Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-67
102 67. országos ülés január IS. 1873: mert az 1868-ik bevételek közt az előző évből van felvéve több bevételi tétellel. Nagy kérdés itt az. hogy miután az utolsó évnek, melyről a zárszámadásokat bírjuk, nettó eredménye 117,640.000-et mutat, helyesen van e felvéve a 73-dik évi költségvetésnek fedezeti része, mely 127 millió nettó eredményt mutat fel. Ha az előirányzatnak egyes részeit vizsgáljuk, azt fogjuk találni, hogy igen, mert amig 1871-ben bejött az egyenes adókból nettó 59,342.000 frt; 1873-ra nettó 61,381.000 frt van fölvéve, ami nem nagy ugrás, ha tekintetbe vesszük, hogy 1873-ban a határőrvidék egyenes adóinak bevétele is ott szerepel, mig 1871-ben nem volt felvéve ; 1871-ben a fogyasztási adók 13,817.000 frtnyi nettó bevétele után 1873-ra 14,179.000 frt. Az illetékek nettó előirányzata 1873-ra 16,728.000 frt, 71-ben volt 115,858.000 frt a bevétel a jövedékek nettó előirányzata 26 millió 400 ezer frt, 71-ben volt 23,833.000 frt. Az ingatlan államvagyoné, a vasutakon kivül, nagyban és egészben 7 millió; az eredmény volt 1871-ben 4,252.000 frt, és ez képezi a jövedékekkel együtt legnagyobb részét azon nagy emelkedésnek, mely az 1873-dik évi nettó előirányzat és 1871-edik évi nettó eredmények közt mutatkozik, és igazolva van azáltal, hogy az állam erdőségei 1871-ben még nem mutatták fel azon eredményt, melyet 1872-ben már részben adnak, 1873-ban pedig tőlük joggal várhatunk, és e tétel maga nagyon sokat tesz ki. mert az állami erdők jövedelme 1871-re 4,744.000 frtra van téve, holott az 1872-ben az államvagyon összes nettó eredménye volt 4,252.000: a határőrvidéknek nettó jövedelmi előirányzata tehát, és az államerdészetnél remélhető nagy jövedelmi emelkedés, a jövedékeknél felvett többlet teszi leginkább azon különbséget, mely az 1873. évnek nettó előirányzata és az 1871-dik évnek nettó jövedelmi eredményei között van. Ha 1868-al mérjük össze,mert igy Ítélhetjük meg az egyes jövedelmi forrásokat, ezen most részletezett és általam az 1871-dik évi eredményekből igazolt jövő évi nettó fedezetet, azt fogjuk találni, hogy az egyenes adóknál emelkedett a nettó fedezet az 1868. év eredményéről 1873-ra 54 millió 015 ezer forintról 61 millió 378 ezer forintra, fogyasztási adóknál 12,513.000 írtról 14 millió 179.000 frtra, illetékeknél 10,748.000 írtról 16,728.000 frtra; jövedékeknél 1869-től, mert 186 8-ra nem biztos a kimutatás, 21,678.000 frtről 26,455.000 frtra; az államjcszágoknál 1868-tól 2,063.000 írtról 26,630.000 frtra; államerdőknél 787.000 írtról 4,744.000 frtra. Mit jelentenek e számok? Ezek megdönthetlenül azt bizqnyitják, hogy a pénzügyi kedvezőtlen helyzet okai nem bevételeink csökkenésében állanak, mert ezek évről évre szaporodtak, hanem kiadásaink évről évre nagy emelkedésében, melyet a bevételek természetes emelkedése ellensúlyozni nem birt. Tisztelt képviselőház! Ezen adatok, a melyeket száraz és rideg voltukban a tisztelt ház elé vezetni szükségesnek tartottam, képezik az átalanos financiális helyzet megítélésének factorait. Az államnak terhei nagyok. Az évi kamat terhe váltakozik 60, 61—62 millió közt, az agio változása szerint; bruttó kiadásai tesznek ma már 197 millió 703.000, sőt az uj kölcsön terhével közel 199,703.000 frtot tesz,mig a rendes szükségleti bevételek bruttó csak 191,230.000 tesznek. Nem szenved kétséget, hogy már ez maga a helyzet kedvezőtlen voltát bizonyítja. Azon eredmények, melyeket a zárszámadások feltüntetnek, habár a rendes kezelésnél fölöslegest tüntetnek is elő és bár jobbak is az előirányzottaknál, de mégis azt mutatják, hogy eddigi kezelésünk eredményeit a rendkívüli kiadások nagy összegei miatt csak tetemes hiányokkal voltunk képesek az évek végén bezárni. A helyzet, a melyben ma vagyunk, nem szenved kétséget, komoly és óvatosságra int bennünket. A helyzet komolyságát én — egyszerűen és röviden körvonalozva ebbeli nézetemet —- abban látom, hogy az államnak normális, rendes kiadásai ezen költségvetés tanúsága szerint ma már nem fedezhetők az államnak rendes bevételei által. 6,360.000 frtot tesz ki az uj kölcsön terhe nélkül a deficit, mely 1873-ra sulyosodik s mely ezzel együtt ki fog tenni körülbelül 8 és fél milliót, pedig azon kölcsönnek egész terhe 1873-ra felvéve nincs. Az, hogy zárszámadásunk a rendes kezelésben fölöslegekkel végződött, ne vezessen bennünket félre; ez onnan van, mert először azon előirányzatok nagyon alacsonyak voltak úgy a kiadásokat mint a bevételeket illetőleg; 2-szor a bevételek természetszerű fokozását már oly mérvben és arányban várni nem lehet, a melyben az 1868-ban az előirányzatokhoz képest mutatkozott, és 3-szor a rendkívüli kiadások között sok olyan tétel állott, melyek rendes költséget képeznek. Vannak még ezeken kivül is az államnak sok állandó terhei, melyekkel számolni kell, a melyeket okvetlenül a jövő években fedezni szükséges lesz. A honvédség felszerelése, a közös költségekből reánk eső renkivüli összegek évenként még sok ideig a költségvetésben kisebb-nagyobb összegben elő fognak jönni. Azon investitiok, melyek már megkezdettek, még koránt sincsenek befejezve, s azoknak, melyek ma már tényleg előhaladottabb stádiumban vannak, befejezése hozzávető számítás szerint 30 milliót fog igényeim. Okvetlenül lesznek ezen kivül is szükségei aZ államnak, előállanak ezen kivül is oly kiadások, a melyeknek fedezetét messze halasztani nem lesz lehetséges. Ilyenek a börtön-épitési, tanügyi és más ily természetű nagy költségek. Ott van a vasúti
