Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-89

246 89. országos ülés február 14. 1873. teszi is ki magát, akarja a korona és a nemzet közti egyetértést föntartani; vagy az-e, ki az ellenkezőt teszi. {Élénk helyeslés a balközépről.) Elnök * Szólásra többé nincs senki följegyezve s igy az átalános vitát befejezettnek jelentein ki. Mielőtt szavazásra föltenném a kérdést, még egyszer föl fog olvastatni Madarász képviselő ur határozati javaslata. Kiss Miklós jegyző (újra felolvassa Madarász József határozati javaslatát.) Elnök! A kérdés, mely fölött a képviselőház hivatva lesz szavazni, igy hangzik: ,Elfogadja-e a tisztelt ház ő császári és apostoli királyi fölségének legmagasabb udvartartása költségeinek fölemeléséről szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? Húsz tag aláirásával névszerinti szavazás kéretett, kihúzom a betűt. (Megtörténik.) „Sz!" Az ülést 5 perezre fölfüggesztem. a pénzügyi bizottság jelentése is e tárgyban. Az igaz, hogy ugy a pénzügyi bizottság, mint a központi bizottság hosszasan nem indokolja jelentését. (Derültség a szélső bal oldalon.) Az is igaz, tisztelt ház, és méltóztassanak megengedni, hogy e tekintetben egyéni nézetemet kimondjam, hogy a ministeri indokolást valami nagyon kitűnően ügyesnek nem találom; (Hosszas derültség.) azonban az mégis benfoglaltatik, a mit ezen törvényjavaslat támogatására főleg föl lehet hozni. (Zaj, derültség a szélső baloldalon.) Az, tudni illik, hogy a legfőbb udvartartás költségei, ugy mint azok az 1870-ki törvényben meg lettek szabva: nem elegendők arra, hogy az udvar költségei fedezve legyenek. Ennél sokkal több indokot e tárgyban fölhozni nem is lenne tapintatos (Helyeslés jobb felől.) és azt hiszem, hogy megelégedhetik ezzel a tisztelt ház, és azért ajánlom a törvényjavaslatot elfogadás végett. Patay István.: Tisztelt ház! Ha a középbaloldalról előttem fölszólaló képviselőtársaimnak hévvel elmondott monarkhicus beszédeiben a főérv az nem lett volna, hogy hiszen a minister megmondta, hogy arra szükség van, és tehát megszavazzák: megvallom, nem szólaltam volna föl; hanem eszembe jut a királyi tanácsosok, különösen a magukat független ministereknek mondogató ministereknek kötelessége. A pénzügyi minister ur ugyanis maga mondta, hogy bár Magyarország pénzügyi helyzete nem kétségbeejtő, de minden esetre aggasztó. Ha tehát ezt mondta a pénzügyminister ur, akkor teljesítette volna másik kötelességét is, ha mint felelős és független minister és tanácsadó, midőn az udvar költségei emelésének szüksége jött szóba, kijelentette volna, hogy igen uram, de az országnak is szüksége van, és pénzügyi helyzete aggasztó. Ha a pénzügyminister ur e kötelességét megtette volna: jót állok érte, hogy azon fejedelem, ki a koronázás alkalmával megfogadta, hogy a nemzet javát atyailag szivén viseli, nem fogadja el a költségszaporitást. Én a törvényjavaslat ellen szavazok. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Tisza Kálmán í Tisztelt ház! A házszabályok értelmében személyes kérdésben kérek szót. Kívántam attól a tisztelt házat megkímélni, de a vita fejlődése elkerülhetetlenné teszi azt. Irányi Dániel képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy ő az én helyemen nem attól félne, hogy alap nélkül illoyalisnak látszassam, {Irányi Dániel közbeszól: Igenis magamról mondtam.) hanem attól, hogy alaposan hűtlen legyek a nemzet érdekei iránt. Ez oly vád, melyet részemről el nem fogadok. (Helyeslés bal felöl.) A fölött, hogy ki hű és ki nem a nemzet érdekeihez: a nemzet fog ítélni, nem pedig a képviselő ur. De különben is ez a nemzet meg fogja ítélni, hogy ki hívebb, az-e, ki még ha ily perczileges kellemetlenségnek (Szünet után.) Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a névsort, mely alkalommal: Igénnel szavaztak : Szabadhegyi Antal, Szabó Imre, Szapáry Géza gróf, Szapáry Gyula gr., P. Szathmáry Károly, Szeniczey Ödön, Szentimrey Elek, Szentpály Jenő, Széll Kálmán, Szilády Áron, Szilágyi Dezső, Szirmay Ödön, Szitányi Bernát, Szmrecsányi László , Szomjas József, Szögyény László, Szilágyi István, Takács Lajos, Tarnóczy Béla, Tarnóczy Gusztáv, Tavaszy Endre, Tisza Kálmán, Tisza Lajos, Tisza László, Tolnay Károly, Torma Károly, Tormássy Mihály, Tóth Kálmán, Trauschenfels Emil, Trefort Ágoston, Trajcsik Alajos, Toszt Gyula, Teleki Sándor gr., Tombor Iván, Uhlarik János, Urbanovszky Ernő, Ürményi Miksa, Wass Sámuel gróf, Várady Gábor, Vécsey József báró, Vecsey Oláh Károly, Vécsey Tamás, Vizsolyi Gusztáv, Vojnics Barnabás, Wodianer Albert báró, Wodianer Béla, Vargics Imre, Zeyk Károly, Zichy Antal, Zichy Imre gróf, Zichy Manó gróf, Zmeskál Mihály, Zsedényi Ede, Zsivkovics János, Apponyi Albert gróf, Baranyi Ágoston, Barcsay Ákos, Batthyányi Zsigmond gróf, Bánffy György gróf, Bánó József, Bárczay József, Benedikty Albert, Beniczky Ödön, Beöthy Algernon, Beöthy Ákos, Beöthy Lajos, Berchtold ArtJmr gróf, Berényi Ferencz gróf, Bittó Béni, Bittó Kálmán, Bocsánszky Adolf, Boér Antal, Bogdán Vincze, Bogyó Sándor, Boncs Döme, Bothos Kálmán, Brogyányi Vincze, Buzinkay Pál, Csáky Tivadar gróf, Csáky Gyula gróf, Császár Bálint, Csemeghy Károly, Csengery Antal, Csernátonyi Lajos, Csillag László, Csiky István, Dálnoky Barna, Dániel Béla, Degenfeld Lajos gróf, Dimitrievits Milos, Divald - Adolf, Dőry József Decany Károly, Eötvös Károly, Ernuszt Sándor, Éber Nán-