Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-65

65. országos ülés január 16. 1873. 79 jok eső jutalékot. Hogy maga a kerület a lóállitási járulékot tudhatja s igy elvállalhatja az önkénytes állítást is: ez természetes; mert a 4-ik szakasz szerint a kormány kiszabja ugyan az egyes [kerületekre eső jutalékot, de hogy egyes községekre mennyi «sik, hogyan történik a felosztás: ennek nem találom nyomát. Kérem a központi bizottság előadóját, hogy világosítson fel, vagy pedig kérem a képviselő házat, hogy a módositványt mellőzni méltóztassék. Havas Sándor: Tisztelt ház! Amint a képviselő ur előadásából értettem, azt kívánja tudni, hogy az egyes községek miképen fogják megtudni azon jutalék számát, mely ő reájok esik, és azt méltóztatott mondani, hogy a törvény-javaslatban •erre vonatkozólag semmi sem foglaltatik. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, mint tegnap is szerencsém volt előadni: a kivetés, tudniillik a jutaléki járulék, mely egyes községekre esik, béke idején készül el, még pedig elkészül a kereskedelmi, honvédelmi és belügyministeriummal egyetértőleg. A kereskedelmi minister, kinek szakmájába a lótenyésztés tartozik és ki azon adatokkal bir leginkább, melyek a lótenyésztés állapotát országszerte megismertetik, osztályozza a megyéket, ezek alapján a kereskedelmi és honvédelmi ministeriummal s a belügyministeriummal egyetértőleg elkészül egy kivetés, mely nemcsak az ország valamennyi megyéjére, szól a járásokra is. Már most, hogy hány járásban, hány állító helyen akarja esetleg az illető törvényhatóság előállítani a lovakat, ez magától a törvényhatóságtól fog függni; t. i. a kormány ezen állítási helyeket csak tervképen, csak javaslatképen közli az illető megyékkel, s ha a megyék az állítási hely ellen kifogást akarnának tenni, azt rendes utón megtehetik. Tehát itt azon kérdés, hogy egyik községre hány ló állítása esik, természetes dolog, attól függ, hogy hány állításra képes ló foglaltatik azon községben. Már tegnap is volt szerencsém előadni, hogy egy-egy járás, vagy állítási kerület lovai öszsze-gyüjtetnek egy meghatározott napon és helyen, és ott tekintet nélkül arra, hogy melyik községhez való lovak, csupán alkalmas vagy alkalmatlan voltuk szerint osztályoztatnak. Azt tehát, hogy egy községből hány ló lesz kiállítva, — ha csak a megye nem látja jónak kivetni az egyes községekre a jutalékot: — előre tudni nem lehet. Egyébiránt, mint szerancsém volt tegnap előadni, az egész lóállitási müvelet, a törvényhatóságok kezébe lesz. Azt tartom, hogy nem lesz az ellen nehézség, ha a megye akár járásonkint fogja a kivetés foganatosítani, akár ismert jutalékot a többi községek közt is fel fogja osztani. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Tisztelt ház! Az előadott nézetek folytán, kénytelen vagyok a kérdést a szavazásra hekezdésenkiut föltenni. Ugyanis e §. első bekezdésében a „kerület* szó után „vagy egyes* szókat kívánja beigtatni a központi bizottság. Elfogadja-e a ház az első bekezdést a központi bizottság szövegezése szerint. (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. A második és harmadik bekezdéshez nincs módosítás, tehát elfogadtatik. A 4-ik bekezdés 3-ik sorában „kényszer-szállítás" szót „kényszer-állítás* szóval, továbbá a 4-ik sorban „s a" szókat „sőt" szóval kívánja felcseréltetni a központi bizottság. Az 5-ik sorban ,a község költségére" szók kihagyandók; a kikezdés végéhez pedig következők igtatandők a központi bizottság véleménye szerint: „Az ebből netalán következett költség és ártöbblet a mulasztást elkövetett kerület vagy község költségére lévén számítandó." Lükő Géza képviselő ur pedig a 4-ik kikezdés ezen szavai után „érvénybe lép* a többi szavakat kihagyatni kívánja és helyökbe ezeket akarja igtattatni: „és mind azok, kik mulasztást okoztak, a 9-ik §-ban kiszabott pénzbírság alá esnek." Bátor vagyok tehát a kérdést föltenni: elfogadja-e a ház a 4-ik bekezdést a központi bizottság véleménye szerint? Igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Most méltóztassanak felállani azok. kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A többséget nem vagyok képes kivenni. Kérem azért, méltóztassanak még egyszer föladni azon képviselő urak, akik elfogadják a központi bizottság véleménye szerint a 4-ik bekezdést; a jegyző urak meg fogják számlálni a szavazatokat, (Megtörténik.) Most méltóztassanak föláílni azok, kik nem fogadják el. (Megtörténik.) 72 szóval 68 ellenében a központi bizottság véleménye lőn elfogadva. Következik a 12. §. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 12., 13. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 14-ik §-t.) Pulszky Ágost előadó: Ezen §-ra nézve a központi bizottságnak azon észrevétele van, hogy a „belügyi" szó helyébe „belügyminister" szó igtattassék, „Horvát, Sziavon* szó után pedig „Dalmátország bánja" tétessék egyetértelmüleg az 5-ik §-ban elfogadott módosítással. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a 14-ik §-t a központi bizottság véleménye szerint? (Elfogadjuk^.) Tehát a 14-ik §. a központi bizottság véleménye szerint elfogadtatik. Eszerint, tisztelt ház. ezen törvényjavaslat részleteiben is a ház által el lévén fogadva, a holnapi ülésben fog harmadszori felolvasás alá kerülni. Következik a napirend 2-ik tárgya: a telepitvényesekről szóló törvényjavaslat némely függőben maradt §-ának tárgyalása.