Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.
Ülésnapok - 1872-88
208 88. országos ülés február 12. 1873. nak naponkinti legcsekélyebb bére 1 frt 30 kr; ez, 300 munkanapot számítva, 390 frt; 365 munkanapot véve, 466 frt; e kölcsönbér az üzleti számlába állíttatik be. Egy kocsinak ára, magasra véve, 2000 frt; ha a pénzbeszerzési költségre 25%-ot hozzászámítunk, lesz 2500 frt, mely összegnek 10%-os kamata csak 250 frtot tesz. Ha a kocsi jókarbantartásra igen sokat számitok, 80 forint, az egész évenkinti kiadás 330 frt. Tehát az üzleti számlára, ha a kocsikat megveszszük, 300 használati napot számítva 60, 365 használati napot számítva 136 írttal kevesebb teher esik. Továbbá azt méltóztatott mondani, hogy az én eljárásom a gőzhajótársulat ügyében nem lehet önzéstelen. Bizonyos mérvben nem; nem is tartanám helyesnek, hogy valaki idejét és munkáját haszon nélkül fordítaná valamire. Hanem lássuk: mit kértem a magyar gőzhajdtársulat részére a kormánytól? Azt, hogy a pécs-mobácsi vasúton a szénszállítás ára leszállittassék azon tarifára, melyen minden más vasúton szállíttatik, ami az államnak nem kerülne semmibe, a társulatnak pedig tetemes tiszta jövedelmet hozna. Kértem továbbá a mimsteriumtól, hogy az ország részére árverés utján megvett fiumei hajógyárat Uj-Pesten a vételár kamatjának megfizetése mellett nekünk adja bérbe; ez igen kis áldozatába kerül az államnak, mig a társulatnak tetemes hasznot hajt. Kértem továbbá, hogy miután a lánczhajózás már majdnem fait accompli, és miután a fusio következtében a gőzhajók és uszahajók helyes arányát létre kell hozni: az állam bizonyos számú elsőbbségi részvényeket vegyen át az állam részére, mi által részben birtokosa lesz az egész vállalatnak és nem veszt semmit, mert a jövedelem első sorban az államot fogja illetni. Ezeket voltam bátor elmondani, többet nem polemisálok. Elnök: A 7. bíráló-bizottságnak van jelentése. Vizsolyi Gusztáv: Máday Sándor Fogaras vidék felső kerületének képviselője ellen benyújtott kérvényt, mely a tisztelt ház határozata folytán a 7. bíráló-bizottsághoz utasíttatott: a bizottság tárgyalás alá vévén, ezen biráló bizottság által Máday Sándor végleg igazolt képviselőnek ismertetett el, és a kérvényezők a házszabályok értelmében a 150 frtnyi költségben elmarasztaltattak. A jegyzőkönyv hiányos kiállítása miatt emelt panaszok, a rendesen vezetett szavazási lajstrom törvény szabta módon aláíratván, elenyésztek, és e szavazati lajstromban a szavazatok összeszámittatván, kitűnt, hogy Máday Sándor többséget nyert; mindjárt, akkor ki is jelentetett ennek következtében képviselővé, és ezen kijelentés is aláíratott. A központi választmánynak összeállítása ellen beadott panaszt pedig a bizottság szintén alaptalannak találta, miután a bizottság a belügyministernek erre vonatkozó eljárását a törvényre alapitottnak látta; nevezetesen az 1870. XLII-ik t. ez. 16., 54, 55, és 58. §-ai értelmében: ez tehát szintén megsemmisítésére okul nem szolgálhat. Miután azonban alkotmányos szempontból, nehogy abból jövőre következtetés vonathassák, aggályai voltak a biráló bizottságnak s ezeket határozati javaslat alakjában kívánja kifejezni a tisztelt ház előtt, melynek általam való benyújtását megrendelte. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a biráló-bizottság jelentését Máday Sándor képviselő megválasztására vonatkozólag.) Elnök: Eszerint tehát Máday Sándor képviselő igazolt képviselőnek jelentetik ki, és a költségekre nézve a biráló-bizottság ítélete alapján fog történni a végrehajtás. ># Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a biráló-bizottság határozati javaslatát.) „Fogaras vidék felső kerületének képviselője Máday Sándor választása ellen beadott kérvény tárgyalása alkalmával a VII. biráló-bizottságnak tudomására esett, miszerint Fogaras vidékének bizottsága a követválasztás végett előbb szervezett központi választmányát megsemmisítette, tagjait törvényszabta kötelmeik teljesítése alól föloldotta, minélfogva a választási előmunkálatokat, valamint a képviselőválasztás megejtését mindaddig megakadályozta, mig a belügyminister által az 1870. XLII. t. ez. 16., 54., 55., 58. §-ai alapján kivételes hatalommal fölruházott főkapitány egy általa életbeléptetett központi választmány utján mind az előmunkálatok, mind pedig a választás keresztülvitelét nem eszközölhette. A biráló-bizottság, tekintve azt, hogy Fogaras vidéke a választások foganatosítását ismételve elrendelő belügyministeri rendeleteknek eleget nem tett; tekintve, hogy az 1870. XLII. t. ez. 54. §-a azon esetben, midőn valamelyik törvényhatóság a ministerium rendeleteit végre nem hajtja, megengedi, miszerint a főispán, főkirálybiró sat. fölhatalmaztassék a törvényhatóság mindazon tisztviselőivel és közegeivel, kikre a végre nem hajtott rendelet végrehajtásánál szüksége van, közvetlenül rendelkezni, vagy azokat másokkal hellyettesiteni; tekintve, hogy ezen Fogaras vidéki ügyben a belügyminister egy beadott interpellatiora tett válaszában múlt évi september 18-án tartott XIII. országos ülésben kijelentette, miszerint az 1870. XLIL t. ez. ily esetekben világosan rendeli, hogy a főispán kivételes hatalommal ruháztassák föl és ezen kijelentését a belügyministernek a t. ház ellenmondás nélkül tudomásul vette: birói működésének körében Fogaras vidéke központi választmányának alakítását, törvényes kifogás alá nem vehetőnek jelentette ki.
