Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-70

70. országos ülés január 22. 1873. 169 sem vállalta el az egész államadósságot, hanem azt határozta, hogy az nem változó évi járadékokban fog fizettetni. Minek következése az lett, hogy azon arány sem áll fön köztünk, mely akkor meghatá­roztatok ; mert amíg na az egész járadékot vagyunk kénytelenek fizetni: addig Ausztria az egész adóssá­got kezelve azt már az unificatio és a szelvény-adó által leszállította és magára nézve kedvezőbbé tette. Tehát a mi pártunk a quotát és az államadós­ságot, úgy amint az megszavaztatott és elfogadta­tott, el nem fogadta. És mi következett ezután? Látjuk azt, hogy Ausztria gazdagodik, gyara­podik és évről-évre csekélyebbek deficitjei, mig végre egészen elenyésznek. Ellenben látjuk, hogy hazánk jobban és jobban sülyed adósságokba. Ebből csak az következik, hogy vagy nekünk volt igazunk, hogy az elvállalt államadósság és quota túlságosan nagy; vagy az, hogy az ausztriai kormány sokkal jobban kezeli az ausztriai államvagyont, mint a magyar kormány a magyarét. Azonban a quotán és az elfogadott államadósságon most már nem változ­tathatunk. Azt tartom, hogy fordítsuk figyelmünket arra, aminek megváltoztatása hatalmunkban van. Bajaink egyik forrása kormányzatunk czélta­lanságában és drágaságában van. Erre nézve Zse­dényi képviselő ur nézeteit hasonló irányban már kifejtette, ennélfogva erre nem is terjeszkedem ki. Szükségesnek tartom itt a gyökeres reformokat; és ha a ministerium azt hiszi, hogy nem fog e tekin­tetben tárgyilagosan eljárni: kérje föl a tisztelt há­zat, hogy válaszszon erre nézve egy bizottságot. Bajaink forrása továbbá azon rendszertelenség­ben fekszik, melyet követtünk a vasút építésénél és concessionálásánál, minek következménye az, hogy kamatgarantiára már 12 milliót fogunk fizetni ez évben, jövőre pedig még többet. Vasutaink enge­délyezésénél nem mindig országos szempontok vol­tak irányadók, némely vasutaink kelet-felé, dél-felé s részben észak-felé zsák-utezákba vezetnek, azon vonal pedig, mely egykor az ország fő vágyát ké­pezé, t. i. az eszek-fiumei, nem hogy kiépítve, de engedélyezve sincs még. (Halljuk!) A pénzügyi bizottság bajaink orvoslására az adórendszer reformját ajánlja. Én is az adórendszer reformjában hiszem felelni azon emeltyűt, melylyel az állam gépezete azon hínárból, melybe jutott, ki­emelhető és helyreállíthatjuk az egyensúlyt, föltéve, hogy jövőre nem fogunk oly beruházásokat tenni. melyek nem gyümölcsözők. A pénzügyminister ur, ugy látszik, fő figyelmét a földadóra és annak nagyobb jövedelmezésére for­dította. Én is igazságosnak tartom, hogy minden föld qualitása szerint egyaránt adóztassák meg, és meg vagyok győződve, hogy ez által az állampénztár néhány millióval nyerni fog. A földadó átaláuos KÉPV. H. NAPLÓ 18". III. KÖTET. fölemelését azonban nagyon merész dolognak tar­tom akkor, midőn a földadó hátralék 25 milliót tesz, mi majdnem annyi, mint az ország egész évi földadója. Különben is mi van a legbiztosabban és a legsúlyosabban megadóztatva? {Halljuk!) A föld, a házak, a magán és köztisztviselők fizetései; de mig a házak tulajdonosai az adót a lakókra há­ríthatják és azok által fizettethetik, s mig a tiszt­viselők, habár néha csekély, de mégis biztos fize­téseikből fizethetik adójokat: addig a földtulajdonos a hosszú időre kivetett adót akkor is kénytelen fizetni, ha az évi jövedelem az adónak meg nem felel. Ezt különben csak mellékesen akartam felhozni. Van azonban a jövedelmi adónak egy neme, mely, nézetem szerint, még nincsen eléggé kiaknázva. s ez a bank, ipar s kereskedelmi üzletek jövedelme, szóval mindazon adó, amely a haszonhajtó üzlet­nek vagy a pénzkereset jövedelmének felel meg. Ezen adót sem óhajtanám én fölemelni, de kí­vánom, hogy ennek megállapításánál és kivetésénél nagyobb szigor alkalmaztassák; mert naponta tapasz­taljuk, mennyire hiányosak az adó-bevallások és kivetések s mennyire meg nem felelnek az igazság­nak. Számosan vannak, kikről ország-világ tudja, hogy jövedelmeik sok ezerre mennek, s azok mégis csak néhány száz forintot vallanak be, s csak ettől fizetik adójokat. Kövessük e tekintetben Amerika és Anglia példáját, ahol a jövedelmeiket eltagadok s így az államot károsítok háromszoros adófizetés­sel, sőt még börtönnel is megbüntettetnek, s meg vagyok győződve, hogy akkor, midőn igy az egyen­lőség és igazságnak eleget tettünk : az állam jöve­delmét növekedő mértékben évről-évre több millió­val fogjuk szaporítani. Van továbbá másik mód jövedelmeink szapo­rítására, és ez az, hogy a jövedelmek beszedését és az adó behajtását olcsóbbá tegyük. Nem akarok részletekbe bocsátkozni; de kívánom a tisztelt ház figyelmét némelyekre fordítani. Az adó behajtás az adóhivatalokkal együtt kerül 2,200.000 frba. Nem lehetne-e talán a földadót olcsóbban beszedetni. Én. azt hiszem, lehetne. Bízzuk az adó beszedést a me­gyékre, és meg vagyok győződve, hogy azok budget­jök csekély fölemelésével az adót ép ugy be fogják szedni. Ott vannak továbbá az államjószágok; bruttó jövedelmük 4,600.000 frt, a kezelés 2,200.000 frtba kerül, tehát csaknem felébe a jövedelemnek; ami akkor, midőn ezen jószágoknál mindenütt a bérrend­szer divatozik, nagyon túlságosnak látszik. Ott van­nak az erdők; brutto-jövedelmök 14,400.000 frt, a ke­zelési költség 9,600.000 frt, tehát a tiszta jövede­lem csak 4,800.000 frt. A dohányjövedék 24,200.000 frt s a szeszadó 6,700.000 frt, jövedelme ellenében a kezelés 12,400.000 frt, és a pénzügyőrség fön­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom