Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-37

37. országos ülés november 22. 1872. 39 határozzuk el a két javaslatnak együttes tárgyalá­sát. (Helyeslés bal felől) Elnök: Ezen kérdésről határozni csak a háznak van joga. Akik a két indítvány tárgyalásá­nak határideje iránt együttesen kivannak határozni: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség külön kivan a két határozati javaslat fölött hatá­rozni. Méltóztassanak most Korizmics képviselő ur indítványának felvételi ideje iránt határozni. (Fölki­áltások: Holnap!) Tehát holnap fog felvétetni. Mél­tóztassanak most a másik indítvány felvételének határ­idejét meghatározni. Az első indítványra nézve már ki van mondva, hogy az holnap vétetik fel. Most méltóztassanak azok, a kik a második indítványt is holnap és pe­dig emez után akarják felvenni, felkelni. (Megtörténik. A jobboldal is feláll Bal felől taps. Nagy zaj.) Somsieh Pál: T. ház! (Halljuk!) a ház­szabályokra hivatkozva kívánok szólani. Hogy tisz­tában legyünk, megjegyzem, hogy holnap csak az indítványok felvétele és nem tárgyalása lesz napi­renden. (Helyeslés.) Elnök: Mindkét indítvány tehát a holnapi ülésben fog fölvétetni, midőn a szabályok értelmében csakis az indítványozóknak van joguk kifejteni in­dítványukat és a ház egyszerű szavazás által hatá­roz, hogy kívánja-e azokat tárgyalni vagy sem? Csiky Sándor: T. ház! Hogy hozzá szólni lehessen, és egyúttal megérteni, mit tartalmaz mindkét határozati javaslat: kérem azok kinyoma­tását elrendelni. Elnök: Ki fog tehát nyomatni mindkét ha­tározati javaslat. Következik a kérvényi bizottság jelentése. (Zaj, 2 percznyi szünet.) Szögyény Eászló, a kérvényi Isi— xottság előadója: T. ház! Mielőtt a IV-dik sorjegyzékben foglalt kérvényeket illetőleg a kér­vényi bizottság véleményét a t. ház elé terjeszte­ném, engedje meg a t. ház, hogy Buda-Pest és -Ó-Buda polgárai által megtartott népgyűlésnek a fővárosok rendezése tárgyában a képviselő ház elé terjesztett kérvénye fölötti véleményét a kérvényi bizottságnak előterjeszthessem, minthogy a t. ház utolsó ülésében a kérvényi bizottságot e kérvénynek soron kívüli tárgyalására utasította. A bizottság véleménye következő: .Jelen kér­vény a kérvényi bizottsághoz előzetes tárgyalás vé­gett lévén utasítva, (halljuk!) a bizottság azt véle­ményezi, hogy miután a fővárosok rendezéséről szóló törvényjavaslatnak tárgyalása már minden törvény­hozási előmukálaton keresztül ment, és a képviselő ház által már napi rendre is tüzetett és így a kér­vényben elősorolt óhajok csakis a nyilvános ülés­ében való tárgyalásnál vehetők figyelembe: jelen kér­vény a képviselő urak használatára a ház irattá­rába tétetik le." Oláh Gyula: T. ház! Én azt hiszem, hogy midőn a ház azokról fog határozni, kik épen legközelebbről vannak érdekelve, egyátalában nem lehet azzal beérnünk, hogy kérvényök a ház irattárába leteendő; hanem mondja ki a ház, hogy kinyoma­tik és használat végett a képviselők közt kioszta­tik. (Helyeslés bal felől) Szögyény Eászló előadó: T. ház! Ezen ügy nem első, melyre nézve a kérvényi bi­zottság azon eljárást követte, melyet ma javasolt, hogy egyszerűen a ház irattárába tétessék, hol a képviselő urak megtekinthetik; követte ezen eljárást az ipartörvénynél is. Azon inditványnyal, hogy a kérvény kinyomás­sók; a bizottság ez alkalommal azért nem lépett a képviselőház elé, mert a kérvényi bizottság vélemé­nye szerint e kérvény tartalma a napi sajtó által annyiszor fejtegettetett, hogy minden képviselő bő tu­domást szerezhetett róla magának. Huszár Imre: T. ház! Nem lehetek egy véleményen a kérvényi bizottság t. előadójával. Én is az ipartörvényjavaslat tárgyalása alkalmával itt a ház előtt tárgyalt és előadott, kinyomatott és szétosztott kérvényre akartam hivatkozni. Ezen kér­vény az illetőkre nézve legalább is oly fontos, mint volt az ipartörvényjavaslat tárgyában beadott kér­vény az iparosokra nézve. Kérem ennélfogva a kér­vény kinyomatását és szétosztását. (Helyeslés.) Elnök: Tehát kinyomatni és a képviselő urak közt ki fog osztatni. Szögyény Eászló előadó (olvassa a kérvények IV. sorjegyzékében foglalt 1—-9. sorszámú kérvényekre a bizottság véleményeit, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Dániel Ernő előadó (olvassa az V. sorjegyzék 1—17. számú kérvényeire a bizottság véle­ményeit, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Ez után olvassa a 18. számú kérvényre vonatkozó bi­zottsági véleményt, mely szerint Békésmegyének az „adóelengedéseknek a törvény értelmébeni elintézése iránt" beadott kérvénye a pénzügyi ministernek adandó ki.) Karassiay János: T. ház! Én meg­vallom, engemet ki nem elégít a kérvényi bizottság­nak ezen javaslata, mert ha a kérvény csak ugy egyszerűen fog kiadatni a pénzügyministernek, mint az javaslatba van hozva: akkor ezen kérvénynek egyátalában nem lesz sikere. Az 1868. XXI. t. ez. 11. §-a azt mondja, hogy elemi csapások rendkívüli eseteiben adóelengedésnek van helye, és ezen törvény alapján már Békésme­gyének egyes községei az adónak leíratása végett folyamodtak a pénzügyminister úrhoz. Azonban a­pénzügyminister, szerintem legalább, tévesen értei-

Next

/
Oldalképek
Tartalom