Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-65

80 6-». orsíágos fiiért január HL 1873. Eötvös Károly előadó: Tisztelt ház! A telepitvényesekről szóló törvényjavaslat azon §-aira nézve, melyek uj szövegezés végett a központi bizottsághoz lettek visszautasítva, azokon kívül, melyek a központi bizottságnak a tisztelt ház elé terjesztett jelentésében foglaltatnak, nem látom szükségét annak, hogy bővebb indokolást is terjesszek elő; csak annyit lesz szerencsém megjegyezni, hogy a Vécsey báró által beadott azon módositványt, mely szintén a központi bizottsághoz utasíttatott, mely így szól: „Ha a jelen törvény értelmében eszközlendő rendezések alkalmával valamely szórványos állapotban létező telepek összesítése, vagy már létező községekhez való csatolása az illető földtulajdonosok részéről kezdeményeztetnék, vagy az illető telepitvényesektőlkivánságképen kijelentetnék: ugy az a kölcsönös érdekek épentartása mellett a másik fél által elfogadandó lesz." E módositványt a központi bizottság mellőzendőnek vélte azért, mert a menynyiben a szorosabb értelemben vett magyarországi megyékben volnának oly telepitvények, melyek községet nem képeznek: azok a jelen törvény keretébe ugy sem vágnak bele; amennyiben pedig a községek területén, vagy a községet képező telepitvények közt léteznének olyan külön telepek, melyek tagosítás alá jöhetnének: azokra nézve a törvényjavaslatnak 8. §-a úgyis intézkedik. Továbbá tárgyalás alá vette a központi bizottság Nemes Péter és képviselő társainak a székely telepitvényekre vonatkozó azon módositványát, mely szerint „az 1848. év után az 1850. év január 10. és ezzel kapcsolatosan később keletkezett kormányrendeletek s politikai hatósági ideiglenes intézkedések folytán létrejött szerződések és egyezségek az előbbi jogviszonyok megállapítására nézve mérvadóul nem szolgálhatnak. Ezen módositványt is tárgyalás alá vette a központi bizottság, de miután azon politikai és hatósági rendeletek, melyekre ezen módositvány vonatkozik, tisztán az urbériségekre vonatkozólag bocsáttattak azon időben ki. a székelyföldi telepitvények pedig úrbéri természettel nem birnak: ennélfogva ezen módositványt is mellőzendőnek vélte. Elnök: Hozzájárul a tisztelt ház a központi bizottság véleményéhez? (Elfogadjuk!) Ennélfogva b. Vécsey és Nemes Péter által beadott s a központi bizottság által elvetett módositványt a tisztelt ház nem pártolja. Következik a 14. §-ra Tisza Kálmán által beadott módositvány : Eötvös Károly előadó (olvassa.) 14. §. A telepitvényes a 2-dik és az 5-dik §§-okhan megadott megváltási, illetőleg megvételi jogát két év alatt per utján köteles érvényesíteni. E két év, ha a telepitvény a 2-ik §. határozata alá esik, vagy ha a határozott időre szóló szerződés már lejárt, ezen törvény hatályba léptének napjától, az 5-ik §-ban érintett azon telepitvényekre nézve pedig, melyeknél a szerződés még le nem járt, azon naptól számítandó, a melyen ex le fog járni. Ha e két év alatt a telepitvényes keresetet nem indít: a megváltási, illetőleg a megvételi jog megszűnik és további egy év alatt a telepitvénye* csak építkezési és más beruházásai megtérítésére, a földtulajdonos pedig a telepitvényes kibeesülésére indíthat keresetet. Ha azonban a keresetet egyik sem indítaná meg: az illetékes törvényszék a telepítő terhére kirendelendő gondnok által a kibecsülési keresetet hivatalból indítja meg. Van szerencsém figyelmeztetni a tisztelt házat, hogy az utolsó bekezdésben egy sajtóhiba van: „ építkezési" helyett: „ építkezései * teendő. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Eötvös Károly előadó (olvassa.) 25. §. A székelyföldön előforduló teljesítésekre nézve a fentebbi intézkedések a következő módosításokkal akahnazandók: Telepitvényeknek azok tekintendők, melyek az erdőségek kiirtása és szántóföld, legelő vagy kaszálóvá való átalakítása czéljából a községi osztatlan birtokon vagy magán-földtulajdonosok majorsági birtokán eszközöltettek, habár község nem alakult is és a telepitvényes vagy előde a telepitvényi birtokot l£48-ik január 1-én már birta, használta s állandóan azon lakott és ha a rajta épült ház és gazdasági épület a telepitvényes tulajdona; még pedig 1-ör ott, hol e telepitvényi földek örök időre jutottak a telepitvényesek birtokába, vagy az évi szolgálmány mennyisége változás alá nem eshetett: a) a telepitvényhez tartozó összes bel- és külbirtok a rajta fekvő évi tartozások megváltása mellett a telepitvényes tulajdonává válik, ha a külbirtok térfogatát okmányilag igazolni képes; b) ha azonban a külbirtok térfogatát okmányilag nem igazolná, a belsőséget úgymint: házhelyet, udvart és kertet egészben, a külbirtokot azonban csak részben van jogosítva és pedig akként megváltani, hogy ez esetben, ha a telepitvényi beszolgáltatás készpénzfizetésből, vagy vegyesen készpénz és természetbeni szolgálmányokból állott: váltság fejében a külbirtok felét; ha pedig a beszolgáltatás csak természetbeni szolgálmányokból állott: a külbirtok harmadát tartozik a telepítő tulajdonosnak visszabocsátani. A belsőség térfogata a 6. §. szerint állapitandó meg, azon változtatással, hogy az kétezer négy-