Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-63

63. országos űlé« január 14. 1873. 45 rek, én épen azt akarom, hogy ha már ezen törvény meghozatik : akkor azt tartsa meg mindenki; tartsa meg a legfelsőbb hatóság ugy, mint a legegyszerűbb vállalat, és ne féljen attól, hogy ki van Ééve a beperlés veszélyének. Én abban a vélekedésben vagyok, hogy az administrativ törvények megszegéséért, mint előbb is emiitettem, a megszegésért a megtorlás a törvénykezés útjára tartozik, mert semmit sem tartok egy államban veszélyesebbnek, mint az úgynevezett közigazgatási igazságszolgáltatást. (Helyeslés bal felől) Erre elegendő példa van Francziaországban és a ki előtt Francziaország története kissé ismeretes: az bizonyára tudni fogja azt, hogy azon példa nem épen követendő. Én, tisztelt ház, azt tartom, hogy azon három sarkalatos elvből kifolyólag, melyet a módositvány beadója Matolay Etele képviselő ur előadott tökéletesen az a helyes álláspont, melyet azon törvény ezen szakaszának megszavazásánál tekintetbe kell venni, mely álláspontot ő elfoglalt: a bíróságnak kell e tekintetben határozni, a bíróságnak kell a büntetést megszabnia; mert ha a közigazgatási útra tartjuk fön: akkor épen egy lehető nagy része a kinevezéseknél elkövethető törvényszegéseknek megtorlás nélkül maradhat. Én nem teszem fel, de ha már törvényt hozunk, provideálnunk kell oly esetre is, midőn egyik vagy másik legfelsőbb hatóság vét a törvény ellen, értein az összes ministcrhunot. Méltóztassék nekem ezen törvényjavaslatban kimutatni azt, hogy micsoda sanctiója van a törvénynek akkor, hogy ha az egyes ministeriumok részéről történik törvényszegés vagy vétség ezen törvény ellen. Tehát azt kívánja az igen tisztelt képviselő ur, hogy csak akkor legyen sanctiója a törvénynek, hogy ha törvényszék, törvényhatóság vagy vállalat, de nem akkor, midőn a ministerium által követtetik el a törvényszegés. Én azt gondolom, hogy ez nem helyes. Tudom, hogy a ministerek itt a ház előtt feleletre vonathatnak, de azt gondolom, hogy nem helyes minden körülmények közi, és minden kisebb jelentőségű esetben a parlament feleletre vonási jogához nyúlni, midőn másként el lehet kerülni, hogy a parlament előtt vonassék feleletre az illető minister az ily törvénymegszegésért. Nem tartom helyesnek azért, mert az ilyen, igen éles, ritkán használandó s csak azért nyomatékos, mert ritkán használandó fegyvernek elkoptatása, bizonyára többet ártana a parlament azon ellenőrzési jogának, mely a ministernek felelősségre vonása jogában áll, mintha minden nap oly csekélységekért alkalmaztatnék. El lehet kerülni ezt azon módosítás által, melyet Matolay Etele tisztelt képviselőtársam benyújtott, s melynek valódi értelme az, legyen az minister vagy egy egyszerit polgára e hazának: a törvény előtt mindenkinek egyenlőnek kell lenni. Én tehát pártolom a Matolay képviselőtársam által benyújtott módositváuyt. (Élénk helyeslés bal felől) Elnök: Szólásra senki följegyezve nem lévén, a zárszó a központi előadó urat illeti. Pulszky Ágost előadó: Tisztelt ház! Nem kívánok azon kérdés vitatásába bocsátkozni, mely ez alkalommal mintegy mellékesen a jelen törvényjavaslat keretén kivid idéztetett föl, hogy vajon a közigazgatási törvény-sértések esetében miként kelljen orvoslásról gondoskodni. Ezen kérdés megvitattatott már ezen házban, a köztörvényhatóság-ok, a községi törvény tárgyalása alkalmával. Azt hiszem, hogy ily eset alkalmával annak ujabb vitatásába bocsátkozni csak arra mutatna, miszerint mi közigazgatásunknál nem tudunk egy elvet következetesen keresztülvinni; ez esetbeni életbeléptetésének egy egészen uj módja az eddigi eljárási elvnek csupán ártana a közigazgatásnak, és míg ezen uj módnak egyes esetekben alkalmazása által az elvet természetes fejlődéséből kivetkőztetnek: talán magának ezen elv későbbi elismerésének praejudicálnánk, (Helyeslés) megszavazván azon biztosítékokat, melyek a szokások által megállapított közigazgatási eljárások által megáiiapittattak, és ugy szólván biztosíttattak. Mindezen biztosítékok, mindezen sanctiók, ugy szólván lerontatnának. Ep azért azt hiszem, hogy ezen kérdés érdemleges vitatásába ez alkalommal nem bocsátkozhatunk ; nem fogadhatom el tehát ezen módositványt, már csak ezen szempontnál fogva sem. Még egy pontra nézve is eszközöltetett a módosítás és ez az, hogy kimaradjon a honvédelmi törvényjavaslatok tárgyában kiküldött bizottság és illetőleg a központi bizottság azon javaslata, a mely szerint az illető, a ki oly helyre neveztetett ki, melyre csupán altiszt bir igénynyel, ezen helyről való elbocsáíatása eserében kellően kárpótoltassék. Azt hiszem, nem lehet a tisztelt háznak intentiójában olyat, aki saját hibáján kívül neveztetett ki ily állomásra és aztán állomását elveszíti, megbüntetni; nem lehet a tisztelt ház szándékában, fölmenteni valakit cselekedetének következményeitől, és azt másra hárítani, a ki a kinevezést roszul, törvényeilenesen cselekedte. Ajánlom tehát a tisztelt háznak a központi bizottság javaslatának változatlanul elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Minthogy Matolay képviselő ur módosítása mind a 15. mind 16. §-ra kiterjed, s a két szakasz együttesen tárgyaltatott: mielőtt ezen két szakaszra kapcsolatosan feltennem a kérdést, méltóztassék még egyszer meghallgatni a benyújtott módositványt.