Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-67

112 67. országos ülés január 18. 1873. fedezetet talált a beállott hiányt, i. 11,476.000 frtig lebegő adóssággal! 4,472.000 írtig pedig az időköz-ben az ínséges kölcsönből befolyt összegből. Hogy a fedezet ezen módja czélszerü és formailag helyes, megengedett volt-e: arra most kiterjeszkedni nem akarok; arról alkalmat veszek magamnak majd később, szólani, most csak constatálom a tényt. Azonban, tisztelt ház, ezen két összeget nem vette a fedezet egészen igénybe, mert 14 és 11 több mint 23, — a pénztári készlet tehát ez áron megnövekedettnek mutatkozik. Ha a fedezetről az év végén kellett volna gondoskodni, midőn a végeredmény előttünk van: akkor a befolyt Ínséges kölcsönre csak 11 millió 847.000 frtot kellett volna igénybe venni, hogy a pénztári készlet ugy maradjon, mint előbb volt. E nagyobb hiány ellenében, az osztó igazság elvénél fogva legyen szabad megjegyeznem és kérnem méltánylását annak, hogy a mérleg másik serpenyőjébe sem csekély súly esik, nevezetesen az ingó és ingatlan államjavak az előirányzottnál igen nagy összeggel kisebb mértékben realisáltattak. Az előttem fekvő kimutatás szerint az összeg, ha bevesszük azt is, ami a közös activákból lett előirányozva, — mert az is államérték — és nem folyósittatott 10 millió 221.000 frt, tehát a 23 millió frtot 13 millió frtra szállítja le; és ami az ingó államvagyonból tettleg reálisáivá lett is, csak 1 millió 118 ezer frtig vétetett a régibb készletből, minek névszerinti értékben 1,312.000 frt felel meg. 3 millió 86 ezer frt ezen 4 év tartamán át újból befolyt vagyonát képezte a magyar államnak, melynek mintegy fele befolyt készpénzben, másik fele papírban. Méltóztassanak figyelembe venni, hogy e növekedés, — habár njra az előirányzat keretén kivüli is, —• mégis más tekintet alá esik, mivel részben az államjavak vételével — pl. a fogarasi uradalom visszaváltásával — esik egybe, és ha az e czélra szükséglett összeg a kiadásokban helyén van: az annak megfelelő bevételi összegnek is helyén levőnek kell tekintetne. Ha mindezt méltóztatnak figyelembe venni: úgy ez a 23 milliónyi deficitet jelentékeny részben kipótolja. Azon tény, miszerint daczára a történt vagyon fogyasztásnak, a követelési állapot ma is körülbelöl alig pár millió hiányával annyi, mint volt 1868ban: már maga sejteti, hogy nem történt az viszont növekedés nélkül. Tisztelt ház! Ez a dolgoknak állása leplezetlenül. A legszigorúbb kritika szerint 44 millió a rendkívülinél négy éven át beállott hiány és közel 21 millió frt a többlet a rendesnél; tehát a puszta deficit 23 millió frt, melynek rovására az állam ingó és ingatlan vagyona 10 millió írttal vétetett kevésbbé igénybe, mint vétethetett volna; és 3 millió frt erejéig történt annak uj szaporodása. Ezek eredményék, melyek kétségkívül az állam egész erejének megfeszítésére mutatnak ugyan, de lehangoló hatást egyátalában nem gyakorolnak. Amikor 53 millió frt előirányzott hiány helyett, — a legszigorúbb kritikával — csak 23 millió frtnyi tiszta hiány áll be; amikor ennek ellenében a másik oldalon 10—13 millió frtnyi javulás mutatkozik, tehát a hiány 10 illetőleg 13 millió frtra reducáltatik: akkor azt hiszem, a pénzügyi kormányzat a maga kötelességének eleget tett. De azt kérdi erre a tisztelt ház: honnan mégis a pénzügyi helyzet nehéz volta,? (Halljuk!) Onnan, hogy 10—13 millió frtnyi hiány van, s ez nagy baj. Ide járul még az, hogy ez csak az első négy év ; hátra van még a múlt évről szólani. És e tekintetben, addigis, míg forma szerint, eleget tehetnék Horn Ede tisztélt képviselő ur kivánatának, legyen szabad már most megjegyeznem és közölnöm annyit a legközelebb múlt év eredményeiről,' amenynyit közölni lehet az év folyamán a számadások bezárása előtt. Nagyon természetes, hogy az adatok, amelyeket közölni fogok, nem véglegesek, azokért nem lehet jótállani, hogy a zárszámadások majdani adataival hajszálig találkozzanak. Ezek a pénztári kezelés, a forgalmi napló adatai, itt nincs a pótkezelés elválasztva a folyó év szolgálati kezelésétől. Ha a folyó évi pótkezelés gyengébb lesz: akkor a zárszámadások számai kissebbek lesznek; ha ellenben a folyó év pótkezelése nagyobb lesz: akkor a zárszámadások számai emelkedni fognak szemben azokkal, amiket mondandók. Ezen cautelával bátor vagyok előterjeszteni a következőket. (Halljuk!) Az 1872-ik évi előirányzati a rendesben 174 millió, a rendkívüliben pedig nekem nincs az a szám-emlékezetem, mint a pénzügyi bizottság tisztelt előadójának, tehát bocsánatot kérek, ha utána nézek — a rendkívüliben pedig 12 millió ez együtt 186 mülió forint. Az eredmény az, hogy idáig, sajátkép november végéig, 11 hóra befolyt kerek számban: 165 millió frt. Miután egy hónapnak praeliminatiója vagy 15 millió frt, ha ezt december meghozza: akkor ez fölemelkedik 180 millióra, — az egész mint mondám 186 ; — és igy az eredmény mögötte maradna azelőirányzott 6 milliónál. De méltóztassanak megengedni, megjegyeznem, hogy ezen kimutatásban a határőrvidéki eredmények nem foglaltatnak, ott a könyvelés még most nehézkesebb levén, nem tudom az eredményeket; de négy milliót mégis bizonyosan behoz az. tehát már csak két millió lenne a hiány, ha december a maga competentiáját behozza. Az igy elmaradó két millió frt csak egy része azon 3 millió 5 száz néhány ezer forintnak, mely most már harmadszor jelent meg a közös activákból