Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-63
44. 63. országos ülés január 14. Í873. Ami továbbá a gyakorlati kivitelt illeti, e tekintetben t. képviselő urnák módositványát nem tartom egészen kifejtettnek. Nem tartom módositványát kifejtettnek az eljárásra nézve, a fórumra nézve és a többi körülményekre nézve, a melyekre mondhatná ugyan képviselő ur, hogy ezek iránt az illető biró a polgári perrendtartásban talál utasítást; de más részről legyen szives mégis megengedni a t. képviselő ur, hogy felkérjem, miszerint ossza meg velem azon aggodalmat, mely bennem az ő módositványa iránt ébredt, hogy t. i. ily eljárás mellett a ministerek, hatóságok, intézetek és vállalatok egy különös viszás helyzetbe jutnának, és méltóztassék elhinni, hogy ily eljárás mellett minden kinevezés után a minister ki lenne téve a beperlés eseteinek, mert alig lenne kinevezési eset, a melynél több mellőzött kimaradt egyén nem lépne fel felperesi minőségben, a mikor aztán a ministerek, állami és köztörvényhatóságok, intézetek és vállalatok folytonosan perlekedni lennének kénytelenek. Megengedem, szükség van arra, hogy annak eljárása, ki e §-t meg nem tartja, megsemmisíttessék és szükséges, hogy a sanctio e tekintetben megtétessék; de nem tartom szükségesnek, hogy az a rendes bíróságok által eszközöltessék, hogy a különbség, mely az administratio és igazságszolgáltatás között létezik, figyelmen kivül hagyassák és az ily eset a bíróság elé terjesztessék. Lehetne a tisztelt képviselő urnák ellenvetése és hivatkozhatnék az 1872. évi XLII-ik törvényczikkre, mely a köztörvényhatóságokről szól és mondhatná, hogy ott is azon tisztviselők fölött, kik a törvényt meg nem tartják: birák ítélnek és tiszti keresetnek van helye; de bocsánatot kérek, nagy különbség van az itt előirt eljárás és az ő módositványában ajánlott eljárás között. Ott a tisztviselő ellen először vizsgálat indíttatik, és ennek eredményéhez képest a közgyűlés, vagy átalán a felsőbb hatóság ítéli meg: van-e helye a tiszti keresetnek vagy nincs, és csak azután van helye a bíráskodásnak; itt azonban minden előzetes intézkedés nélkül a ministerek, a hatóságok, intézetek, vállalatok minden alkalommal ki lennének téve a beperlésnek, a mit én költségesnek igen. de szükségesnek egyátalán nem ismerhetek el. Összevonva az elmondottakat, azon nézetben vagyok, hogy ezen törvényjavaslatban minden intézkedés administrativ természetü 3 szükséges tehát, hogy minden intézkedés az administrativ közegek által hajtassák végre; ennélfogva én a Matolay Etele tisztelt képviselő ur által benyújtott módositványt el nem fogadhatom, és a központi szövegezést pártolom. {Helyeslés a johb oldalról.) Gullner Gyula: Tisztelt ház! Nagyon örülök rajta, hogy constatálhatom az előttem szóló stisztelt képviselő ur előadásából azt, miszerint ő többé-kevésbbé kijelentette és bebizonyította —legalább ez az értelme előadásának — hogy ez a törvény impracticus, hogy ebből a törvényből bonyodalmak fognak keletkezni, mert ha azon mödositvány elfogadtatnék, melyet Matolay tisztelt képviselő ur ajánlott: akkor mindig ki volnának téve a hatóságok és vállalatok a bepereltetés veszélyének. Én azt hiszem, hogy ezen törvény tárgyalásánál' nem egészen helyes álláspontot foglalt el a tisztelt képviselő ur, a midőn felállította kiindulási pontul, hogy az administratio az igazságszolgáltatástól el van választva. Igen el van választva, csakhogy abban különbözünk egymástól, hogy a képviselő ur administrativ igazságszolgáltatást kivan: én pedig a törvénykezést, az igazságszolgáltatást mindenütt meg akarom tartani. Bocsánatot kérek, abban nagy különbség van, hogy egy administrativ törvénynek megszegője, administrativ utón büntettetik-e meg, vagy pedig minden büntetés épen az igazságszolgáltatás, a törvénykezés rendes utján történik meg. Méltóztatott hivatkozni az átalános municipalis törvényre, s azt méltóztatott mondani, hogy ez nem hozható correllatióba a mostani tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal. Bocsánatot kérek, ez tökéletesen mindegy. A municipalis törvényben is meg van szabva útja módja annak, miként rendeltetik el a tisztviselők ellen a tiszti kereset? Sőt ha nem rendelné is el, mint azt beszéde folyamában igen helyesen megjegyezni méltóztatott, a közgyűlés vagy főispán, elrendelheti a belügyiuinister; de miért rendeli el, és miért tartatik fent akkor a tiszti kereset a törvény rendes útjára? Azért, mert megszegte a törvényt, habár az a törvény administrativ törvény is. Tehát miért kívánom én és miért kívánja a módositvány azt, hogy az a rendes törvénykezési útra tartassák fen? inzert, mert törvényszegést involvál, és mint ilyen, sohasem tartozhatik az administrativ törvénykezés útjára. Az én felfogásom szerint az állam-reformokra ugy kell törekedni, hogy mikor egyszer már azon útra tértünk, hogy az igazságszolgáltatást az administratiótól elválasztjuk, habár nem is helyeslem azt oly mértékben, mint az különösen annak idejében bőven ki volt fejtve itt a házban, ugy mint a napi sajtóban, hogy az egész a legutolsó minutiákig elválasztassék, mert ez igen sok és bonyolult körülményekre fog alkalmat szolgáltatni; hanem azon elvet mindenesetre fentartandőnak vélem, hogy ott, hol komoly és érzékeny tüntetésekről van szó, administrativ igazságszolgáltatás ne legyen. (Helyeslés hal felöl.) Azt méltóztatott mondani, hogy a gyakorlatban több nehézségekbe ütköznék, mert akkor az illetők ki ' vannak téve a beperlés veszélyének. Bocsánatot ké-