Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-73

242 73. országos ülés január 25. 1873. mondja ki a törvény a kisajátítást, és állítom — s ez tökéletesen meggyőződésein — hogy vannak Magyarországban dunai malmok, melyeket minden törvénytudó kell, hogy ingatlan vagyonnak tekintsen. (Ellenmondás bal felől) Mi az ingatlannak értelmezése ? (Zaj és morgás bal felöl.) Ha valakinek oly birtoka van, mely a betáblázásnak, zálognak és árverésnek tárgya lehet, azt senki sem fogja másnak tekinteni mint., ingatlannak. Ki fogja azt állítani, hogy a gyógyszerészi reál-jog ingó ? Senki, mert ez ingatlan, és igy vannak malom-jogok, melyeket ily esetben ingatlanoknak lehet mondani, mert azok az örökösödésnek, betáblázásnak és adásvevésnek tárgyát képezik, malomtest nélkül is. Nem ismerem e soroksári ágnak malomjogait. Azt hallom az előterjesztésből és kénytelen vagyok valónak venni, hogy az illetők ezen regal-jogot 20.000 frtért megváltották. Nem tudom, hogy átruházható-e ez a nagy Dunára vagy nem. Tehát e tekintetben nem mondhatok véleményt. Ha nem ruházható át: akkor, nézetem szerint, a regal-jog okvetlenül megváltandó ; valamint meggyőződésem, hogy ott, hol real-malomjogok vannak: az minden esetre ingatlan jognak tekintendő és akár kisajátítás utján, akár kártalanítás czimen az illető birtokosoktól megváltandó. Engem tehát a minister urnák a 18 §-ra való hivatkozása nem győzött meg arról, hogy a malmok nem kárpótlandók, mert a mint méltóztatnak emlékezni, ott is világosan az van, hogy a folyam sodrának változása által. Itt; a folyam sodra nem szenvedett változást, hanem az egyik ág elzáratott. Nézetem szerint, ha hivatkozunk oly rendeletre, mely úgy hiszem nem is bir törvény erejével, hanem csak azért alkalmaztatik, miután másik nincs, minden esetre a szegény ember előnyére kell alkalmazni, azéra nézve, a ki kárt szenved. Nem fogadhatom el, hogy ez esetben a folyam sodra változott, mert a viz egészen elzáratott, de meggyőződésem szerint a ház nem bíróság és ennek következtében a házbirói szerepet nem vállalhat magára. Ha törvényhozási utón kell majd intézkedni, akkor ki fogom mondani nézetemet, és, nézetem szerint, tökéletes kárpótlás illeti a molnárokat; de a ház nem hozhat Ítéletet és nem is praejudicálhat a bíróság ítéletének. Nekem erős meggyőződésem, hogy a bíróság ezen jogokat, az emiitett 18. §-t is tekintetbe véve, figyelembe fogja venni. Én tehát más expedienst nem látok, mint azt, hogy a kérvényi bizottság véleménye ne fogadtassák el, hanem az illetők per útjára utasíttassanak. (Mozgás.) Nagy különbség van a közt, hogy ha a tisztelt ház kimondja, hogy nincs igényök az illetőknek és ez által mintegy pressiót gyakorol a bíróságra, és a közt, ha a ház kimondja: nem vágjak biró és nem hozhatok ítéletet, elismerem a követelés jogosultságát és a bírósághoz utasítom. Elfogadom különben, a mit a minister ur kivan, hogy a mennyire lehet, egyezkedni kell az illetőkkel, és ezt én is jobban szeretem, mint a perlekedést. Elfogadom gr. Csáky indítványát. steiger Gyula előadó: Tisztelt ház! Hogy a vitát egyszerűsítsem és egygyel kevesebb javaslat feküdjék a tisztelt ház előtt, bátor vagyok kijelenteni, hogy én tökéletesen meggyőződtem arról, miszerint a ház e kérdésbe helyesen sem közigazgatási, sem birói tekintetben nem bocsátkozhatik, mert a ház erre nincs hivatva; de talán czélszerüen nem is tehetné, hogy ily közigazgatásilag elintézett kérdés fölött bíráskodjék, hogy annak vitatásába bocsátkozzék. Én tehát azon okból a t. képviselőtársam Csáky által beadott módositványt, illetőleg indítványt, mely a kérdést sem az egyik, sem a másik oldalra el nem dönti, sem a folyamodók jogaiktól el nem esnek, sem föl nem adatnak, hanem nyitva hagyatik a kérdés, a kérvényi bizottság indítványánál czélszerübbnek találván, azt elfogadom. (Helyeslés.) Batta Andor t Tisztelt ház! A soroksári Duna-ágnak a főváros melletti szabályozását az 1870-ik X-ik törvényezikk által a törvényhozás rendelte el, a hajózás, kereskedés országos érdekű szempontjából és ennek folytán az úgynevezett kis Duna-ágnak végleges elzárása szükségesnek találtatott. Én igen méltányosnak, de sőt igazságosnak tartom, hogy a kérvényező molnároknak, kik e tény következtében jövedelmeik egyedüli forrásától megfosztattak: méltányos és illő kárpótlás szolgáltassák. Nem lehet közönynyel venni azt, hogy oly számos család elüttetvén keresetétől, Ínséges állapotra juttassák. Nagyon könnyű azt tenni, a mit a közlekedési minister ur tett, midőn utasította a kérvényező molnárokat a nagy Duna-ágra, azt mondván nekik, hogy hiszen találhatnak ott igen sok jó helyet, csak keressenek. Ezt könnyű volt tenni, de nem könnyű azon kárvallott molnároknak édes otthonjuktól megválni és a 3-ik, 4-ik s isten tudja hányadik határban helyet keresni arra, hogy ott malmaikat fölállíthassák, mert hiszen nincs semmi oly hely a Dunán, hol már malmok ne volnának fölállítva és igy azon malmok tulajdonosai azon vidék őrlőit mintegy lekötve tartják a magok részére és igy azon vándorlók, kik ott helyet keresnek és találnak : csak annyiban találnak kárpótlást, hogy malmaik nem állnak szárazon, mint jelenleg, hanem igenis vizén állanak, de kereset nélkül.