Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-73
73. országos ülés Én tehát, tisztelt ház! nem fogadhatom el a kér\ényi Bizottság javaslatát és nem járulhatok Csáky képviselőtársam módositványához sem, hanem járulok tisztelt barátom Jankovics módositványához (Atalános zaj.) és kérem a tisztelt házat azí elfogadni és cda utasítani a közlekedési ministerimnot, hogy e kérdést vegye ujabb bírálat alá és az illető molnároknak illendő kárpótlást adjon. (Felkiáltások: szavazzunk!) Máttyus Ariztid: Tisztelt ház! Nem vagyok azon nézetben, melyet két előttem felszólalt elvtársam kifejezett; és sajnálatomat fejezem ki a fölött is, hogy a kérvényi bizottság ezen javaslatát ngy terjesztette elő, a mint előterjesztette; mert ez okozta azon vitát, mely felfogásom szerint e házban nincs helyén. (Helyeslés! Igaz! TJgy van!) Itt tulajdoni igényrő van szó, tulajdoni igényről, mely csak a magánjog értelmében Ítéltethetik meg és határoztathatik el. Ily igény fölött a háznak ítélni nem hivatása. (Élénk helyeslés jobb felől.) és individuális meggyőződésem, hogy nincs is a ház erre jogosítva. (Ugy van! Igazi) Igazságszolgáltatásról van szó, tisztelt ház! Ki áll jót nekünk arról, hogy ha mi ma határozatot hozunk, akár a kérvényi bizottság véleményének elfogadásával, akár Jankovics képviselőtársunk indítványának elfogadásával, csakugyan igazságot fogunk szolgáltatni? És mi következnék be akkor, ha egyik vagy másik fél az általunk hozott határozattal szemben a bíróhoz menne és a bíró, kinek hatalmát a képviselőház nem korlátozhatja, — nincs is joga hozzá — a képviselőház határozatával ellenkező ítéletet hozna? (Élénk tetszés.) Nem vagyok hivatva tisztelt ház! véleményt koczkáztatni arra nézve, mily károsnak tartom azt, ha a tisztelt ház saját jogkörének kiterjedése és természete fölött eltérő véleményeket táplál, és ennek kifejezést is ad; azonban mégis kijelentem, hogy midőn oly sarkigazságról van szó, minő az. hogy magánjog fölött csak a biró van jogosítva ítélni, különösen ott, a hol két fél áll egymással szemben: a molnárok egy részről és más részről az állam — helytelen csak egy perczig is kételkedni a fölött, hogy ezen ügy érdemleges elintézése nem mi elénk tartozik. Ha ez így áll: akkor nincs egyéb hátra, mint kijelenteni azt, hogy a törvény rendes útja nyitva áll a károsodottak előtt. Épen azért részemről nem fogadom el a kérvényi bizottság javaslatát, hanem csatlakozom Csáky Tivadar gróf javaslatához, és igen kérem a tisztelt házat, hogy ezen vitát méltóztassék bezárni. (Élénk helyeslés jobb felől: Szavazzunk!) Zsedényi Ede: Tisztelt ház ! A fenforgó ügy érdeme iránt pártolom gróf Csáky médositványát; miután azonban a közlekedési minister ur nyilatkozatában érinté, hogy ezen ügy iránt az igazjanuár 25. 1873. 243 ságügyminister ur által a korona jogtudósa vagy az államügyészség egyik tagja is kihallgattatott, ez pedig adott véleményes jelentésében a követett mininisteri eljárás mellet tszólalt volna fel, vagy azt javasolta: kénytelen vagyok oda nyilatkozni, hogy miután az 1868: LV. t. ez. 33. §. következőleg szól: ,A kisajátítás alá eső ingatlanon található függő termés, ültetvények s egyéb elmozdítható tárgyak a kártalanítási összeg megállapításánál számításba nem vehetők. Ezekért a birtokost a kisajátító ellen, az 1840. évi IX. törvényezikk értelmében külön kártérítés illeti." És így ezen törvény rendelete szerint az elmozdítható tárgyak, tehát a kérdéses malmok iránt külön kártérítés az 1840: IX. törvényezikk szerint a biró előtt keresendő; ha pedig ily javaslatot az államügyészség adott volna, a tisztelt háznak jelen határozatra szüksége nem lenne: arra kérem az igazságügyminister urat, miszerint a korona illető jogtudósát a törvénynek jobb tanulmányozására utasítsa. (Helyeslés bal felöl. Derültség.) Pauler Tivadar igazságügyi ministers Tisztelt ház! Ezen kérdés, a mennyire én értesülve vagyok, 1871-.ben fordult elő az igazságügyi ministeriumnál, akkoriban szóíittatott fel az véleményezés végett. Az igazságügyi ministerium azon véleményt adta, hogy miután ezen kérdésnél nem annyira az iparjognak elvesztéséről, nem is annak gyakorlata megszüntetéséről, hanem egyedül csak hely változtatásáról van szó : ennélfogva kárpótlást ez esetben, — mint követeltetik, •— megadni nem lehet, annyival inkább, miután a kisajátítási törvénynek intézkedése a malmokra nem alkalmazhatók, miután azokat az ingatlanok közé nem lehet számítani. A miket pedig tisztelt képviselőtársam idézett a törvényből, azok a függő termésre és oly ingóságokra vonatkoznak, melyek az ingatlanokkal őszszefüggésben levén, azoknak tartozékát képezik. Ez volt akkor véleménye az igazságügyi ministeriumnak, illetőleg a kincstári ügyészeknek, kiknek nyilatkozata erre nézve meghallgattatott. Ez volt jogi meggyőződésök, ez volt jogi véleményök, melyet a törvényekből és azon elvekből merítettek, melyeket irányadóknak tartanak. Lehetnek különböző fölfogások, de a fölfogások különböző voltából nem lehet következtetni az egyik vagy a másik téves voltára, annál kevésbé lehet nekem őket oda utasítanom, hogy jobban tanulják meg a törvényt, melynek értelme fölött épen ők adtak véleményt. (Helyeslés jobb felől.) Elnök % Tisztelt ház! Szólásra senki sem levén följegyezve, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Szó illeti még a külön indítvány előterjesztőjét, minthogy indítványát kívüle még kilenczen írták alá. (Eláll! Eláll! Zaj.)
