Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-64

64. országos ülés január 15. 1873. 71 kivan speciális utasitást adui; hogy pedig netaláni sérelmek miatt a képviselőházban fölszólalni mindenkor lehet, t>z szerintem igen vékony vigasztalás az ilyen sérelmekre nézve; mert egy részről az ilyen fölszólalásokkal czélt nem érünk, de más részről a képviselőház ideje iránti gazdálkodás érdekében van az, hogy az utasítások főbb elveivel megelőzzük az ilyen felszólalásokat. Ezért pártolom Tisza Kálmán módositványát. Ezenkívül én leszek bátor még egyet előterjeszteni. Ez tulaj donképen kettőt foglal magában. Az egyik ezen szakasz második bekezdésére vonatkozik. Miután azonban ebben megelőzött a központi bizottság előadója, ki maga is a fedeztetési jegyekhez oda kívánja tétetni: „vagy egyéb okmányokkal", tehát az eszmére nézve azt mondanám, hogy hozzájárulok. De azt hiszem, a kifejezés nem helyes. Czélja e törvénynek az, hogy miután nálunk hiteles fedeztetési jegyeket csakis az állami méntelepeknél adnak: e miatt meg ne szoríttassák oknélkül a kedvezmény fölhasználása az egyes kancza tulajdonosokra nézve. Ha tehát a tisztelt központi bizottság azt akarta elérni : akkor legyen szíves az előadó ur beleegyezni, hogy ezt tegyük be, „vagy egyéb bizonyítékokkal. " A másik az ötödik bekezdés ötödik sorában ezen szavak után: „árak szerint'' teendő még: „és a szerint, a mennyit a beállítandó lovak teljesített szolgálatukra nézve megérnek" ; t. i. e törvény gondoskodik arról, hogy a lovak túlságos magasra ne becsültessenek; de nem gondoskodik arról, hogy az ellenkező baj be ne álljon, nem gondoskodik arról, hogy bizonyos szeszélytől — mert hiszen tudjuk hogy lehetnek egyes esetek, mikor valakinek megtetszik nagyon valamely értékes ló, és minden áron megakarja szerezni, — hogy ilyen esetben ne szenvedjen sérelmet a tulajdonos, s azért nem csupán bizonyos átlag szerint volnának a lovak becslendők, hanem tekintetbe veendő, hogy a lovak külön képességeik szerint igen különböző értéket képviselhetnek. Azért volnék bátor kérni a tisztelt képviselőházat, hogy ezen bekezdést e szerint méltóztassanak módosítani. SIava§ Sándor: Az a kérdés: vajon szükséges-e a szőnyegen levő törvényben a végrehajtási utasítás legalább némely főtételeit beiktatni, vagy sem? e kérdésre bátorkodom tiszteletteljes nézetemet előadni. Mindenekelőtt bátorkodom a tisztelt ház tudomására juttatni, hogy azon végrehajtási utasítás kidolgozása, és a két kormány közt egyetértő megállapítása iránt a tárgyalások már teljes folyamatban nemcsak, hanem befejezésökhöz közel vannak és akkor fognak befejeztetni véglegesen, ha a törvény, mely most tárgyalás alatt van, meg lesz alkotva. A mennyiben ezen tárgyalásoknál kezdettől fogva mostanig, mint a belügyminister képviselője részt vettem: leszek oly bátor, ezen utasítások főbb elvert itten előadni. (Malijuk!) Talán sikerülend megnyugtatnom a tisztelt ház némel

y ta-gj<iit arra nézve, hogy a magyar kormány részéről ezen utasítások kidolgozására nézve oly elvek voltak kezdettől fogva irányadók, melyek a czélnak t. i. a hadseregnek gyors mozgósításának, más részről pedig az állampolgárok érdekeinek megfelelnek; megjegyzem, az utasítás két fő részre oszlik, és pedig először van és lesz utasítás, mely a ló létszámnak béke idején nyilvántartására vonatkozik. Ez a törvény egyik leglényegesebb része, mert a lómennyiségnek, t, i. a meglevő lovaknak nyilvántartása és előre való kijelölése azoknak, melyek mint háti és hámos lovak hadi szolgálatra alkalmasak lesznek, okvetlenül szükséges és ettől függ a törvény kellő végrehajtásának sikere. A második utasítás vonatkozik arra az időre, midőn a hadsereg mozgósítása bekövetkezik, a midőn tehát a lovakat, a melyek szükségesek, rögtön föl kell adatni. Az első utasitást a hatóságok meg fogják a maguk utján kapni és ha valami észrevételük volna, be fogják a kormánynak jelenteni, amely ismét bizonyosan sietni fog intézkedni, hogy amennyiben a kivitelben nehézségek vannak, ezen akadályok megszüntettessenek. Ami pedig azon utasitást illeti, mely a leállításról, a hadseregnek mozgósítása esetében szól, ez több részre oszlik. Ennek alapja, hogy a lólétszám hatóságonként és járásonként már a béke idején készen legyen. Van szerencsém jelenteni, hogy ez a kivetés már készen van és az egyes hatóságok már osztályozva vannak aképen, mint már több előttem szóló képviselő ur részéről is megjegyeztetett, t. i. 5 osztály szerint: a legjobb megye 5°/

0-ot azután a következő 4°/

0-ot stb. a legroszabb pedig mely a ló állományban legbátrabb áll 1%-ot ad. Most a törvény megalkotása után az egyes hatóságok e kivetés eredményéről azonnal értesíttetni fognak és ha magukat más hatóságok irányában megrövidítve érzik, ha t. i. magukra nézve ezen létszámot túlságosnak tartják: a kormány azon helyzetben lesz, hogy azon segíthet. Már most tegyük fel azon esetet, hogy a mozgósítás a magyar kormány részéről keresztül fog vitetni: akkor először is a hatóságok az állitásnak a járások szerinti végrehajtására fognak felszólitatni; és itt ismét előre biztosítva lehet a törvényhatóság, hogy az állítási helyek, a járásoknak ezekbe osztása saját érdekeivel ellenkezni nem fog, mert az maga fogja ezen állítási kerületeket megállapítani, vagy legalább véleményt fog mondani ezekre nézve és a vélemény, ha alapos, a kormány részéről meg fog hallgattatni. Ha pedig a lovak kerületekenkint fognak elővezettetni, természetes dolog, hogy elő-