Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-91

280 91. országos ülés február 17. 1873. Majoros István s A fedezet táblás kimutatásában érintve van a bezdán-zombori ut. Tisztelt ház! Bácsmegye területe 170 Omértföld, s ott oly időben, midőn eső vagy hó esik és sár van, az utak járhatatlanok. A megye kőutak építését határozván el, e végett az 1868-ik évben bizottsági gyűlésében elhatározta, hogy a közmunkákat jövőre nem természetben, hanem pénzbeli kivetés utján szedi be. Nézetem szerint ez legigazságosabban is volt tervezve, mert az építendő Klinker-utra Bácsmegye minden adóforint után egy krajczárt vetett ki. E határozat föl is terjesztetett a ministeriumhoz; ez azonban különös okoknál fogva nem látta ezt jónak és kívánatosnak : megtagadta annak végrehajtását. S így a kicsinyben megkezdett ut, amely körülbelől 4 millióba kerül, most szünetel; egyik részét ugyan az állam vette át Zomborig, s erre már két költségvetésen meg is szavaztatott egy bizonyos összeg, és ezen évi költségvetésben is előirányoztatik; de a kormány végrehajtó közegei által semmit, de semmit sem tétetett a munkálatokra nézve. Hová lett tehát azon pénz, hová fordíttatott? azt kérdem bátran a minister úrtól; mert tény az, hogy 170 [j mérföldnyi területnek nincs útja, s noha az állam vette át az autonomicus megye helyett az építést s a költségvetésben meg is szavaztatott az előirányzott összeg: még sem történik semmi az állam részéről. Én azt hiszem tisztelt ház, hogy ez több, mint mulasztás, ez vétkes hanyagság. Az idén szintén előirányoztatik ezen összeg, hogy fog-e valami történni, nem tudom; de ha ugy marad, amint van, azon ut romlásnak fog indulni, és az idő viszontagságai miatt végkép el fog pusztulni. Fölhivom tehát a minister urat: terjeszsze ki figyelmét oda, hogy a meglevő rész fentartásáról gondoskodva legyen, és ami az évi költségvetésben megszavaztatott: méltóztassék oda fordítani. Pulszky Ferencz előadó: Miután azok, miket Majoros képviselő ur előadni szives volt, nem tartoznak a fedezet kérdéséhez, kérem méltóztassék a fedezetetet 4.900 írtban megszavazni. Elnök s Elfogadja a tisztelt ház ? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a fedezet 4.900 frtban szavaztatig meg. Mihályi Péter jegyző (olvassa): „Vizi utak és tengeri kikötők fentartása" személyes járandóságok 22.568 frt. Pulszky Ferencz előadó : A bizottságnak nincs észrevétele. Szluha Benedek: Tisztelt ház! Egy határozati javaslatot leszek bátor előterjeszteni, nem annyira egy uj útra nézve, mint egy már meglevő államutnak újbóli fölvételére; mielőtt azonban ezt fölolvasnám, bátor leszek tájékozás végett azt'röviden indokolni. Még 1861-ben, midőn az alkotmányos élet beállott, Tolnamegye közönsége szükségesnek látta, hogy Tolnamegye alsó részén a Dunával összekapcsoló utat létesítsen. Az alkotmányos állapot rövid lévén, a bekövetkezett korszakban maga az absolut kormány is oly szükségesnek látta ezt mind a vidék kereskedelmi forgalmára, mind jövedelmére az adó tekintetéből, hogy az úgynevezett kemenczi útvonal 1861-ben az állam által meg is lett kezdve. Ezen ut keletkeztekor a gőzhajótársulat állomást állított ott föl, és az ut ma oly helyzetben van, hogy a töltés tökéletesen kész; azonban 1865-ben a kormányváltozás alkalmával, — melynél mindig személyes kellemetlenségek fordulnak elő, — ezen ut az államutak sorából kihagyatott, és jelenleg ott áll, hogy — amint emlitém — a töltés kész és a kövezés nagyobb részt el van készítve, azonban — lehet mondani — az évnek felében az ut a hátralevő készületlen részek miatt járhatatlanná vált. Mellőzve most azon okokat, melyek ezen útnak elkészítését akkor szükségeltek, nekem reményem van, hogy a tisztelt ház annyival is inkább el fogja fogadni határozati javaslatomat, mivel ép ma jelentette ki a tisztelt minister ur Körmendy Sándor tisztelt képviselőtársamnak adott válaszában, miszerint gondoskodni fog, hogy a báttaszéki vasútvonal a Dunával és ezáltal Pesttel összeköttetésbe jöjjön. Minthogy a zákány-dombóvári vasutvonalat a múlt országgyűlés megszavazta és az hihetőleg ez évben át lesz adva a forgalomnak: oly szükségessé vált ezen útvonal elkészítése, hogy e nélkül a báttaszéki vasútnak nincs sok értelme; s ezért biztosan merem állítni, hogy azon összeg, mely ez útnak kiegészítésére fogna adatni: a zákány-dombóvári vasútvonal kamatbiztositása által egy év alatt megkétszeztetik, és azt hiszem, hogy ez útra azon néhány ezer frt meg nem szavazása, ugy a vidéknek, mint az országnak nagy kárára történnék. Ezek után bátor leszek a határozati javastatot fölolvasni: (olvas.) „A kemenczi dunagőzhajó-állomást a báttaszékszegszárdi államuttal összekötő, mintegy 3 mérföld hosszúságú, nagyobb részt készülőben levő kemenczi útvonal az államutak sorába fölveendő. Tekintve, hogy a zágráb-báttaszéki vasút lehetőleg még ezen évben át lesz adva a forgalomnak: a közlekedési minister oda utasítandó, hogy az emiitett útvonal elkészítését még ez év folytán eszközölje. Ajánlom határozati javaslatomat ugy á közlekedési minister ur, mint a tisztelt ház pártfogásába. Semmi más tekintet nem vezérel, mint a közérdek, és ennélfogva azt hiszem, hogy méltányoltatni fog kérésem. Pulszky Ferencz előadó: Mint gróf Széchényi István tanítványa, nagyon jól tudom, hogy nem szabad szem elől téveszteni az egymás-