Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-95

378 95. országos ülés február 21. 1873. kitott és a nvult évben már megalakult pénzintézetek azon eljárása és gyakorlatának, mely szerint részvényeiket többnyire magas fölpénzek mellett hozzák a közönség birtokába, semmi törvényes -alapja nincs. Erre nézve hivatkozom a már érintett 1840: XVIII. törvényczikkre, mely, hogy ha figyelembe vétetik, igenis elemi fog lenni a „Pester Lloyd" tisztelt szerkesztőségének állítása szerint ez ügy annyiban, amennyiben az 1840-ben alkotott törvény kimondta, hogy mi módon kell a társulatoknak alakulniok. Kétféle társulatot különböztet meg annak első §-a, közkereseti társulatok azok, melyeknek czimében minden részvényesnek neve kitétetik vagy legalább is ezen szó hozzátétetik „és társai" és ezek minden vagyonukkal felelősek azon részvényekért, melyeket kibocsátottak, és azon szerződésekért, melyeket a társulaton kivül álló tagokkal kötöttek, ez a tulajdonképeni közkereseti társulat. Ezen fölpénzt követelő társulat tagjai arra szoktak hivatkozni, hogy igen, nekik joguk van nagy fölpénzeket követelni, mert az intézet életbeléptetésére nézve fölötte nagy felelősséggel vannak lekötve. Ha már most ezen társulatok csakugyan közkereseti társulatok volnának, mely szerint egész vagyonukkal volnának felelősek, mind az intézetnek, mind az intézeten kivül álló tagok irányában: akkor volna némi alapja azon állitásnak; mert, mint mondom, a törvény őket egész vagyonukkal kötelezi; azonban nagy része azon intézeteknek, mely fölpénzzel szokta részvényeit a közönségnek kibocsátani : nem ilyen közkereseti társulat, hanem tulajdonképen a törvény b. pontja alatt említett részvénytársulatot képez; mert az intézet tagjai nincsenek átalánosan megnevezve, hanem csak, mint ez a budai takarékpénztárnál is történt, melynél nem voltak a tagok név szerint megnevezve, sőt ez az alapszabályok 1. §-ában világosan kiteszi, hogy részvénytársulatot alakítanak; már pedig a részvénytársulatok csak azon részvényekért, és azon részvényekben kitett és aláirt bizonyos összegig felelősek, és egyéb vagyonukkal egyátalában nem köteleztetnek; ha tehát nemcsak a részvénytársulati tagok, hanem a részvényesek is csakugyan azon részvényt tartoznak kifizetni, melyeket aláirtak: akkor át nem látom, hogy miért tulajdonítanak magoknak több jogot az alapító tagok, mint az aláírók; holott azok sem tartoznak többet befizetni, sem pedig több vagyonnal nem felelősek a közönség irányában. De ilyen részvénytársulat alakítására nézve sem tartották meg a törvénynek határozatát; mert a törvény LV. §-a c. pontjában világosan kimondja, hogy tartoznak azon részvények számát megnevezni, melyeket a közönségnek aláírás végett átadni kivannak, és miután az aláírás megtörtént, csak azután történik meg az alakulás: t. i. az alapszabályok megerősítése és a tisztviselők megválasztása. Nem tartják meg ezen törvényt az alakuló társulatok azért, mert néhányan 10—15-öd magukkal a tisztújítást megtartják előre magok között anélkül, hogy azt ideiglenesnek neveznék és az alapszabályok megerősítése után, miután az aláírás befejeztetett, a közgyűlés elébe vinnék az ügyet és az ideiglenes választmány letenné tisztjét és végleges választmány megválasztatását engedné meg. Ami pedig a költséget illeti, arra nézve szintén ezen törvény volna irányadó, és a részvénytársulatra nézve, mint már mondám, azon kivül, hogy az egyiknek több joga nincs mint a másiknak a törvény 63. §-a értelmében, csakis azon költségek volnának követelhetők mindenkitől egyformán ; — de semmi esetre 25 vagy 40°/

0 fölpénz, — amelyek valóban megtétettek, ha csak az alapszabályokban ez iránt különös intézkedés nem történt, mert az alapszabályokban nagyobb összeget is lehetne meghatározni; azonban amely alapszabályokat eddig láttam, s melyek alaftján ilyen fölpénzek követeltettek: nem vettem észre, hogy egyikben is a költségek mennyisége iránt a legkisebb határozat történt volna. Mindezeknél fogva én az ily eljárás által s a tetemes fölpénzek fölvétele által a közönség zsarolását látván : bátor vagyok a minister urat kérm, méltóztassék a kiadandó engedélyeknél a törvény megtartását a közönségtől és az alapító társulatoktól szigorúan megkövetelni; mert sokszor hangoztatott a ministeri padokról a törvény iránti tisztelet; de ez csak akkor ver mély gyökeret a nemzet szivében, ha a minister urak magok is megtartják, másokkal is megtartatják a törvényt. Ennélfogva bátor vagyok egy határozati javaslatot beterjesztem s azt a tisztelt ház becses pártfogásába ajánlani. Határozati javaslat a földművelési, ipar- és kereskedelemügyi ministerium költségvetéséhez. A földmüvelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister addig is, mig uj kereskedelmi törvény alkottatnék a részvénytársulatok engedélyezésére nézve, a még teljes érvényben lévő 1840. évi XVIII. törvényczikk pontos megtartására, és minden olyan fölpénz vagy bármi czim alatti dijaknak betiltására utasittatik, melyek az idézett törvény 63-ik §-ában meghatározott valósággal tett s bebizonyítható költségek rovata alá nem Boroztathatván, törvénytelen zsarolásoknak tekintendők. Kérem e határozati javaslatot vagy most fölvétetni, vagy pedig kinyomatni és napirendre tűzni. Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa a határozati javaslatot.) Lázár Ádám í Tisztelt ház! Előre is kijelentem, hogy az Irányi tisztelt barátom által beadott határozati javaslathoz csatlakozom; valamint az előttem szólt Vajda képviselőtársam által elő-