Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-67

98 67. országos ülés január 18. 1873. írttal, amiből 3 millió 7 ezer frt az útépítés és víz­építés áthelyezett költsége, a cultusminister előirány­zata nagyobbodott 348 ezer frt áthelyezett összeggel együtt 1 millió 260 ezer frttal, a földmiveíési minis­teriumnál 694.000 frttal. Az igazságszolgáltatás kiadásai nagyobbodtak egy millió 262 ezer frttal. A határőrvidék kiadásai 270.000 frttal emelkedtek. Ezek azon tételek főbb összegeikben és főbb vonásaikban, a mik a kiadások emelkedését, 1872­hez viszonyítva, kimutatják. Az 1868-ik évihez képest a kiadások emelke­dése 53,543.000 frtot tesz ki. 1868-ban 144 mil­lió írtban lévén megállapítva a bruttó kiadások ösz­szege, mig 1873-ban 197,703.000 frt kerek számban vannak előirányozva. És mi az, mi e nagy emelkedést előidézi? Emelkedtek egészben, nagyban és kerek ösz­szegekben szólva a következő positiók: az 1868­hoz képest az udvartartás költségei 1 millió 400 ezer frttal, a közösügyi költségek 3 millió 800 és néhány ezer frttal. Az államadósságok kamatai, mi­után a vasúti kölcsönnek és a 30 milliós kölcsön­nek kamatai is terhelik már az 187 3-diki költségvetést; a vasúti most először jelenik meg a költségvetésben; emelkedett 7,700.000 frt, illetőleg az uj köl­csönnel 9,700.000 frttal; 1872-től kezdve a költségvetésbe föl van véve egy az 1868-kihoz képest uj tétel: a határőrvidék közigazgatása, mely bruttó 6 millió 800 és néhány ezer frtot tesz. Emelkedett továbbá Horvátország budgetje 546.000 forinttal. A belügy- és igazságügyministeri költségek együttvéve, mert e kettőt csak combinálva lehet megítélni, 7 millió 700 ezer frttal növekedtek; emelkedett a közoktatásügyi költségvetés 1 millió 60.000 írtról, mely összeg 1868-ban megszavazta­tott 4 millió 387 ezer frtra; a közlekedési tárcza költsé­gei emelkedtek 2 millió 800 ezer írtról 4 millió 800 ezerre, a közigazg. szükséglet 4-ről tiz millióra ; emelkedtek apróbb és egyes részeiben a költségvetésnek néhány más kiadásai, igy az állam számvevőszéké, így Fiumeé, me­lyek magokban véve néhány százezer frtra rúgnak; a pénzügyminister költségei 45 millióról emelkedtek 53 millióra, tehát 7 millióval. Meg kell jegyeznem, hogy itt számba veendő még az, hogy 1870-ben egy 8 mil­lió 264 ezer ugy a bevételeknél, mint a kiadások­nál, mint átfutó tétele az államvagyon kezelésének kiha­gyatott, és kihagyatott 1872-ben egy körülbelül 8 millió és néhány ezer frtos positió, mely áttétetett a hitel­müveletek közé, mint átfutó kiadás, azon összeg t. i., melyet az osztrák dohánykezelőség a részére beváltott és neki átszolgáltatott dohányárak fejében fizetett. Emelkedett, illetőleg előállott végre a hon­védelmi tárcza szükséglete 1873. évre már 6 millió 6Ü5.000 írttal Ezek fővonásaiban azon összegek, melyekkel az 186 8-iki költségvetéstől kezdve 18 73-ig, tehát 6 éven keresztül a költségvetési előirányzatok egyes kiadási ágazatai emelkedtek. Viszonyítva a kiadások emelkedését a bevéte­lek emelkedésével, az arány ugy áll, hogy mig, a mint emlitém, a kiadások 53,543.000-rel emelked­tek, a bevételek 141 millióval állapíttatván meg 1868-ban és miután 1873-re 191,394.000 írttal vannak fölvéve, emelkedtek 49,722.000 frttal, tehát 3,824.000 frttal haladja meg a kiadások emelke­dése a bevételek emelkedését. Igen, de nem szabad felejtem, hogy itt már azon összegeket is fölvettem, amelyek áthelyeztet­tek a rendkívüli költségekből a rendesek közé, ezek­kel együtt tehát ugy áll az emelkedés aránya; ezek nélkül a kiadások emelkedése a bevételek emelke­dését 1 millió 100.000 frttal haladja meg. Egyszerű, rideg számok ezek, de azt hiszem, sokat mondók és nagyjelentőségüek. Elég útmutatást adnak arra nézve, hogy mily ágazatai a költségek­nek azok, melyek leginkább hatottak emelőleg az államháztartási előirányzatokra, elég útmutatást ad­nak annak átlátására, hogy habár meddő kiadásokra, az állami közigazgatás kiadásaira és a megmásit­hatlan viszonyokban rejlő kiadásokra évről-évre igen sok követeltetik budgetünkben az állam péuzerejé­ből, megmutatják e számok azt is, hogy mennyivel fordit többet az ország ma az állam szükségletei más gyümölcsöző ágazatainak fedezésére. E szá­mok mutatják, hogy védelmi czélokra, a multak terheire, az európai viszonyok által reánk kénysze­ritett katonai kiadásokra, kölcsönök kamataira sokat vagyunk kénytelenek fordítani évenként; de e szá­mok egyúttal azt is bizonyítják élénken, hogy meny­nyivel fordit többet az ország ma közoktatási, köz­mivelődési, népnevelési, közgazdasági, közlekedési és igazságszolgáltatási kiadásokra is. A pénzügyi helyzet jellemzéséül azonban szük­ségesnek mutatkozik a végből, hogy az állam pénz­ügyi állapotának egész mibenlétét ismerjük, a zár­számadások eredményének vizsgálata is. Nézzük minő resultatumokat mutatnak föl gazdálkodásunk eredményei 4 éven keresztül. 1868-ban először is a rendes államháztartási kezelést véve föl, elő volt irányozva 2,536.000 frt­nyi hiány: ezen két millió 536 ezer frt előirányzott hiány helyett a zárszámadások pénztári rendes ke­zelése 8 millió 967 ezer frt fölösleget mutat föl. 1869-ben az előirányzott rendes hiány 4 mil­lió 667 ezer frtot tett: a beállott pénztári fölösleg a rendes kezelésnél kitett 5 millió és 319 ezerét. 1870-ben elő volt irányozva a rendes kezelés­nél 14,464.000 frt hiány. Az eredmény az lett, hogy fölösleg volt a pénztárban 4 millió 332 frt az év végén. 1871-ben előirányoztatott 4,531.000 frt: az eredmény az, hogy rendes fölösleg mutatkoeik a

Next

/
Oldalképek
Tartalom