Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-70
176 70. országos ülés január 22. 1873. Misternek azon vigasza, melyet a költségvetés benyújtása alkalmával a helyzet enyhítése czéljából nyilvánított, hogy t. i. rendes bevételeink a rendes kiadásokat fedezik, és e tekintetben nincs baj, inert a negyedfél milliónyi összeg, mely deficitként mutatkozik, a jövedelmek évenkinti fokozódás által kiegyenlittetik. Ha már a pénzügyminister exposéjáról szólottam, méltóztassék megengedni, hogy két oly tételről is szóljak, melyeket a minister ur is kiemelendőnek tartott, és ezekre néhány észrevételt tegye. Ezek egyike a szeszadó, másik a bányászat jövedelmek. A szeszadóra nézve kijelentette a pénzügyminister ur, hogy a folyó évi államháztartásban a szeszadó jövedelme tekintetében visszaesés mutatkozik. Fölsorolta azon különböző okokat, melyeknek ezen visszaesést tulajdonítja, állítván, hogy a tudományok által előhaladott ipar meghaladta azon törvényt, hogy a múlt évek termései kedvezőtlenül hatottak a szesztermelőkre, hogy az olaszországi kivitel elébe gördített azon akadály, hogy ott a beviteli vám fölemelteiétt, az exportálást igen nehézzé tévé és e tekintetben a szesztermelőket illetőleg hátrány állott be. A tisztelt pénzügyminister urnák ezen okai alkalmat adnak nekem arra, hogy hozzá egy kérdést intézzek, és hogy kérdésemet meg értessem, bátor vagyok' az 1867. XVI. törvényczikkbe igtatott vám- és kereskedelmi szerződés XI. czikkét felolvasni, mely igj r szól: „A só és dohány jövedék, és azon közvetett adók, melyek az ipartermelésre közvetlen befolyással vannak, névszerint a pálinka, sör- és czukoradó. mindkét államterületen e szerződés ideje alatt egyenlő törvények és igazgatási rendszabályok szerint fognak kezeltetni." Tovább pedig ezt mondja: Hogy az egyenlő rendszabályok kezelésében az összhangzat megóvassék: a két fél pénzügyministerének joga lesz a másik fél vezérlő és beszedő hatóságainak ügyvitelébe időről-időre betekinteni. * Bátor vagyok kérdezni a tisztelt, pénzügyminister urat -— és nem ok nélkül — megtörtént-e ezen betekintés? — Vajon nincsenek-e oly tapasztalataik, hogy ezen közvetett adók beszedésében a másik államterületen követett eljárás befolyással van szeszadójövedelmünkre ? Mondom, nem ok nélkül kérdem, és hiszem, hogy a tisztelt minister ur, ha nem is ma, de a költségvetés tárgyalása alatt fog alkalmat találni, hogy e tekintetben megnyugtató választ adjon. Második volt a bányászat jövedelme. Felhozta a tisztelt minister ur, hogy államháztartásunk rendes részében miféle calamitások állottak elő a folyó évben, jelesen — monda — a bányászat jövedelmei 1,400.000 írttal apadtak. Midőn ezt a pénzitgyminister ur a költségvetés hátrányára hozta fel: az éremnek csak egyik oldalát mutatta, nem emiitette ugyanis, hogy vannak az államnak terhei, melyeket ezüstben kell fizetnie, a mely ezüst beszerzésére az állam évenkint tetemes összeget kénytelen fordítani. Nem sorolom ezeket egyenként elő, csakis jelzem azt, hogy a folyó évi költségvetésben 1,846.540 frtra megy azon összeg, melyet ezen ezüstben fedezendő kiadások beszerzési költségei okoznak. Ha a pénzügyminister ur figyelembe vette volna azt, hogy a múlt évben ez 3,500.000 írt körül lett fölvéve, azt hiszem, hogy nem a rendes költségvetés hátrányára, de sőt előnyére kellett volna ezen körülményt fölemlíteni, mert kitűnt volna, hogy az állam e tekintebeni terhe több mint 300.000 forinttal apad. Bátor vagyok, tisztelt ház! beszedem elejtett fonalát felvenni, és ismételve constatálm azt. hogy a folyó évi államháztartás tekintetében egy nagyobbszerü deficittel állunk szemben, és ezen deficit a múlt évi hitelmaradványokkal, az 54 milliós kölcsön nel a folyó évben beállandó terhekkel, az elköltött bírói letételekkel és kamatozó kincstári utalványokkal, melyek, nézetem szerint, szintén fedezetet igényelnek, bátran és biztosan 64 millió frtra tehető. Kem szándékom számtani derivatiójába bocsátkozni annak, hogy ezen súlyos pénzügyi helyzet, szemben a múlt évi költségvetésnek e tekintetbem kedvező előnyével, szemben azon körülménynyel. hogy a bemutatott 4 évi zárszámadások eredményei azon időről, melyről előterjesztve vannak, mintegy 20,748.000 frtnyi többletet mutatnak; mondom, nem ereszkedem ebbe tisztelt ház! mert kifejtette ezeket a pénzügyi bizottság tisztelt előadója múlt alkalommal tartott különben igen jeles beszédében, de előtünteti a pénzügyi bizottság jelentése is. Annyi azonban tisztán áll előttem, tisztán a múlt évi beterjesztett zárszámadásokból, tisztán az 1871. és 72-iki költségvetésnek az 1873-iki előirányzattal való összchasonlitásából, hogy ha a tisztelt pénzügyminister ur a különböző alapok és kölcsönök cassáin keresztül-kasul nem ment volna; ha a tisztelt minister ur szigorúan tartotta volna magát a múlt évi költségvetési törvényekhez, ha a tisztelt minister ur azon fedezetekre szorítkozott volna, melyekre a múlt évek költségvetési törvényeivel utasítva lett: nem állanánk oly pénzügj'i helyzet előtt, melynek komolysága, miként tapasztalni szerencsénk volt, a ház minden oldaláról ' elismertetik. Midőn azonban a pénzügyi bizottság előadója ezen számtani fejtegetéseket megtette, nem terjeszkedett ki azon okokra, és körülményekre melyek ezen helyzetet előidézték. Én erre nézve kívánok észrevételeket tenni.