Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.
Ülésnapok - 1872-95
95. országos ülés február 21. 1873. 379terjesztett határozati javaslatot mint addig szükséges intézkedést, mig a törvényhozás önálló kereskedelmi törvény hozatala által intézkednék, szintén pártolom. Csak azon ötletből vagyok bátor pár perczig a tisztelt ház figyelmét igénybe venni, mivel a kereskedelmi minister ur több kilátásba helyezett intézkedések és törvény-könyvek közt addig is, mig kereskedelmi törvény életbeléptéiteknek : a Magyarország érdekeire nézve különös fontossággal biró részvénytársulati törvény alkotásáról hallgatott. Miután, tisztelt ház, épen én voltam szerencsés e tárgyban idei január 13-án egy határozati javaslatot beterjeszteni, kérvén, hogy legrövidebb idő alatt, a tárgy sürgősségénél fogva, ennek fölvételére határnap tűzessék ki; azonban ez, ismételt kéréseim daczára is, nem tudni mi okból, elutasittatott, — igen is tudom miért: azért, mert ez oldalról jött. — Ez alkalomból tehát, midőn ezen részvénytársulatokra vonatkozó sürgető törvény megalkotása iránt fölszólalok: teszem ezt azért, mivel épen a kereskedelmi minister ur által hangsúlyozott ipar, kereskedelmi és nemzetgazdasági viszonyaink követelik azt, hogy azon pénzerő, mely nélkül ezen fontos műveleteket valósítani nem lehet, társulati utón előteremtessék és ezen müveletek biztosan létesíttessenek. Az 1840. évi XVIII. törvényczikkben foglalt szabályok ugyanazok, melyek alapján a kereskedelmi ministerium elszokott járni mindazon esetekben, melyekben a részvény társulatok alapszabályai a bemutatási záradékkal elláttatnak, anélkül azonban, hogy akár az alapszabályokban foglalt alap tőkére, akár annak kezelésére, akár a társulati működésre nézve, mint legfőbb biztosítékokra kellő figyelmet fordítana. Innen van azután a sok világpiacira kibocsátott szédelgés-üzlet, melyekről Vajda János tisztelt barátom is említést tett, s annak tulaj donitható az is, hogy csaknem gomba módjára nőnek a részvény-társulatok, a melyeknél fényes nevek mögé búvik a társulat; mig csakhamar kiderül, hogy a busás osztalék helyett föl kell ébredni azon keserű valóra, hogy minden kormányengedély, minden bemutatási záradék mellett a közönség meg van károsítva. Hogy mily fontos Magyarországon a részvénytársulatok kifejlődése: szabad legyen e tekintetben statistikai adatokra hivatkoznom. A nyilvánosságra jutott statistikai adatok szerint ugyanis a múlt 1872-ik évben a kereskedelmi minister által összesen 585 részvény-társulat engedélyeztetett, még pedig 361 takarékpénztár, 94 nagyobb bank, 40 hitel- és népbank, 28 mezőgazdasági- és jelzáloghitelbank, 17 takarékbank, 7 biztosítási intézet, 2 iparbank, 1 hitelbiztosítási intézet és 15 különböző iparvállalat, melyeknek legnagyobb része azt mutatja, hogy, miután kevés kivétellel csaknem mindenik életbeléptettetett, a társulati szellem nagy mérvben fejlődik Magyarországon, s ámbár többnyire idegen pénzzel gyámolittatnak ezen társulatok : Magyarország gazdasági érdekeire mégislényeges befolyással vannak addig is, mig önnálló nemzeti jegybankunk lenne. Jelenleg mint ezt Irányi Dániel képviselőtársam tüzetesen kifejtette, Európa szerte a védvámsorompók megszüntetése mellett a részvénytársulatoknak az állam-kormány gyámsága alul leendő fölszabadítása a fő kérdés. Ennek a kereskedelem és az ipar érdekeben meg kell szűnnie; mert csak ezen két eszme együttes fölkarolása által lehet reményleni, hogy Magyarország azon kívánalmakat, melyektől szellemi és anyagi előhaladása föltételezve van, előbb-utóbb könnyebben elérheti ; miután, tisztelt ház, ezen intézkedés a védvám szempontjából megszűnt, s egyszersmind a részvény-társulatok a kormány gyámkodó hatalma alól teljes kivételét Európában a legnevezetesebb kereskedelmi államok Anglia, Francziaország, Németország már tettleg valósították, amennyiben egyedül a részvény-társulatoknak közigazgatási utón a kormány általi engedélyezése megszűnvén, ahelyett mindennemű jogviszonyok, jelesen alaptőke biztos létesítése és föntartása, szabályozása és átalán az ilyen üzletek minden mozzanatainak bizonyos mérvadó szabályokkal körülírása elfogadtatott, melyekkel egyszersmind törvényhozásilag kimondatott az, hogy ezen szabályok bemutattatván az illető törvényszékeknél, ott vizsgáltatnak meg, ott jegyeztetnek be a nyilvánkönyvekbe, és igy terjesztetnek a nagy közönség tudomására, mely eljárás által lehet egyedül kikerülni azt, hogy minden szabályok, minden megvizsgálás nélkül, könnyű szerrel ne fogadtassanak el. s ez által a közönség egykönnyen tévútra ne vezettessék. Részemről, midőn teljességgel nincs kilátásom arra, hogy az általam beadott határozati javaslat külön tárgyalás alá kerüljön: ez alkalmat örömmel ragadom meg, hogy részint eszmerokonság, részint a Vajda képviselő ur határozati javaslata ötletéből, a megváltozott viszonyokhoz képest, mulhatlanul szükség, hogy Magyarországon a kereskedelmi törvény létrehozása előtt, egy önálló és tüzetes az ujabb kor kívánalmainak megfelelő részvény-társulati törvény hozassék; ezt a tisztelt minister ur ép az. imént elhangzott s Magyarország anyagi jólétére czélzó törekvéseivel öszhangban állónak tekintem,. és elvárom, s egyszersmind fölkérem a tiszteit kereskedelmi minister urat, hogy egyéb fontos teendői közt ezt, mint egyik legsürgősebb és legszükségesebb teendőjét, méltóztassék — ha még nem történt volna — tanulmányozás tárgyává tenni, é& Magyarországon az 1840. XVIII. törvényczikk helyett a mai igényekkel, a fokozottabb kereskedelmi, ipar és nemzetgazdászati viszonyokhoz mért 4b*
