Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-67

67. országos ülés január 18. 18T3. 109 irni. Azon roppant, többletből az administratiora aránylag nagyon kevés esett; de igenis esett a gaz­dasági tanintézetekre, melyek száma ez évre kettő helyett nyolczczal van . felvéve; esnek a távirda-vo­nalok és állomásokra, a postákra a mén-telepekre, és ménes gazdaságokra : és a veszteg intézetekre. Ezen utóbbiak egyrészben terhelték ugyan a bud­getet, de ugy az erdélyiek mint a határőrvidékiek költségei a közös hádügyministeriumnál voltak ke­zelve s ott kerültek pénzbe. A pesti zálogház akkor is meg volt, de költ­sége nem volt fölvéve a budgetbe. Ha, mondom, ezeket mind figyelembe vesszük: ak­kor igazam lesz, midőn állítom, hogy az akkori körben mozgó szolgálat jobban áll ma, mintállott akkor. Pedig azon áron, hogy a kiadások aránylag emelkedtek, de emelkedtek a bevételek is; tetemes hasznok állottak elő. így akkor volt 800 fedező mén, ma van 1800, minden esetre a gazdaság nagy hasznára ; akkor volt 1000 postahivatal: ma van 1800; majd kétszer annyi a forgalom nem csekély előnyére; ma 60 perczenttel hosszabb távirdavonalaink és több állo­másaink vannak, amint voltak akkor ; gazdasági czé­lokra 70.000 írttal adunk többe, mint akkor. A pénzügyministerhmmál 7 millió s néhány százezer forint többlet mutatkozik ; de mint a pénz­ügyi bizottság tisztelt előadója már is kiemelte, a többször emiitett 8 millió kétszázezer forintnyi át­futó többlet kihagyása daczára ennyi ez; ha pe­dig annak daczára ennyi: akkor e ministerium többlete valójában 15 7* millió frt. Sőt tovább me­gyek; mert az 1872-ik évre még kihagyták a do­hány bevásárlásánál szerepelt átfutó tételt is vagy 3 millió frtot. Az igy előálló összegből azonban 823 ezret le kell vonni azért, mert emryi a rend­kívüliből eszközölt áttétel. Hozzáadván a hozzá­adandókat, és leütvén a leütendőket az igazi több­let, melyet a pénzügyi kormányzat részéről iga­zolni kell, tesz 21 és fél millió forintot kerek­számban. De ebből 3 millió frt az elejtett átfu­tókra esik s igy igazolást csak I8V2 milliókiván. Hae ministerium többlete csak hét millió volna, akkor mi sem lenne könnyebb mint ezt igazolni, De a 18 millió ellenében is engedje meg a tisz­telt ház, hogy azt igazoljam, érthetővé tegyem. Két milliót motivál maga a sószállitás, s eladás költsé­ge, melyről az imént megjegyeztem, hogy 1868-ban látszólag nem terhelte a pénzügyi tárczát, de való­jában igen, ugyanennyit tesz a dohányjövedék költségtöbblete. A fokozott üzemnél és emelkedett fogyasztásnál fogva több dohányt vásárolunk, töb­bet gyártunk s igy természetesen emelkedett kiadá­sunk, de bevételünk is. Ez együtt négy millió fo­rintra megy. A vas- és széntermelésnél csak a többlet 1868 és 1873 közt ugy a bevételek mint a kia­dásoknál 4 millió 300 ezer forintot tesz. Ha a pénzügyi bizottság jelentésében hibáz­tatja, hogy egyszerre sok téren kezdünk működni: sok térre terjesztettük ki az állam oeconomiai mű­ködését is, s ha ennek következtében ez ellen fel­szólal: én részemről e pontot tartom olyannak, melyről az állam bizton leléphetne a nélkül, hogy ez kárára válnék. Ez irányban a kezdeményezést nem mulasztottam el, s a javaslat annak idejében. a részletes tárgyalásnál fölmerülend. Magának az er­dészeti üzemnek többlete 6 millió 300 ezer forint Természetesen még sokkal többel emelkedtek a be­vételek. Az időkőzben fölállított államnyomda költ­ségei 658.000 frtra mennek. Mindez együtt több mint tizenöt mülió. Marad tehát egyébre 3 millió. Ezen 3 millió tulaj donkép az, a mely az igazga­tásra esik. Ebből közel egy millió 848 ezer forint a határőrvidékre megy, marad tehát egészben és nagyban két és félmillió forint, a miből félmillió ismét az 1 868­ki törvények következménye, tudniillik az adók ki­rovása és beszedése ügyének kezelési költségei által van motiválva, t. i. a bizottsági költségek és azon jutalmak által, melyeket az adók behajtása körül ma­guknak érdemeket szerzett községi, megyei és más tisztviselők kapnak; marad tehát 2 millió fo­rint, s e két millió, a mi a közegek szaporítása, a fizetések javítása s emelése által van motiválva. Ha méltóztatnak meggondolni, mily érvelések alapján látta helyesnek a törvényhozás ezelőtt két évvel példának okáért a pénzügyőrök javadalma­zását több mint 600 ezer forinttal emelni; ha mél­tóztatnak meggondolni, hogy az adótisztek fizeté­sét 315 írtról emeltük 480-ra: azt gondolom nem fogják mondani, hogy ezen emeléssel tékozoltunk, hanem hogy humanitárius és az államszolgálat iránti kötelességeinknek tettünk eleget, A nyugdijaknak is nevezetes emelkedése van, 840 ezer forinttal hat év alatt. Engedje meg a tisz­telt ház, hogy e pontnál is késsem egy kissé. Nálunk 14Vg millió frtra megy azon fizetések összege, melyek után az illetőknek nyugdíj ellátás jár, és ha minden szolgálati ágat egybe veszünk: fizet az állam összesen 3,100.000 frt ellátást, Itt nem állok jót, azon 848.000 frtról, mely említte­tett és itt jut eszembe, hogy azt a pénzügyi bi­zottság jelentéséből vettem ki; ott pedig nincsenek azon nyugdijak figyelembe véve, melyek az egyes szolgálati ágaknál előirányozvák ugy, hogy itt az emelkedés nagyobb, még pedig tetemes sommával t. i. vagy fél millióval. Oka az emelkedésnek, a mint azon évek is megmagyarázzák, a melyekben az bekövetkezett: egyrészt a rendszer változás kö­; vetkeztében beállott nagyobb mérvű nyugdíjazás' szüksége, másfelül pedig a határőrvidéken beállott rendszer változása, a mely szintén több ottani nyugdíjnak átvételét vonta maga után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom