Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-40

40. országos ülés november 26. 1872. 83 Tökéletesen igaza van a t. képviselő urnák, hogy az által, ha a rendőrséget a kormány át fogja venni, csodákat e téren teremteni nem fog. Arra, hogy jó rendőrség legyen: szükséges először hozzávaló anyag; szükséges másodszor az,hogy a kö­zönség a rendőrséget necsak tisztelje, beesülje, hanem mindenekfölött támogassa. {Helyeslés.) Arra nézve, hogy a. rendőrség a közönség támogatásában részesüljön, elkerüllietlenül szükséges, hogy gyors, részrehajlat­lan, szigorú eljárást kövessen. Már pedig meg va­gyok győződve a mi társadalmi viszonyainknál és a gyakran mutatkozó fogalomzavarnál fogva, {Igaz! igaeX) mely a rend föntartását az önkénykedéssel szokta fölcserélni : {Fölkiáltások: Sajnos, ugy van!) alig fog a rendőrség szigorú eljárást követhetni, ha nem támaszkodik törvényre. És épen azért, mert ezt szükségesnek tartom : kötelességemnek vélem ki­jelenteni a tisztelt háznak, hogy az úgynevezett rendőri működésről szóló törvényjavaslat már ké­szen van; nem ment ugyan minden stádiumon és mindazon fórumon keresztül, melyen keresztül kell mennie, mielőtt a ház elé terjesztetik ; de ké­szen van. Ami pedig a rendőrségi bíráskodást illeti, arra nézve tisztelt collegámmal az igazságügyministerrel épen most munkálkodunk azon, hogy ezen törvény­javaslat e napokban készen legyen, és hogy a ház elé terjesztessék oly időben, hogy ha lehet, a bud­get tárgyalása után vétessék tárgyalás alá, ugy hogy az törvényerőre emeltessék addig, mig a fővárosok egyesítése és rendezése életbe léphet, a mihez a tapasztalás szerint 3—4 hónap lesz szükséges. Én tehát azt hiszem, hogy mikor a fővárosok rende­zése foganatosittatik: akkor már ezen törvényja­vaslatok is törvény erejére fognak emelkedhetni. Ha mindemellett nem fogadom el a külön-véle­ményt, méltóztassanak megengedni, ezt csakis azért teszem, mert nem kívánnám az egyesítést és rende­zést elhalasztani addig, mig ama törvényjavaslatok törvény erejére emelkednek; teszem azért, mert közbejöhetnek oly esetlegek, melyek nem fogják lehetővé tenni, hogy a törvény a főváros egyesítése és rendezése előtt megalkottassék Az egyesítés és rendezés pedig a fővárosokra nézve életkérdés. (IIe­lyeslés.) Méltóztassanak megnyugodni az iránt, hogy a rendőrségi törvényjavaslatok legközelebb a ház elé fognak terjesztetni és akkor a ház bölcs intézkedé­sétől fog függni, azokat akár ugy, amint beter­jesztetnek, akár más alakban törvénynyé emelni. Most kérem a tisztelt házat, méltóztassék a központi bizottság által megállapított szerkezetet elfogadni. [Helyeslés.) Csernátony Lajos: Ha arról volna szó, tisztelt ház, hogy a fővárosok egyesítése az orszá­gos rendőrség kérdéséhez van kötve: én részemről elfogadnám azzal az állami rendőrséget; annyira fontosnak tartom az országra nézve, hogy Buda­Pest egyesittessék. Miután azonban nem látom azt, hogy az egyesítés kérdése magában foglalná okvet­lenül az állami rendőrségi intézvényt is, az utóbbi ellen pedig engem meggyőződésem készt szólani, bátor vagyok röviden előadni véleményemet. Én, t. ház, Pest Józsefváros képviselőjének el­méletét magamévá nem tehetem, azon elméletet t. i.: hogy az önkormányzat csak addig helyes, mig az államnak magasabb érdeke annak korlátozását nem kívánja. Én megfordítom ezt és azt mondom, hogy az államnak jó, valódi érdeke soha sem kívánhatja a jogosult önkormányzatnak megsértését. (Helyeslés.) Hiszen azon elmélet szerint, melyet a t. képviselő ur előadott, Magyarország önkormányzatának ion­állása nagyon is idő kérdése lehet, mert ez csak fokozati kérdés. Ma megsemmisítünk magasabb állami érdekből egy alsóbb önkormányzatot: jön egy másik fokozat, azt is megsemmisítjük, aztán jön egy foko­zat, melyet megsemmisíthetnek nálunk nélkül is. (Igaz ! Igaz ! bal felől.) Az önkormányzat elv, mely jó vagy rósz, helyes vagy helytelen ; de azt nem semmisítheti meg semmi magasabb érdek, ha amaz egyszer jó. (Derültség jobb felől.) Nemcsak nem semmisítheti meg, de amint előre bocsátottam, én a jól értelmezett, államérdeket ugy látom, hogy soha­sem kívánhatja semmiféle jogos önkormányzatnak megszüntetését. Tudom, t. ház, hogy a rendőr­ségre nézve a vélemények meg vannak oszolva. Köztünk is vannak, önök közt is, kik helyeslik az állami rendőrséget és vannak, kik a municipalis rendőrséget pártolják; ez tehát nem oly kérdés, mely pártkérdés volna, hanem olyan, melyben ki kell mon­danunk; pro- vagy contra-véleményeinket, mert a tárgy igen nagy horderejű. Én, t. ház ! az államrendőrséget épen Magyar­ország saját viszonyaiból merített tekinteteknél fogva nem kívánom. Megmondom miért. A mig a rend­őrségi teendők az illető kisebb önkormányzat jog­körébe tartoznak és hagyatnak: a különbféle szen­vedélyek, vágyak, ingerek, egy szóval indulatok, azon kis körben mozognak és maradnak ; de hogy ha mi mindent centralizálunk, ha a rendőrséget is centrali­záljuk, és megtesszük állami rendőrséggé : akkor a szenvedélyek minden áramlatát köröskörül egy pontra hozzuk, és akkor éppen az a pont, melynek érde­kében jó hiszemüleg, jó akarattal mindet el akarunk követni, t. i. az állam, az ország érdeke nem lesz megóva. Mert kérdem: vajon erősítésére szolgál-e bármely pontnak az, hogy köröskörül az indulatok egész tömege minden kérdésben ellene zúdul? vajon nem kellene-e épen ellenkezőleg decentrahsálni az indulatok rohamának hatását ? T. ház, én nem tartanék ily hatástól Magyar­országon és elfogadnám az állami rendőrség intéz­ményét is, ha oly ország volnánk, mint Anglia. De 11*

Next

/
Oldalképek
Tartalom