Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-67

C7. országos ülés január 18. 1873. 113 felvéve az előirányzatba, mely valószínűen ezúttal se jobb. Én azt egyelőre nem előirányoztam, de teljes jogosultsággal véltem a pénzügyi bizottság tárgyalásai folyamán kilátásba helyezni annak fölvehetőségét, illetőleg kezdeményezni azt, az illető tárgyalások akkori állását tekintve. Hogy azok az előrelátást meghazudtolva más fordulatot vettek : arról nem tehetek; de eltekintve ezen tételtől és a pótkezelés által netalán okozható hiánytól: elmondhatom hogy alapos kilátásom van, hogy pár millióval meg fogják haladni az előirányzatot a befolyó bevételek; ami a kiadásokat illeti azok még ma negyedfél millióval kissebbek az előirányzatnál. Vajon az végleg is elesik-e vagy sem: azt most megmondani természetesen nem lehet. Ma a kezelés mérlege a rendest és rendkívülit együtt véve, vagy egy millióval kedvezőbb, azaz november végéig volt azzal kedvezőbb, mint volt az ugyanazon napon a múlt évben: azt gondolom, oly év után, milyen a tavalyi volt, egyátalában kielégítőnek lehet mondani ez eredményt. És így az eddigi eredmények ilyeténvolta azt gondolom igazolta a pénzügyi bizottság előadójának azon nézetét, hogy az 1873-iki előirányzat bevételei nincsenek túlcsigázva, tulmagasra fokozva, A múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával itt hosszabb vitára adott alkalmat azon kérdés, vajon a bevételi tételek nem túlcsigázottak-e ? Akkor azt mondottam, véleményem szerint, ha jó évet ád az isten, többet veszünk be, középszerű év esetében, annyit, rósz év esetében meglehet kevesebbet, Az esztendő rósz volt, a jövedelem bejött, tehát azt gondolom, hogy a pénzügyi kezelésnek itt is azon megnyugtató érzete lehet, hogy amit emberileg tenni lehet, az megtörtént és az előirányzat be van tartva, Ezek előadása után át kellene térnem az 1873. évi előirányzat elemzésére. De az ugy lett elemezve a pénzügyi bizottság tisztelt előadója által, hogy valóban nem tartanám megengedhetőnek ezzel a tisztelt ház becses türelmét fárasztani. Nincs hozzátenni valóm és csak azt emelem ki, hogy a pénzügyi bizottság a rendes kiadásokból 1,800.000 frtot törölt, pedig bizony nem múlt a jó akaraton. Ennek 1

/

3-át törölhetni vélte azáltal, hogy a honvédlovasság létszámának czélba vett fölemelését jobb időkre vélte elhalaszthatónak. Marad tehát 1,200.000 írt, Ezen törlés nagy része arra van utalva, hogy a tapasztalás szerint az intercalarék czimén önként eszközöltetnek takarítások és utalt ezenkívül a pénzügyi bizottság az administratió terén létesithetőnek vélt megtakarításokra és e czimen is nevezetes törléseket tett. Amit az egyes tételeknél levonhatónak talált: nem tesz egy egész milliót, Olyan előirányzat mellett, mely csaknem 200,000.000 frtra megy, ugy hiszem, a pénzügyi bizottság ezen cseJEtoPY. H. MJJ?üé 18?. III. KÖ'JST. kély törlései eléggé bizonyítják, hogy a kormány csak azt irányozta elő, aminek hasznos és szükséges voltáról meg volt győződve. A részletek tárgyalása alkalmával ezen téteknek igazolására lesz módom és alkalmam adatokat felhozni. Miután tehát oly közel jár egymáshoz a kormány és a pénzügyi bizottság javaslata: igen természetes, hogy én sem tehetek egyebet, mint azt, hogy az előterjesztést ajánlom a tisztelt ház jóakaratába. Ami illeti a rendkiviili költségvetést, ott a törlések nagyobbak. De ezen törlések csak a kiadások elhalasztása. A pénzügyi bizottság szoros kritika alá vette azt, miről lehet előre látni, hogy még ezen évben valóban keresztülvihető is lesz és csak ennyit előirányzott. E tekintetben volt némi véleménykülönbség. Azonban a pénzügyi bizottság később tárgyalta a költségvetést, mint a ministerium, s igy a két időbeli álláspontot tartva szem előtt: természetes, hogy a pénzügyi bizottság nagyobb tájékozással bírt az iránt, hogy mit lehet még ezen évben kivinni, mint az illető minister akkor, mikor a költségvetést készítette, és igy végre a kormány is beleegyezhetett a kiadásoknak későbbi évekre való elhalasztásába. Én tehát nem mondhatok egyebet, mint azt, hogy a szükség parancsolta rendkívüli kiadások megszavazására kérem a tisztelt házat. Ezt megtévén, engedje meg a tisztelt ház, hogy a magam részéről megjegyezzem azt, hogy a minden adóreformnak, különösen az ily határozottan földmives országban alapját képező földadónak reformját már ezelőtt egy évvel a földadó kataster revisiójáról szóló törvényjavaslat, benyújtása által kezdeményezni kívántam. Miután azonban az akkor tárgyalható nem volt: újra gondos tanulmányozás tárgyává tevém azt és még ezen hó folyamában a tisztelt ház elé fogom terjeszteni. Kérem már most és fogom kérni akkor is a tisztelt házat, legyen gonddal arra, hogy ezen törvényjavaslat, mely bármit csináljunk is, alapköve lesz a magyarországi adó-reformnak, a törvényhozási eljárás fokozatain minélelőbb keresztülmehessen. Nálam nem múlik a jó akaraton, hogy a mint az egyszer bevégezve lesz: a többi törvényjavaslatok nyomon kövessék egymást, helyreállítása végett azon harmóniának és rendszernek, melynek hiányát oly igen hangsúlyozta a központi bizottságelőadója is ; talán akkor, midőn a földadó kataszter revisiójáról szóló törvényjavaslatot beterjesztem, vagy talán midőn az a ház elé kerül: szabadságot veszek majd magamnak nemcsak az arra vonatkozó, hanem legalább a többi direct adóknak azzal összefüggő rendszerét tekintve is, a magam nézeteit és intentioit a ház előtt kifejteni; a reform szükségéről meg vagyok győződve, meg voltam tavaly, azért 15