjon az iránt, hogy az Austriával kötött vámszövetségnek minő hatása van Magyarország iparára és kereskedelmére. Ha az időt tekintjük, amidőn ezen törvényjavaslat beadatott, nem lehet tagadni, hogy helyes időben adatott be, annyiban, amennyiben — amint méltóztatnak emlékezni — azon vámszövetségről szóló törvény azt mondja, hogy 5 év leteltével mindegyik félnek joga van a másikat ujabb alkudozásokra fölhívni, aminek, ha félév, illetőleg 6 hónap alatt eredménye nem lenne, egy évi íölmon4ássa! élhet az egyik, vagy a másik fél. Közeledünk az első cyclusnak végéhez, amelynek elteltével, ha valamiben hátrányosnak tartja az ország magára nézve azon szövetséget, annak megváltoztatása iránt intézkednie kell. Én tehát — mondom — helyes időben beadottnak tartom azon határozati javaslatot; de viszont sokkal fontosabbnak, semhogy a tisztelt ház azt most rövid utón elfogadhatná, vagy elvethetné; mert elvetni, szerintem, nem lehetne a benne rejlő nagyfontosságú eszmék miatt helyesen; elfogadni pedig bajosan lehet ily rögtönözve; mert — mint eialitém — oly fontos a tárgy, hogy a határozati javaslatnak minden egyes tételét fontolóra venni szükséges. Ezen nézetből indulva ki, én azt óhajtom, hogy a tisztelt ház mondja ki, hogy ezen határozati javaslatot a budget-vita befejezése után tűzi ki tárgyalásra. (Helyeslés bal felől.) Kérem, méltóztassanak ezt megtenni, mert valóban oly nagyfontosságú a benne lévő eszme, hogy e javaslatot rövid utón elmellőzni nem volna helyes; hanem igenis hazánk érdekében szükséges azt fontolóra venni. {Helyeslés bal felől.) Irányi Dániel : Tisztelt ház! Ha a többségnek elfogadni méltóztatik Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársam most kifejtett indítványát: én igen szívesen hozzájárulok. Elnök: Tisztelt ház! Először is az Irányi képviselő ur által beadott határozati javaslat fölött volna hivatva a tisztelt ház határozni. Fölvitetett azon előzetes kérdés, hogy az most ne döntessék el; hanem nyomassék ki, s majd a budget befejezése után tűzessék napirendre. Szlávy József ministerelnök: Részemről csak annyit kívánok megjegyezni, hogy Tisza Kálmán képviselő ur módosításához azért nem járulhatok, és azért nem hiszem elfogadhatónak, mert, mint méltóztatnak tudni, hogy a budget befejezése után következnének a különböző adótörvények javaslatai. Annyi és oly számos törvényjavaslat fekszik előttünk, hogy valóban nincs időnk semmi egyéb dologgal előbb foglalkozni, inig be nem végeztük ezen előttünk fekvő sürgetős törvényjavaslatokat, és igy arra figyelmeztetem a tisztelt házat, hogy e határozati javaslatnak a budgetvita befejezése után való rögtön tárgyalását nem tartom lehetőnek. Kerkapoly Károly nénziigyminister : Azt gondolom, tisztelt ház, hogy a fő dolog nem a napnak meghatározása, most, mikor még annyi van a között a nap, és a mai nap közt, a melyen előbb át kell esnünk. A fő dolog az, hogy a határozati javaslatot és annak tárgyát oly fontosnak tekintjük-e, hogy szükségesnek tartunk annak megvitatására és az a fölött való megállapodásra egy komoly tanácskozást, komoly tárgyalást, mégpedig előbb, mielőtt a halogatással az alkalom is elröpülne. Ezt részemről nem ellenezhetem. Ha valaki ezt szükségesnek tartja : én azt, hogy attól rövid utón elüttessék és az alkalom tőle, ugy szólván, eljátszassék, nem tartanám méltányos dolognak. Ha tehát a háznak egy része ezen kérdést előbb akarja tárgyalni, mielőtt a halogatással az alkalom elveszne, s azt egy komoly tanácskozás után akarja eldönteni: ez a kormány részéről ellenzésre nem talál; de hogy ina a nap fixiroztassék, vagy kimondassák, hogy e kérdés ezen ülésszak alatt fog tárgyaltatni (Fölkíáltások bal felől : ezen