Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-70

70. országos ülés január 22. 1873. 177 Azon okok, melyek súlyos, pénzügyi hajainkat előidézték, felfogásom szerint 3 forrásra vezethetők vissza. Egyike ezeknek a múlt években követett rósz pénzügyi politika; másika azon törvényellenes eljárás, mélyet a pénztigyminister ur a múlt évek államháztartását illetőleg tanúsított; harmadik oka a főszámszék azon kötelességének elmulasztása, melyet reá az 1870-ik évi XVIII. törvényczikk ró. Ami a két elsőt illeti, mélyen tisztelt képviselőtársam Ghyczy Kálmán ur már az 54 milliós kölcsön tárgyalása alkalmával, volt szives jelezni azon irány helytelenségét, mely a múlt évek pénzügyeinek kezelésében az ország anyagi helyzetének figyelembe vétele nélkül, gyakran magánérdekek szempontjából, követtetett; egész légióit idézte azon építkezéseknek, melyek mindannyiszor vagy legtöbbször a kormány kezdeményezése folytán és a pénzügyeknek rózsás szinbeni feltüntetése mellett szavaztattak meg. Én ezen épitkezések ezélszerüségét és helyességét oly államban, melynek pénzügyei rendben vannak, kétségbe vonni nem akarom ; sőt ott, hol az államháztartás rendben van, czélszerünek is tartom; de hol az évi szükséglet távolról sem fedeztethetik, hol a deficitek óriási mérvben nőnek, oly államban, hol az administratio mindennapi szükségeinek fedezésével is küzdeni kell, az ilyen épitkezések kezdeményezését és ennélfogva megszavazását sem helyesnek sem jogosnak nem tarthatom. Hogy a pénzügyminister ur mily törvény ellenesen járt el a múlt évek államháztartásaiban, ennek bebizonyítására csak egy pillantást, akarok vetni az 1870. és 1871-iki zárszámadásokra. Az 1870-ik év zárszámadásának tényleges eredménye következő, a bruttó számítást véve alapul. Rendes bevétel volt 157,515.782, rendkívüli bevétel volt 16,621.752 frt, előirányzat nélküli rendes bevétel 1,495.143 frt, előirányzat nélküli rendkívüli bevétel 22,963.692, összesen 198,596.369 frt, tényleges rendes kiadás . . 154.755.945 frt, rendkívüli .... • . . . . 31,560.971 , előirányzat nélküli rendes kiadás . 67.088 , rendkívüli 19,716.815 , következőleg a tényleges eredmény az, hogy 1870. évben nemcsak minden bevétel elköltetett, de sőt 7,604.450 frt hiány is mutatkozott, már pedig azon év bevételei között volt a vasúti kölcsönből 51,340.548 frt, kiadatott 1871. év végéig ez alapterhére 34,394.244 a maradvány 16,946.304 frt, mely ezen alap törvénye s természetével ellenkezőleg egyéb czélokra szintén elköltetett. Hasonló, tisztelt ház ! •— nem akarok számokat idézni, —az 1871. zárszámadások eredménye. Már tisztelt képviselőház! ha azon alapok, mely alapoknak létét az országgyűlés tudta akkor, midőn a KÉfPY, K. KAPLÓ 18~. III. KÖTET. költségvetési törvényt megszavazta, tudta, hogy azon alapok egy részének e cassában benne kell lenni-e, még sem utasította a pénzügyministert ezen alapokra, hanem a hitelmüveletek és függő adósságra: akkor azt hiszem, teljes joggal mondhatom, hogy a tisztelt pénzűgyminister a költségvetési törvény rendeletét figyelmen kivül hagyta, és azok ignorálásával azon alapokból költött, amelyek rendeltetése egészen más volt. Hogy a főszamvevőazék, tisztelt képviselőház, kötelességének teljesítését szintén elmulasztotta, azt hiszem, épen ez adatokból tűnik ki. Az 1870-ik évi XVIII-ik törvényczikk első szakasza kötelességévé teszi az államszámvevőszéknek az államadósságoknak ellenőrzését, ugyanannak 18-ik szakasza kötelességévé teszi azt, hogy az állósitott és függő adósságokat a cassában időről-időre megvizsgálja, ugyanazon törvény 9-dik szakasza felelőssé teszi azért, hogy tapasztalatairól a háznak anynyiszor, a mennyiszer jelentést tegyen. Én vádolni alap nélkül nem szoktam, de ezek alapján azt határozottan nyilvánítom, hogy az államszámvevőszék ezen kötelességének, melyet reá a törvény rótt, nem tett eleget, ezt kimondani kötelességemnek tartom. (Bál felől helyeslés.) Szemben a deficittel hogyan állunk? A beikormányzatot illetőleg előttünk van a belügyi igazgatás, a szorosabb értelemben vett administratio. Hogy e tekintetben semmi haladás nem történt, bátor vagyok fölemliteni, hogy a szegényügynek administratiója épen nincs; az egészségügyi, közrendészeti, megyei ut- és hid-állapotok tekintetében ott vagyunk, ahol voltunk. Közbiztonsági viszonyaink kizárólag a nép jóakaratára és békeszeretetére vannak hagyva; és én ezt, tisztelt ház, megvallom, nem csodálom; nem azért, mintha talán a tisztelt belügyminister urnák igaza volna, aki a fölirati vita alkalmával a ház ezen oldala egyik szónokának beszéde közben azt mondta: hiszen az alispánokat nem én nevezem ki; mert azt tudjuk, tisztelt ház, hogy a hatalomnak szálai az administratio tekintetében úgyis a belügyminister kezeibe folynak össze; — hanem nem csodálom azért, mert törvényhatóságaink a legkisebb alappal sem rendelkeznek arra, hogy e tekintetben jótékonyan működhessenek. Hasonló,— és mondhatom, talán sokkal roszabb — állapotban van igazságszolgáltatásunk, szemben azon nagy áldozatokkal, melyeket e tekintetben az ország hozott. Nem akarok igazságtalan lenni; nem akarok félreértetni; a baj okát nem abban keresem, mintha talán al-, különösen főbbbiróságaink kötelességüknek, melyeket rájök a törvény ró, eleget nem tennének; a baj okát a rendszerben keresem. Mert, tisztelt ház, nem ismerek államot széles e világon, ahol igazságszolgáltatás legyen anyagi törvény nélkül, ahol az igazságszolgáltatás törvényeit a bírák bölcs 23