Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-40
40. országos ülés november 26. 1872. 73 Szapáry Gyula gróf előadó: I. ház! Azon nézetből indulva ki e kérdésben, mint minden egyébnél, hogy a köztörvényhatósági és községi törvénytől csak ott történjék eltérés, ahol az emiitett törvényekben foglalt intézkedések a főváros speciális viszonyaira nem alkalmazhatók, és minthogy kétséget nem szenved, hogy a főváros számára mindenesetre határozottabb építkezési szabályokat kell alkotni és megállapitani, mint más községekben, ezen kérdésre nézve igenis lehet és van eltérés más község viszonyaitól: és azért a központi bizottság részéről hozzájárulok Hoffmann képviselő ur indítványához. Horánszky Nándor. T. ház! Megvallom, hogy az eddig tett módositványok közül azt, a melyet Hoffmann képviselő ur tett, a lehető legroszabbnak tartom, nemcsak azon oknál fogva, melyet Máttyus képviselő ur előadott, hanem különösen azért, mert igen casuisticus. Én ugy tudom, hogy a főváros e részbeni hatásköre, nemcsak a középitkezés körül előforduló intézkedésekre terjed ki, — holott ezen módosítás csakis magát ezen építkezésekre vonatkozó intézkedést tárgyalja, — hanem kiterjed többek közt a közegészségi ügyre is, a mit és a melynek tárgyában teendő intézkedéseket, a város hatáskörében Hoffmann képviselőtársunknak módositványa kizár s épen azért s különösen azon indoknál fogva, melyet Máttyus és Steiger képviselő urak előterjesztettek : részemről egyedül azon módositványt tartom czélszerünek és elfogadhatónak, melyet Steiger képviselő ur terjesztett elő. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nemi) Tehát mielőtt szavazásra feltenném a kérdést, bátor vagyok megjegyezni, hogy a házszabályok 146. §-a értelmében legelőször a központi bizottság szerkezetére kell szavazni, azután a benyújtott módosítások közül arra, mely a központi bizottság szövegezéséhez legközelebb áll, s így ez esetben Hoffmann Pál, végre Steiger képviselő úréra. Legelőször kérem tehát, méltóztassanak aziránt nyilatkozni, hogy elfogadják-e a központi bizottság szövegezését minden változtatás nélkül? (Nem fogadjuk el!) Tehát a központi bizottság szövegezése nem fogadtatik el. Méltóztassanak most a fölött szavazni, hogy elfogadják-e Hoffmann Pál képviselő ur módositványát? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Ebből önként következik, hogy a Steiger Gyula képviselő ur módositványa fogadtatik el. (Szavazzunk!) A kik Steiger képviselő ur módositványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Wächter Frigyes jegyzői (Olvassa a 16., 17. és 18. §§-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, továbbá olvassa a 19. §-t.) KÉPV. H. XAPLÖ 1-8|. II. KÖTET. Szapáry Gyula gróf előadó: Itt bátor vagyok figyelmeztetni, hogy a 3-ik osztálynak e §-nál külön véleménye van. Mihályi Péter jegyző: (Olvassa:) A képviselőház III. osztályának különvéleménye, a törvényjavaslat régi 8., uj 19. §-ához. Miután a jelen törvényjavaslat régi 8., uj 19. §-a értelmében az adóbehajtás a fővárosban ennek tetemes terheltetésévcl — az eddigi módozatok szerint fogna ezután is történni, a III. osztály nem ugyan a törvényjavaslat idézett §-ának megváltoztatását indítványozza ; de annak alkalmából következő határozati javaslat előterjesztésében állapodott meg, mely a központi bizottság kebelében el nem fogadtatván, különvéleménybe foglaltatik. Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy valamennyi törvényhatóság területén az adóbehajtás állami közegek által történik, és hogy egyedül a főváros köteles azt saját igen tetemes terheltetésével eszközölni: utasíttassák a miuisterium az 1868. XXI. t. ez. 62. és többi ide vonatkozó §-ait akkép inódositó törvényjavaslat beadására, hogy a főváros ezen kivételes teher alól felmentessék, vagy annak fejében kellő kárpótlást nyerjen. Beadja gr. Apponyi Albert, s. k. a III. osztály előadója. Elnök: Miután a 19. §-nak módosítása nem kívántatik, ugy hiszem, hogy az elfogadtatik. (Helyeslés.) Ezután csak arról lehet szó, hogy vajon ezen határozati javaslatot is méltóztatnak-c elfogadni vagy nem ? Kíván valaki szólani? Apponyi Albert gróf: Szívesen átengedem a szót azon t. képviselőtársaimnak, a kik a tárgyat mint Pest városi képviselők vagy pesti lakosok bővebben ismerik. (Halljuk!) Máttyus Arisztid: Bár a siker legkisebb reményével sem birok, de mert meggj^őződésem szerint, teljesen igazságos ügy védelmére akarok felszólalni, engedelmet kérek, hogy ezen különvéleményt néhány szóval pártolhassam. Ezen ügy, t. i. a főváros azon terheltetése, mely szerint az 1868. évi törvény értelmében, az államadót egészen saját költségén tartozik beszedni és az államnak átszolgáltatni, nem először fordul meg a t. képviselőház előtt. A múlt országgyűlésen többször történt ez irányban felszólalás; de sajnos, a felszólalás a ház viszhangjára nem talált. A kormány és a pénzügyminister ur bizonyságot tehetnek arról, hogy ezen ügyben évek óta folynak a tárgyalások a város és a pénzügyministerium között és nem fogják talán megtagadni azt sem, hogy nálok ezen ügy kedvező megoldására a város hatósága akadályra nem talált. A pénzügyminister ur azonban, tekintve az érvényben levő törvényt, kénytelen volt a város jogos kérelmét mindannyiszor, 10
