Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-64
64. országos ülés január lő. 1873. 69 tassék az iránt, hogy annak rendelkezései igazságosak lesznek, és hogy egyes vidékek és egyes községek vagy egyének az illető bizottságok önkénye által tul terheltetni, mások pedig a terheltetéstől teljesen megóvatni nem fognak. Ezen §-nál látom idején, hogy az iránt bővebben nyilatkozzam. Megjegyzem mindenekelőtt, hogy hallottam .egy nézetet kifejezni, mely szerint ez nem is^teher, hanem előny. Ez azonban a dolgon nem változtat semmit. Ha előny, akkor legyen a törvény az előny nyújtásában igazságos ; ha teher, akkor legyen a teher kirovásában is igazságos. Egyenlő és igazságosnak kell lennie mindenesetre az előnynek s a tehernek is. Azokra, a miket e tekintetben hallottam, csak azt jegyzem meg, hogy igen is előnyösnek tartom Magyarországra nézve , ha szabad adás-vevés utján az összes ló-szükségletet itt szerzik be: mert ez által a ló-tenyésztés emelkedni fog, és a kinek szándéka van lovát eladni, alkalma lesz ezt tenni. De másként áll a dolog mikor nem önkénytes ló-eladásról, mikor nem valaki fölösleges lovainak eladásáról, hanem azon lovainak kisajátításáról, mert igy kell azt tervezni, van szó, melyeket különben semmi körülmények közt sem adott volna el. Ebben az illetőre nézve előny semmi körülmények közt sem fekhetik és nem is fekszik. De még akkor is, ha ez előny volna: szükséges, hogy gondoskodva legyen arról, hogy igazságosan érje az egyes vidékeket és azok polgárait. A 8-dik §. utolsó előtti bekezdése azt mondja, hogy az állítási bizottság tagjai a kiszemelésnél és avatásnál követendő eljárás iránt fognak utasíttatni. Tehát midőn ezen törvényt megszavaztatni kívánják, még nem adnak semmi fölvilágosítást az iránt: milyen lesz az eljárás, milyen lesz az utasítás, melyet arra nézve adni fognak az eljáró bizottságnak. Pedig a szerint, hogy milyen lesz ezen utasításra szerint lesz lehetővé vagy lehetetlenné, hogy a kiállító- vagy bécslő-bizottság igazságos vagy pedig részrehajló legyen, hogy az egyes községeket vagy egyéneket túlterhelje, másokat pedig minden teher alól felmentsen. Mert utoljára is, ha előre megállapítják a kerületeket és kimondják, hogy egy kerület hány lovat tartozik adni. ha nem lesz kimondva az is, hogy mindaddig míg telni fog, míg nem lesz szükséges minden alkalmas lovat elvinni, mily rendben jönnek az egyes községek lovai állítás alá, s hogy szabad-e, ha egyes községeknek 50 lova alkalmas, azt mind elvinni, a többi községekből pedig mind ott hagyni, vagy ha egy tulajdonosnak 10 alkalmas lova van, mind elviszik-e, a másikét pedig ott hagyják ? Ha ez tisztán nem foglaltatik a törvényben: biztosítós az iránt nem lehet, hogy a kiállítási és a pót-lovazási egyes bizottságok tetszésük szerint kegyeket osztogatni nem fognak, (ügy van\ bal felől.) Miután ezen utasítás igen fontos, méltóztassanak megengedni : nem lehet, és a képviselőháznak az ország népe és lakosai iránti kötelességével, nem egyezik meg, hogy megszavazzon egy törvényt anélkül, miszerint gondoskodjék arról, hogy annak végrehajtásában oly elvek szerint, történjék az eljárás, mely az igazságtalanságok ellen megóvja az egyes községeket és vidékeket. Az utasítások, tisztelt ház, különböző természetűek. Én nem mondom azt, hogy magának az utasítás legutolsó részletének is a törvényben kell lenni ; de igenis mondom azt, hogy azon elveket, melyeknek alapján a részletes utasítás készülhet, törvényben kell kimondani: mert csak akkor lehet a törvényhozó biztos az iránt, hogy az igazságosan megalkotni szándékolt törvény valóságosan igazságos is fog maradni. Én tehát azt vagyok bátor a tisztelt háznak ajánlani, hogy tekintettel arra, hogy a pót-ló-szükségletnek, a mozgósítás alkalmával, fedezetéről szóló törvénynek az egyesek és egyes községekre vonatkozó hordereje, s hogy az hatásában egyforma és igazságos legyen : attól függ, hogy az állítási bizottság tagjai a kiszemelés és avatásnál követendő eljárásra nézve minő utasítást fognak kapni: indítványozom, hogy a 8. §-t azon meghagyással utasítsa vissza a képviselőház a központi bizottsághoz, hogy egyetértve a honvédelmi ministerrel, ezen utasítások íőbb elveiről és azoknak törvénybe igtatásáról tegyen javaslatot. (Bal felöl helyeslés.) Én, tisztelt képviselőház, nem akarom kétségbe vonni, sőt szívesen megengedem, hogy az utasítások a legigazságosabbak, a leghelyesebbek és a legalaposabbak lesznek; de a törvényhozónak ezen bizalom által nem szabad elhallgattatni magát, nekünk, mint képviselőknek kötelességünk, hogy az ország polgárainak a lehető igazságtalanságok ellen való megóvását, necsak a kormány által kiadandó utasítások helyessége iránti reménybe vessük; hanem hogy magunk szabályozzuk és fektessük le azon elveket, melyeknek ez következménye lesz. Ajánlom tehát módosításomat elfogadás végett. (Helyeslés bal felől.) Hollán Ernő; Tisztelt ház! Némi csekély észrevételeim vannak azokra, a miket Debreczen város tisztelt képviselője ép most előadott. Először a mi azt illeti, hogy én különösen a teherviselési módozatot emeltem ki ezen törvényjavaslat alkotásánál, és ennek ellenében azt állítottam, hogy azon javaslat, mely fölött tanácskozunk, előttem ugy tűnik föl inkább, mint a vásárlásnak törvény általi szabáh r zása: ezt most is bátor vagyok ismételni és hangsúlyozni, hogy én különösen ezen szempontból nézem és Ítélem meg ezen törvényt. Közönségesen tudva van, hogy a mozgósítás esetén, ha t. i. az egész hadsereg mozgósittaíuék,
