Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-68

88. országos ülés január 20. 1873. 133 hivatalok kiadásával a költség szinte annyiba kerül, mint az első szervezés szerint került volna, van tehát hátrány, és még sincs elég megtakarítás.. Ebből láthatja az ország, hogy a kormány az igazságszolgáltatás nagy érdekeit mellőzve, ily fon­tos kérdésben is önző pártérdekeknek hódolt, Pedig a minő arányban viselik a polgárok az állani ter­heit: megkövetelhetik, hogy oly arányban részesítse őket, az állam az igazságszolgáltatás áldásaiban. Az ily Önző pártérdekek mellett alakított igaz­ságügyi szervezet, mig egy felől megzavarja az adóviselés arányát, másfelől lehetlenné teszi a jó igazságszolgáltatást, pedig a rósz justitia óriási tőkéket tart lekötve, s mintegy kivesz a forgalom­ból, s megrontja a magán hitelt, s meggátolja a pénzügyi helyzetnek javulását. A hadügyek nagy mérvben érintik a pénzügye­ket, s oly védrendszer, mely mellett béke idején a rendes hadsereg és a honvédség létszáma s fölsze­relési költségei folytonosan növelteinek, egyik fő­kutforrása a deficitnek. A fölszerelés, élelmezés kérdései a legnagyobb fontosságnak pénzügyi tekintetben. Ha egy font hus vagy egy font kenyér árát, vagy egy tuczat gomb, egy nyakkendő, egy föveg értékét vizsgáljuk: azok bizonyára csekélységekül tűnhetnek föl; de ha mil­liókra menő gombok, nyakszorítók, fővegek árát te­kintjük, a különben jelentéktelen tárgyaknál is je­lentékeny összegeket lehetne megtakarítani. Úgyde, tisztelt ház! a magyar országgyűlés hatásköre nem terjed ki a hadügyekre, igy azon terjedelmes ész­revételeket, melyeket e tekintetben tehetnék, tartóz­kodom itt elmondani. De annyit mégismondhatok, hogy átalában a kormány a hadügyek körül elkövetett mindent arra, hogy pénzügyeink naponként roszabbakká vál­janak. (Helyeslés bal felöl.) Még szorosabban összefüggnek az állam jólé­tével, vagyonosodásával, és igy pénzügyeivel a köz­lekedési ügyek. A mi a vasutakat illeti, a tervsze­rütlenség és rendetlenség itt tűnt fel leginkább; és ez másik főforrása a deficitnek; de a subventio szükségét és növekedését az is okozza, mert sok vasutainknak nincs belső összefüggése, némelyek pedig az országban bent rekedtek. Például említem a báttaszéki vonalat, az eljö a Dunáig, de innen a Dunántúl levő vasutainkkal nincs semmi összeköttetés­ben. Ha tekintjük az arad-temesvári vonalat, mely Temesvárnál megreked, ha tekintjük a károlyvár­fiumei vonalat, mely már nem sokára ki lesz épit­ve, de összeköttetéséről az ország többi vonalaival még eddig ténylegesen nem gondoskodtak; már most kérem, mit fognak szállítani a kár oly vár-fiumei vo­nalon? Valójában ily vasúti rendszer mellett lehe­tetlen a subventiótól megszabadulni és az ország pénzügyeit rendbe hozni. Tudom,, tisztelt ház! hogy a kormány azzal mentheti magát, miszerint ezeket mind a képviselő­ház szavazta meg, de a balközép báró Podmaniczky Erigyes által már 1868-ban adott be egy határo­zati javaslatot, melyet a tisztelt ház engedelmével bátor leszek felolvasni. „ Tekintve azt, miszerint az idő rövidségénél fogva az országgyűlés nem képes a jelen ülésszak alatt bár­mely vasúti szerződés rendszeres átvizsgálására és megbirálására; tekintve továbbá azt, miszerint okvetlen szük­séges, hogy az országgyűlés mindenekelőtt megha­tározza a kamat biztosítás mellett építendő vonala­kat s azok forgalmi, kereskedelmi és stratégiai szempontok által indokolt sorozatát: határozza el a ház, hogy mindaddig, mig a kamatbiztositás mellett kiépítendő vonalak s azok sorozata a törvényhozás által véglegesen megálla­pítva nem lesz: semmi kamatbiztositást igénylő ujabb vasut-engedélyezést tárgyalás alá nem vesz." De elismerem, hogy mi is hibázhattunk, de mi okból? A kormány és közegei nem egyszer ámítás­hoz folyamodtak, s kérdem, nem állíttatótt-e, hogy az első gácsországi vonalnak emelkedési viszonyai ugy állnak, mint 1 a 6-hoz, holott azok ugy áltak, mint 1 a 40-hez. Nem áílitották-e, hogy a naschiczi vonal politi­kai vonal, melyet daczára költséges voltának Hor­vátország követel, s most bámulva látjuk, hogy Horvátország épen ezen vonalat nehezteli leginkább. (Ugy van! bal felöl) Nem keringett-e a közös hadügyministernek egy irata, hogy Muszkaország vasutaival körülhálozta Galicziát, s ha hazánkat nem akarjuk a háború színhelyévé tenni: akkor szavaz­zuk meg a 3 galicziai vasutat. Tehát a kormány visszaélt a képviselőház hi­székenységével ; a képviselőház legnagyobb része — a jobboldal is, — azon föltevésben szavazta meg a kérdéses vonalakat, hogy az által az ország fejlő­dését elősegitendi. Tehát minden hátrányért egyedül a kormányt lehet felelőssé tenni. (Helyeslés bal felől.) Méltóztatnak tehát ezekből látni, hogy a köz­lekedési ügyben nem lehetendett 'mesterségesen sem többet tenni az állam pénzügyeinek tönkretételére és a deficit előidézésére. Most kérdem, tisztelt ház! ki az oka a nagy­mérvű deficitnek? Kétség kivül a kormány. Ki hozta javaslatba a kamatbiztositás mellett családi és csonka vasutakat? Ki emelte évről évre s had­ügyi költségeket? Ki vásárolta a dominiumokat? a 4 millió katastralis holdat tevő államvagyont? Ki ren­delte el azon költséges építkezéseket, melyeknek felével is megérhettük volna ez idő szerint? Kik emeltek minden kiadást minden évben a civi­listától kezdve az utolsó államhivatalnokig? kik I tétettek haszonnélküli institutiokat, kik beszéltek

Next

/
Oldalképek
Tartalom