Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-63

44. 63. országos ülés január 14. Í873. Ami továbbá a gyakorlati kivitelt illeti, e te­kintetben t. képviselő urnák módositványát nem tartom egészen kifejtettnek. Nem tartom módosit­ványát kifejtettnek az eljárásra nézve, a fórumra nézve és a többi körülményekre nézve, a melyekre mondhatná ugyan képviselő ur, hogy ezek iránt az illető biró a polgári perrendtartásban talál uta­sítást; de más részről legyen szives mégis megen­gedni a t. képviselő ur, hogy felkérjem, miszerint ossza meg velem azon aggodalmat, mely bennem az ő módositványa iránt ébredt, hogy t. i. ily el­járás mellett a ministerek, hatóságok, intézetek és vállalatok egy különös viszás helyzetbe jutnának, és méltóztassék elhinni, hogy ily eljárás mellett minden kinevezés után a minister ki lenne téve a beperlés eseteinek, mert alig lenne kinevezési eset, a melynél több mellőzött kimaradt egyén nem lépne fel felperesi minőségben, a mikor aztán a ministe­rek, állami és köztörvényhatóságok, intézetek és vállalatok folytonosan perlekedni lennének kény­telenek. Megengedem, szükség van arra, hogy annak eljárása, ki e §-t meg nem tartja, megsemmisít­tessék és szükséges, hogy a sanctio e tekintet­ben megtétessék; de nem tartom szükségesnek, hogy az a rendes bíróságok által eszközöltessék, hogy a különbség, mely az administratio és igazságszol­gáltatás között létezik, figyelmen kivül hagyassák és az ily eset a bíróság elé terjesztessék. Lehetne a tisztelt képviselő urnák ellenvetése és hivatkoz­hatnék az 1872. évi XLII-ik törvényczikkre, mely a köztörvényhatóságokről szól és mondhatná, hogy ott is azon tisztviselők fölött, kik a törvényt meg nem tartják: birák ítélnek és tiszti keresetnek van helye; de bocsánatot kérek, nagy különbség van az itt előirt eljárás és az ő módositványában ajánlott eljárás között. Ott a tisztviselő ellen először vizsgálat indíttatik, és ennek eredményéhez képest a közgyűlés, vagy átalán a felsőbb hatóság ítéli meg: van-e helye a tiszti keresetnek vagy nincs, és csak azután van helye a bíráskodásnak; itt azonban minden előzetes intézkedés nélkül a ministerek, a hatóságok, intézetek, vállalatok minden alkalommal ki lennének téve a beperlésnek, a mit én költsé­gesnek igen. de szükségesnek egyátalán nem ismer­hetek el. Összevonva az elmondottakat, azon nézet­ben vagyok, hogy ezen törvényjavaslatban minden intézkedés administrativ természetü 3 szükséges te­hát, hogy minden intézkedés az administrativ köze­gek által hajtassák végre; ennélfogva én a Matolay Etele tisztelt képviselő ur által benyújtott módosit­ványt el nem fogadhatom, és a központi szövege­zést pártolom. {Helyeslés a johb oldalról.) Gullner Gyula: Tisztelt ház! Nagyon örülök rajta, hogy constatálhatom az előttem szóló stisztelt képviselő ur előadásából azt, miszerint ő többé-kevésbbé kijelentette és bebizonyította —leg­alább ez az értelme előadásának — hogy ez a törvény impracticus, hogy ebből a törvényből bo­nyodalmak fognak keletkezni, mert ha azon mödo­sitvány elfogadtatnék, melyet Matolay tisztelt kép­viselő ur ajánlott: akkor mindig ki volnának téve a hatóságok és vállalatok a bepereltetés veszélyé­nek. Én azt hiszem, hogy ezen törvény tárgyalá­sánál' nem egészen helyes álláspontot foglalt el a tisztelt képviselő ur, a midőn felállította ki­indulási pontul, hogy az administratio az igazság­szolgáltatástól el van választva. Igen el van vá­lasztva, csakhogy abban különbözünk egymástól, hogy a képviselő ur administrativ igazságszolgálta­tást kivan: én pedig a törvénykezést, az igazság­szolgáltatást mindenütt meg akarom tartani. Bocsánatot kérek, abban nagy különbség van, hogy egy administrativ törvénynek megszegője, ad­ministrativ utón büntettetik-e meg, vagy pedig min­den büntetés épen az igazságszolgáltatás, a törvény­kezés rendes utján történik meg. Méltóztatott hivat­kozni az átalános municipalis törvényre, s azt méltóztatott mondani, hogy ez nem hozható correl­latióba a mostani tárgyalás alatt levő törvény­javaslattal. Bocsánatot kérek, ez tökéletesen mindegy. A municipalis törvényben is meg van szabva útja módja annak, miként rendeltetik el a tisztviselők ellen a tiszti kereset? Sőt ha nem rendelné is el, mint azt beszéde folyamában igen helyesen meg­jegyezni méltóztatott, a közgyűlés vagy főispán, el­rendelheti a belügyiuinister; de miért rendeli el, és miért tartatik fent akkor a tiszti kereset a törvény rendes útjára? Azért, mert megszegte a törvényt, habár az a törvény administrativ törvény is. Tehát miért kívánom én és miért kívánja a módositvány azt, hogy az a rendes törvénykezési útra tartassák fen? inzert, mert törvényszegést involvál, és mint ilyen, sohasem tartozhatik az administrativ törvényke­zés útjára. Az én felfogásom szerint az állam-reformokra ugy kell törekedni, hogy mikor egyszer már azon útra tértünk, hogy az igazságszolgáltatást az admi­nistratiótól elválasztjuk, habár nem is helyeslem azt oly mértékben, mint az különösen annak idejében bőven ki volt fejtve itt a házban, ugy mint a napi saj­tóban, hogy az egész a legutolsó minutiákig elvá­lasztassék, mert ez igen sok és bonyolult körülmé­nyekre fog alkalmat szolgáltatni; hanem azon elvet mindenesetre fentartandőnak vélem, hogy ott, hol komoly és érzékeny tüntetésekről van szó, admi­nistrativ igazságszolgáltatás ne legyen. (Helyeslés hal felöl.) Azt méltóztatott mondani, hogy a gyakorlatban több nehézségekbe ütköznék, mert akkor az illetők ki ' vannak téve a beperlés veszélyének. Bocsánatot ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom