Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-72

212 72. országon ülé§ január 24. 1873. kellend vállalnia a felelősséget a előbbi kormány minden tényeért ugy egyenként, mint együttesen, következőleg nem menekülhet a tisztelt kormány a felelőség alól arra nézve sem, hogy a különböző •ministeri tárczák keretébe igen sok teendő roszul, hibáson van beosztva. 1867-ben lehetett még arra nézve mentsége a kormánynak, mert hisz ugy vette azt át 1849-ből, de •• azóta sok idő telt el. Az ellenzék részéről és a túlsó oldal részéről is ismételve hangsulyoztatott ezön beosztás helytelen volta. Vagy például helyes-e, ha egy kiválóan agricol államban, mint ezt Kautz Gyula tisztelt barátom ismételve hangsúlyozta, hogy a földmivelési minister postákkal és távirdákkal bíbelődik ; a pénzügyminister szánt, vett hogy ugy mondjam parasztgazdálkodást folytat, a cultus minister pláne uradalmakat kezel ? Ezen visszás, mondhatni nevetséges állapot megtermetté káros gyümölcseit hazánk administrationális és pénzügyi előhaladásának terén. És mert a rendszertelenség megvan magukban a tárczákban: ezen rendszertelenség nyilvánul a kormány működésének mondhatni majd minden ágában. De, tisztelt ház ! talán sokat is időztem e pontnál, elismerem; szolgáljon mentségemül az, hogy század részét sem mondtam annak, mit mondhattam volna azon áilitásom igazolására, hogy a kormány rendszer nélkül, helyes programúi nélkül járt el majd mindenütt. Azt hiszem, hogy a részletes tárgyalás alkalmával erre nézve bővebben nyilatkozhatunk. Visszatérve a pénzügyi bizottság jelentésére, én e jelentést az átalános tárgyalás alapjául nem csak elfogadom, de őszinte örömmel üdvözlöm azt, sőt teljes elégtétellel tartozom igen tisztelt barátom Széll Kálmánnak, kit én a. múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával azért, mert ő is — mint tette ezt a pénzügyi bizottság, mint tette a kormány — a lehető legszebb színben állította élénkbe az ország pénzügyi, anyagi helyzetét, azon színpadi dedecorateurhöz hasonlítottam, kinek az a feladata van, hogy a színpadon az éjjeli tájképnél a holdat ugy vezesse a közönség szeme előtt végig, hogy mindig csak a fényes lap legyen látható, mert ha a lap megfordul, nevetség tárgyává lesz. Azonban .a pénzügyi bizottság ez évi jelentésében, — s ezt teljes készséggel ismerem el, — a lap immár megfordult, látjuk annak túlsó oldalát is, és látjuk a mit különben is tudtunk, hogy a színpadi regényességet egy darabka fagygyugyertya s egy kis olajos papiros idézte elő. Hanem tisztelt ház! én nem tudom, mit gondol a kormány a pénzügyi bizottság jelentéséről s bizonyos tekintetben azt sem tudom, hogy mi, kik innen és túlról vitázunk, midőn a pénzügyi bizottság jelentését mindannyian elfogadjuk, miért vitázunk? Midőn alaki tekintetben elmondja a pénz;-" ügyi bizottság jelentésében, hogy a kormány a zárszámadások fő kimutatását november végén terjesztette elő, midőn mondja, hogy a költségvetés indokolásának nagyobb részével késett, midőn elmondja a do- , log lényegére nézve, hogy az 1872-iki hiány fedezésének módja, a mint azt a törvény rendeli, nem vezetett a kívánt eredményre, tehát más szavakicai azt mondja, hogy a kormány propositiója fiaskót csinált; és elmondja, hogy ezen hiány ujabb fedezése nélkül az államháztartás tovább nem vezethető; midőn elmondja tisztelt ház, hogy a szemünk előtt lebegett czél szépségével, tökélyével feledtete velünk s igy kormányunkkal is gyakran a nehézségeket, melyekbe az annak létesítésére szükséges anyagi eszközök előteremtése kerül: feledtette az áldozatok súlyát, melyeket ezen eszközök megszerzése az államra hárított. Elmondja, miszerint a támasztott igényeknek kielégítése oly áldozatokat követel az állampénzerejétől, melyeket ma már, a jövedelmek mai állapota mellett az államháztartás állandó deficitje nélkül elviselni nem képes. Mindezekben más szavakkal elmondja tisztelt ház, hogy rendszertelenség volt a kormány eddigi egész működésében. Elmondja, hogy a collegialis kormánytól átvett rendszeren nem történt gyökeres javítás, utasítja a kormányt, hogy tapasztalt szakférfiakat, a modern administratióban jártas egyéneket hallgasson meg, és terjesszen elő ez iránt javaslatot, tehát ignorantiával gyanúsítja a kormányt a mit én, daczára annak, hogy ellenzéki vagyok, őszintén sajnálok ; utasítja a kormányt, hogy a központi igazgatást tegye olcsóbbá, gyorsabbá és egyszerűbbé, tehát a tisztelt ministerelnök ur tegnapi beszédével ellenkezőleg — pedig ő is elfogadta a pénzügyi bizottság jelentését;-— kimondja a pénzügyi bizottság, hogy a központi igazgatás drága, lassú és complicált ; utasítja a kormányt és pedig nagyon doctrinair hangon és oly primitív elvek fejtegetésével, a melyekért egy novitius nemzetgazdász is méltán neheztelni fogott volna, hogy most, 6 év múlva, tanulmányozza a kormány a vasúti tariffa kérdését. Tisztelt ház! Mindezt elmondja a pénzügyi bizottság szépen, simán, de világosan. Rámutat a fogyatkozásokra, elmondja mit tett a kormány, a hol nem tenni üdvösebb lett volna, és mit mulasztott el, hol a cselekvés kötelességében állott s mind ezt a tisztelt ministerelnök ur ünnepélyesen elfogadja, a nélkül, hogy nyilatkozatához a kormány tárczáit mellékelte volna. (Helyeslés hal felől, felkiáltások a szélsőbal felől: Ez igen jó !) Vannak dolgok, tisztelt ház, amelyeket nagyon nehéz megérteni; ilyen ezen dolog is, amelyről szólok, melyet legalább én nem tudok megérteni, az t. i. hogy a pénzügyi bizottság kiállított a kormány részére egy igen szépen szerkesztett, de minden