Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-89

89. országos ülés február 14. 1873. 245 szem Magyarország helyzetét, veszem Magyarországnak legbelsőbb meggyőződésem szerinti érdekeit; veszem azt, hogy az uralkodóház 1867. óta kétségtelenül sokkal több időt tölt hazánkban, mint valaha; veszem azt, hogy az uralkodóház Magyarországon élve, sokkal inkább megismerkedik a magyar érzelmekkel, és itt a fővárosban időzés, mindnyájunk tudtával, nincs az ország kárára. Mindezt összevéve, én, daczára mindazoknak, a miket ezen törvényjavaslat ellen érzek, és ellene magam is fölhozni tudnék : azt elfogadom. (Helyeslés.) Helfy Ignácz: Tisztelt képviselőház! (FölMáltásoJc jobb felől: elálll) Előttem szólott tisztelt barátaim oly alapos érvekkel és részint oly jeles ékesszólással indokolták azt, hogy miért nem fogadhatjuk el mi a részletes vita alapjául az előttünk fekvő törvényjavaslatot, hogy egészen fölösleges volna részemről is a dolog érdemére visszatérni. Én fölszólaltam egyedül azon indokból, hogy egy igen rövid megjegyzést tegyek arra, a mit Csernátony Lajos tisztelt képviselőtársam és barátom, az imént mondott. Igazán valódi meglepetéssel hallottam tőle, hogy rósz néven veszi tőlünk azt, hogy nem érjük be egyedül azzal, hogy saját álláspontunkat védjük; hanem még más pártoknak, ás azon párt álláspontját is megtámadjuk, melyhez ő is tartozik. (A balközépről ellenmondás.) Engedelmet kérek, én ugy hiszem, hogy ez egyátalában mincs ellentétben a parlamentalismus szokásaival, sőt az épen egyik fő föladata a pártoknak, hogy bebizonyítván a maguk álláspontjának helyességét, a másikét megtámadják; (Helyeslés a szélső bal oldalon) mi nemcsak jogokat gyakorlunk, hanem bizonyos tekintetben kötelességet is teljesítünk. Ez alkalommal tehát annál kevésbbé van oka tisztelt barátomnak meglepetve lenni, miután nem tagadhatni, hogy a következetlenség megvan, és nagyon is világos. Az eddig szolt balközépi képviselő urak mindegyike elismerte azt, hogy rendkívüli nagy hiba, tapintatlanság volt a kormány részéről e törvényjavaslatot szóba is hozni; tehát elvben elismerték, hogy nem helyes dolog, és nincs helyes ok arra, hogy miért emeljük Magyarországban a civillistát: ha aztán az eredmény mégis csak az, hogy megszavazzák, lehetetlen nekünk a következetlenséget ki nem mutatni. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) És ennyivel beérve feleletül, magára a dologra nézve azt az egy észrevételt teszem, hogy a tisztelt előadó ur, midőn ezen törvényjavaslatot ajánlotta, hozzátette, hogy neki tulajdonképen érvei nincsenek. Szögyény László előadó: Ezt nem mondtam! Helfy Ignácz: De igen is azt méltóztatott mondani, és ha nem is szóról szóra mondta igy; de az volt szavainak értelme, hogy neki érvei nincsenek, hanem ajánlotta a pénzügyi bizottság indokolásának alapján ; már pedig méltóztassék megnézni e pénzügyi bizottság indokolását, az tulaj donképen ugyanaz, hogy érvelése nincs, hanem általánosságban a háznak elfogadására ajánlja.. Én ilyet még nem hallottam, hogy egy képviselőház fogadjon el pénzteherről szóló törvényjavas* latot, mely semmi, de épen semmi által indokolva nincs, és a melyre nézve már maga a pénzügyminister sem mondhatott egyebet, mint azt, hogy ő maga és a kormány meggyőződést szerzett magának arról, hogy erre szükség van. Én nem fogom mondani, hogy határozottan tagadom, miről más valaki meg van győződve; de engedelmet kérek, a parlamentnek ez nem elég. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Mert ugyan e módon a jövő évben ujabban előállhat a kormány és azt mondhatja, hogy uraim, mi indokokat elő nem adhatunk, de méltóztassanak elhinni, hogy meg vagyunk győződve a dolog szükségéről; sok olyan meggyőződésűk volt már önöknek, a mely az országnak kárára van. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Bár mint legyen is e dolog, én azt hiszem, hogy annyit mégis föltesznek rólunk, hogy ne bízzunk más meggyőződésében, mikor valamire szavazni akarunk, szerezzünk meggyőződést arról magunknak. Miután pedig az a meggyőződésem, hogy helytelen lenne az udvartartás költségeinek fölemeléséről szóló törvényjavaslat megszavazása: azt határozottan visszautasitom. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Szögyény László előadó: Tisztelt képviselőház! Én nekem nem volt szándékom a már úgyis hosszura terjedt vitában fölszólalni, hanem miután Helfy képviselő ur egyenesen engem, mint a központi bizottság előadóját megtámadott, engedje meg a tisztelt ház, hogy néhány szóval feleljek e megtámadásra. A képviselő ur ugyanis azt monda, hogy én, midőn néhány szóval a törvényjavaslatot a bizottság nevében a képviselőház figyelmébe és elfogadásra ajánlottam, elismertem, hogy nincsenek érveim, melyeket fölhozni tudnék a törvényjavaslat támogatására. Bocsánatot kérek, én néhány száraz szóval ajánlottam azt elfogadásra; de nem mondtam, hogy nincsenek érveim, melyeket fölhozhatnék támogatására. Ivagy különbség van a között, ha az ember egyszerűen ajánl egy törvényjavaslatot elfogadásra, és mellette nem kivan sok érvet felhozni; vagy ha elismeri azt, hogy nincs, és nem is hozható föl semmi indok annak támogatására. A tisztelt háznak kezei közt van a ministerium által beterjesztett törvényjavaslat, annak indokolásával együtt; kezei közt van a tisztelt háznak