Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-40

40. országos ülés november 26. 1872. 83 Tökéletesen igaza van a t. képviselő urnák, hogy az által, ha a rendőrséget a kormány át fogja venni, csodákat e téren teremteni nem fog. Arra, hogy jó rendőrség legyen: szükséges először hozzávaló anyag; szükséges másodszor az,hogy a közönség a rendőrséget necsak tisztelje, beesülje, hanem mindenekfölött támogassa. {Helyeslés.) Arra nézve, hogy a. rendőrség a közönség támogatásában részesüljön, elkerüllietlenül szükséges, hogy gyors, részrehajlatlan, szigorú eljárást kövessen. Már pedig meg vagyok győződve a mi társadalmi viszonyainknál és a gyakran mutatkozó fogalomzavarnál fogva, {Igaz! igaeX) mely a rend föntartását az önkénykedéssel szokta fölcserélni : {Fölkiáltások: Sajnos, ugy van!) alig fog a rendőrség szigorú eljárást követhetni, ha nem támaszkodik törvényre. És épen azért, mert ezt szükségesnek tartom : kötelességemnek vélem kijelenteni a tisztelt háznak, hogy az úgynevezett rendőri működésről szóló törvényjavaslat már készen van; nem ment ugyan minden stádiumon és mindazon fórumon keresztül, melyen keresztül kell mennie, mielőtt a ház elé terjesztetik ; de készen van. Ami pedig a rendőrségi bíráskodást illeti, arra nézve tisztelt collegámmal az igazságügyministerrel épen most munkálkodunk azon, hogy ezen törvényjavaslat e napokban készen legyen, és hogy a ház elé terjesztessék oly időben, hogy ha lehet, a budget tárgyalása után vétessék tárgyalás alá, ugy hogy az törvényerőre emeltessék addig, mig a fővárosok egyesítése és rendezése életbe léphet, a mihez a tapasztalás szerint 3—4 hónap lesz szükséges. Én tehát azt hiszem, hogy mikor a fővárosok rendezése foganatosittatik: akkor már ezen törvényjavaslatok is törvény erejére fognak emelkedhetni. Ha mindemellett nem fogadom el a külön-véleményt, méltóztassanak megengedni, ezt csakis azért teszem, mert nem kívánnám az egyesítést és rendezést elhalasztani addig, mig ama törvényjavaslatok törvény erejére emelkednek; teszem azért, mert közbejöhetnek oly esetlegek, melyek nem fogják lehetővé tenni, hogy a törvény a főváros egyesítése és rendezése előtt megalkottassék Az egyesítés és rendezés pedig a fővárosokra nézve életkérdés. (IIelyeslés.) Méltóztassanak megnyugodni az iránt, hogy a rendőrségi törvényjavaslatok legközelebb a ház elé fognak terjesztetni és akkor a ház bölcs intézkedésétől fog függni, azokat akár ugy, amint beterjesztetnek, akár más alakban törvénynyé emelni. Most kérem a tisztelt házat, méltóztassék a központi bizottság által megállapított szerkezetet elfogadni. [Helyeslés.) Csernátony Lajos: Ha arról volna szó, tisztelt ház, hogy a fővárosok egyesítése az országos rendőrség kérdéséhez van kötve: én részemről elfogadnám azzal az állami rendőrséget; annyira fontosnak tartom az országra nézve, hogy BudaPest egyesittessék. Miután azonban nem látom azt, hogy az egyesítés kérdése magában foglalná okvetlenül az állami rendőrségi intézvényt is, az utóbbi ellen pedig engem meggyőződésem készt szólani, bátor vagyok röviden előadni véleményemet. Én, t. ház, Pest Józsefváros képviselőjének elméletét magamévá nem tehetem, azon elméletet t. i.: hogy az önkormányzat csak addig helyes, mig az államnak magasabb érdeke annak korlátozását nem kívánja. Én megfordítom ezt és azt mondom, hogy az államnak jó, valódi érdeke soha sem kívánhatja a jogosult önkormányzatnak megsértését. (Helyeslés.) Hiszen azon elmélet szerint, melyet a t. képviselő ur előadott, Magyarország önkormányzatának ionállása nagyon is idő kérdése lehet, mert ez csak fokozati kérdés. Ma megsemmisítünk magasabb állami érdekből egy alsóbb önkormányzatot: jön egy másik fokozat, azt is megsemmisítjük, aztán jön egy fokozat, melyet megsemmisíthetnek nálunk nélkül is. (Igaz ! Igaz ! bal felől.) Az önkormányzat elv, mely jó vagy rósz, helyes vagy helytelen ; de azt nem semmisítheti meg semmi magasabb érdek, ha amaz egyszer jó. (Derültség jobb felől.) Nemcsak nem semmisítheti meg, de amint előre bocsátottam, én a jól értelmezett, államérdeket ugy látom, hogy sohasem kívánhatja semmiféle jogos önkormányzatnak megszüntetését. Tudom, t. ház, hogy a rendőrségre nézve a vélemények meg vannak oszolva. Köztünk is vannak, önök közt is, kik helyeslik az állami rendőrséget és vannak, kik a municipalis rendőrséget pártolják; ez tehát nem oly kérdés, mely pártkérdés volna, hanem olyan, melyben ki kell mondanunk; pro- vagy contra-véleményeinket, mert a tárgy igen nagy horderejű. Én, t. ház ! az államrendőrséget épen Magyarország saját viszonyaiból merített tekinteteknél fogva nem kívánom. Megmondom miért. A mig a rendőrségi teendők az illető kisebb önkormányzat jogkörébe tartoznak és hagyatnak: a különbféle szenvedélyek, vágyak, ingerek, egy szóval indulatok, azon kis körben mozognak és maradnak ; de hogy ha mi mindent centralizálunk, ha a rendőrséget is centralizáljuk, és megtesszük állami rendőrséggé : akkor a szenvedélyek minden áramlatát köröskörül egy pontra hozzuk, és akkor éppen az a pont, melynek érdekében jó hiszemüleg, jó akarattal mindet el akarunk követni, t. i. az állam, az ország érdeke nem lesz megóva. Mert kérdem: vajon erősítésére szolgál-e bármely pontnak az, hogy köröskörül az indulatok egész tömege minden kérdésben ellene zúdul? vajon nem kellene-e épen ellenkezőleg decentrahsálni az indulatok rohamának hatását ? T. ház, én nem tartanék ily hatástól Magyarországon és elfogadnám az állami rendőrség intézményét is, ha oly ország volnánk, mint Anglia. De 11*