Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-75
75. országos ülés január 28. 18";!. 287 az is igaz, hogy többen milliókat szereztek; de maga a nép nem vagyonosodott, hanem inkább elszegényedett. Néhány embernek gazdagodásáról pedig szerintem logikailag nem lehet azt következtetni hogy az ország s a nép gazdagodott. Máriássy képképviselő ur annak bebizonyítására, hogy milyen gazdagok lettünk ezen rendszer alatt, azt mondja, hogy az országban rendkívül sok a barom s barmokban is tetemesen gazdagodott az ország és ez sok milliót képvisel. Én azonban kétlem, hogy Máriássy képviselő ur azon fáradságot vette volna magának, hogy a marhákat most e folyó évben vagy tavaly is községről-községre, házról-házra menve felszámította volna; hanem hihetőleg valamely statistikából vette ki, amely statistika a legközelebb 1869—1870-ben eszközölt népszámlálás alapján vétetett föl. Ezóta azonban három év múlt el. Három év alatt pedig az ország igen elszegényedett. Tessék most megszámlálni az országban lévő barmokat *s én nem hiszem, hogy az akkori marháknak harmada is megvolna. Nekem ugy tetszik, hogy a mostani nagy és megdöbbentő deficit oka az, hogy a pénzügyminister, a kormány, és nemkülönben a kormánynak pártja előttünk és az egész ország előtt az ország pénzügyi állapotát fényes színben tüntették fői. S ha valaki azt tagadta, a kormány azt mindig takarta mindaddig, mig midőn azonban utoljára kiütött a szeg a zsákból s többé takargatni nem lehetett, előállott és azt mondotta, hogy csakugyan ugy van; de a mint ministerelnök ur beszédében monda, ennek oka a kormány, ,a ház és mindenki. S én nagyon tartok tőle, hogy a most felvett uj rendszer által, hogy t. i. minden áron el akarják a világgal hitetni, hogy mily gazdagok vagyunk, hogy mily gazdag az ország: ebből ismét hasonló baj, ha nem nagyobb, fog következni s akkor a ministerelnök ismét azt fogja mondani, hogy ennek oka a kormány, a ház és az egész ország. Értem én azt, hogy mi lehet annak oka, hogy ily alaptalanul híresztelik az ország gazdagságát. Szerintem egyedüli oka az. hogy a czélbavett adófölemelés igazolva legyen, hogy abba mindenki belenyugodjék, mely adófelemelést a kormány adóreformnak fogja majd keresztelni s mint nagy vívmányt az ország s világnak presentálni. Hogy az adót felemelni nagyon könnyű dolog, .íizt nem tagadom. Azonban az ily fölemelt adót behajtani, méltóztassanak elhinni, az már nehezebb dolog lesz, s tartok tőle, hogy az újonnan felemelt adó behajtására nem lesz elégséges községenkint 10—12 adóbehajtó, hanem oda fogunk jutni, hogy minden második házhoz kell egy adóbehajtót állítani, mert méltóztassék elhinni, hogy az ország na,gyon is elszegényedett, amit én nagyon természetesnek találok: mert a kormány, mióta a gyep-; lőt kezébe vette, az ország és a nép jogaival mit sem törődött, hanem minden erejét és tevékenységét arra fordította, hogy magát és pártját a kormányon föntartsa. Ezen czél elérésére a kormány minden törvényes és törvénytelen eszközt fölhasznált, feláldozta az ország hitelét és az ország népének százados jogait. Én, t. ház, ezen állításomat igyekezni fogok bebizonyítani, s minthogy a t. kormány azon óhaját nyilvánította ki, hogy a kormány elleni állításokat szeretné speciális esetekkel és adatokkal bebizonyítva látni: én a kormány e tekintetbeni óhajtásának eleget kívánok tenni, állításaimat némely speciális esetekkel fogom támogatni. Előre is kijelentem, hogy az egyes speciális eseteknél a mennyiben netán a helyet és a személyeket, a kikkel történt, nem fogom megnevezni, azonban ha a kormány,vagy a t. ház kívánni fogja a helyeket ós személyeket is névszerint megnevezni kész vagyok. Hogy a jelenlegi kormány befolyása folytán, így tehát logikailag általa fosztatott meg a nép százados birőválasztási jogától, azt hiszem a kormány sem tagadja. Igaz, hogy akkor azon czifra phrasíst használta a kormány, hogy ez szükséges, mert ezáltal az administratió olcsóbb, az igazságszolgáltatás gyorsabb és jobb lesz, a bírák pedig önállóak és függetlenek lesznek minden tekintetben. Hogy az administratió mennyivel lett olcsóbb látja és érzi mindenki és erről fölösleges szólanom. Hogy az igazságszolgáltatás sem nem gyorsabb, sem nem jobb, tudja azt mindenki, akinek a bíróságnál volt dolga. Hogy azután a bírák mily függetlenek és önállóak, láttuk a legközelebbi követválasztás alkalmával, hogy a kormány a bírákat korteskedésre használta fel. (Madarász József közbekiállt: Hihetetlen!) Sőt e tekintetben minden teketória nélkül körleveleket bocsátott hozzájuk, s korteskedésre felszólította, nem direct utón ugyan, azonban ebből minden ember kiolvashatá, hogy az egyenes rendelet a korteskedésre , mit az önálló bírák végre is hajtottak nagyon lelkiismeretesen és pontosan: sőt bizonyos Besze János akkor tájban volt pénzügyi feltörvényszéki elnök annyira ment ezen buzgóságában és lelkiismeretességében, hogy a nép kénytelen volt nagyon is prózai módon az önállóság ösvényére visszaterelni. Hogy pedig a jelenlegi bírósági szervezet egyik oka pénzügyi rendetlenségünknek, ezt talán nem is kell nagyon erősítenem; mert folyó hó 18-án a pénzügyminister maga beösmerte, hogy a mostani bírák többe kerülnek az országnak, mint azelőtt a bíróság és közigazgatási személyzet együttvéve. Igaz, hogy rögtön sietett hozzátenni, hogy ő nagy eredményeket vár a bíróságoktól; én is elhiszem, hogy