Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-67
67. országos ülés január 18. 18T3. 109 irni. Azon roppant, többletből az administratiora aránylag nagyon kevés esett; de igenis esett a gazdasági tanintézetekre, melyek száma ez évre kettő helyett nyolczczal van . felvéve; esnek a távirda-vonalok és állomásokra, a postákra a mén-telepekre, és ménes gazdaságokra : és a veszteg intézetekre. Ezen utóbbiak egyrészben terhelték ugyan a budgetet, de ugy az erdélyiek mint a határőrvidékiek költségei a közös hádügyministeriumnál voltak kezelve s ott kerültek pénzbe. A pesti zálogház akkor is meg volt, de költsége nem volt fölvéve a budgetbe. Ha, mondom, ezeket mind figyelembe vesszük: akkor igazam lesz, midőn állítom, hogy az akkori körben mozgó szolgálat jobban áll ma, mintállott akkor. Pedig azon áron, hogy a kiadások aránylag emelkedtek, de emelkedtek a bevételek is; tetemes hasznok állottak elő. így akkor volt 800 fedező mén, ma van 1800, minden esetre a gazdaság nagy hasznára ; akkor volt 1000 postahivatal: ma van 1800; majd kétszer annyi a forgalom nem csekély előnyére; ma 60 perczenttel hosszabb távirdavonalaink és több állomásaink vannak, amint voltak akkor ; gazdasági czélokra 70.000 írttal adunk többe, mint akkor. A pénzügyministerhmmál 7 millió s néhány százezer forint többlet mutatkozik ; de mint a pénzügyi bizottság tisztelt előadója már is kiemelte, a többször emiitett 8 millió kétszázezer forintnyi átfutó többlet kihagyása daczára ennyi ez; ha pedig annak daczára ennyi: akkor e ministerium többlete valójában 15 7* millió frt. Sőt tovább megyek; mert az 1872-ik évre még kihagyták a dohány bevásárlásánál szerepelt átfutó tételt is vagy 3 millió frtot. Az igy előálló összegből azonban 823 ezret le kell vonni azért, mert emryi a rendkívüliből eszközölt áttétel. Hozzáadván a hozzáadandókat, és leütvén a leütendőket az igazi többlet, melyet a pénzügyi kormányzat részéről igazolni kell, tesz 21 és fél millió forintot kerekszámban. De ebből 3 millió frt az elejtett átfutókra esik s igy igazolást csak I8V2 milliókiván. Hae ministerium többlete csak hét millió volna, akkor mi sem lenne könnyebb mint ezt igazolni, De a 18 millió ellenében is engedje meg a tisztelt ház, hogy azt igazoljam, érthetővé tegyem. Két milliót motivál maga a sószállitás, s eladás költsége, melyről az imént megjegyeztem, hogy 1868-ban látszólag nem terhelte a pénzügyi tárczát, de valójában igen, ugyanennyit tesz a dohányjövedék költségtöbblete. A fokozott üzemnél és emelkedett fogyasztásnál fogva több dohányt vásárolunk, többet gyártunk s igy természetesen emelkedett kiadásunk, de bevételünk is. Ez együtt négy millió forintra megy. A vas- és széntermelésnél csak a többlet 1868 és 1873 közt ugy a bevételek mint a kiadásoknál 4 millió 300 ezer forintot tesz. Ha a pénzügyi bizottság jelentésében hibáztatja, hogy egyszerre sok téren kezdünk működni: sok térre terjesztettük ki az állam oeconomiai működését is, s ha ennek következtében ez ellen felszólal: én részemről e pontot tartom olyannak, melyről az állam bizton leléphetne a nélkül, hogy ez kárára válnék. Ez irányban a kezdeményezést nem mulasztottam el, s a javaslat annak idejében. a részletes tárgyalásnál fölmerülend. Magának az erdészeti üzemnek többlete 6 millió 300 ezer forint Természetesen még sokkal többel emelkedtek a bevételek. Az időkőzben fölállított államnyomda költségei 658.000 frtra mennek. Mindez együtt több mint tizenöt mülió. Marad tehát egyébre 3 millió. Ezen 3 millió tulaj donkép az, a mely az igazgatásra esik. Ebből közel egy millió 848 ezer forint a határőrvidékre megy, marad tehát egészben és nagyban két és félmillió forint, a miből félmillió ismét az 1 868ki törvények következménye, tudniillik az adók kirovása és beszedése ügyének kezelési költségei által van motiválva, t. i. a bizottsági költségek és azon jutalmak által, melyeket az adók behajtása körül maguknak érdemeket szerzett községi, megyei és más tisztviselők kapnak; marad tehát 2 millió forint, s e két millió, a mi a közegek szaporítása, a fizetések javítása s emelése által van motiválva. Ha méltóztatnak meggondolni, mily érvelések alapján látta helyesnek a törvényhozás ezelőtt két évvel példának okáért a pénzügyőrök javadalmazását több mint 600 ezer forinttal emelni; ha méltóztatnak meggondolni, hogy az adótisztek fizetését 315 írtról emeltük 480-ra: azt gondolom nem fogják mondani, hogy ezen emeléssel tékozoltunk, hanem hogy humanitárius és az államszolgálat iránti kötelességeinknek tettünk eleget, A nyugdijaknak is nevezetes emelkedése van, 840 ezer forinttal hat év alatt. Engedje meg a tisztelt ház, hogy e pontnál is késsem egy kissé. Nálunk 14Vg millió frtra megy azon fizetések összege, melyek után az illetőknek nyugdíj ellátás jár, és ha minden szolgálati ágat egybe veszünk: fizet az állam összesen 3,100.000 frt ellátást, Itt nem állok jót, azon 848.000 frtról, mely említtetett és itt jut eszembe, hogy azt a pénzügyi bizottság jelentéséből vettem ki; ott pedig nincsenek azon nyugdijak figyelembe véve, melyek az egyes szolgálati ágaknál előirányozvák ugy, hogy itt az emelkedés nagyobb, még pedig tetemes sommával t. i. vagy fél millióval. Oka az emelkedésnek, a mint azon évek is megmagyarázzák, a melyekben az bekövetkezett: egyrészt a rendszer változás kö; vetkeztében beállott nagyobb mérvű nyugdíjazás' szüksége, másfelül pedig a határőrvidéken beállott rendszer változása, a mely szintén több ottani nyugdíjnak átvételét vonta maga után.