Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-37
40 37. országos ülés november 22. 1872. mezve ezen törvényt, az illetőket mindannyiszor elutasította kérelmekkel. Jelesen a pénzügyminister hivatkozik a pénzügyi szabályokra, melyek szerint csupán jégeső, tüz, viz, és rovarok pusztításai esetében találja az adóelengedésnek helyét; szerintem pedig nemcsak ezen esetek képezik az adóelengedésnek czimét, hanem lehetnek más elemi csapások is, mint Békésmegyében ez idén volt, amelyeknél fogva Békésmegye az adóelengedést kéri t. i. a mostoha időjárás, szárazság, rozsda, ragya, melyek tönkretették a termést úgyannyira, hogy Békésmegye lakosságának nagy részénél a terméketlenség következtében a földadónak alapja t. i. a jövedelem teljesen hiányzik. Tudjuk azt, t. ház, hogy a földadónak alapja a jövedelem; ha tehát jövedelem nincs, akkor nem lehet az adót sem fizetni; és bizony ha egyik és másik elemi csapás következtében az adó elengedhető: elengedhetőnek kell lenni Békésmegyében is, hol ez idén szárazság, rozsda, és ragya a termést elpusztította. És én annyival inkább nem tartom elégségesnek e feliratot egyszerűen a pénzügyministerhez áttenni, mert szerintem a pénzügyi szabályokat, melyek az osztrák absolut időből vétettek át, érvényeseknek arra nézve, hogy törvényeinket magyarázzák, egyátalában nem találom; inert igaz, hogy ezen pénzügyi szabályok átvétettek, hanem csak ideiglenesen, t. i. az adókivetés, kezelés és behajtásra nézve, de nem egyszersmind arra, hogy azokból törvényeinket magyarázzuk. Annálfogva kérem a t. házat, hogy Békésmegye ezen feliratát a törvénynek magyarázatával méltóztassék a pénzügyministerhez utasítani. Éz pedig az lenne, hogy világosan kimondanék, miszerint az elemi csapásokat, nemcsak e pénzügyi szabályokban kijelölt esetek képezik, t. i. jég, tüz, viz és rovarok pusztításai; hanem minden bárminemű elemi csapás, melynek következtében a földadónak alapja, mint jelenben Békésmegye adózóinál, egészben vagy részben hiányzik, és e szerint eszközölje is a pénzügyminister az adónak leiratását egészben, vagy részben. Irányi Dániel : Tisztelt ház ! Jíem tehetem, hogy pártolólag ne szólaljak föl t. barátom, Karassiay képviselő ur véleménye mellett, annyival inkább, mert magam személyesen is meggyőződtem azon tetemes károkról, melyeket Békésmegye lakossága az elemi csapások által szenvedett; melyekhez sorolhatni az árvizeket, melyek nemcsak Békés városát, hanem az alatta fekvő egész vidéket nemcsak egyszer, hanem több éven át egymásután sújtották. Én annálfogva arra kérem a t. házat, hogy Békésvármegye közönségének folyamodványát vagy ajánlólag méltóztassék áttenni az illető minister úrhoz; vagy pedig, hogy ha a t. ház a minister urat is megkívánja hallgatni : méltóztassék elrendelni, hogy ezen kérvény a legközelebbi ülés alkalmával fog tárgyaltatni, erre az ülésre pedig a pénzügyminister ur is meghivatnék. (Helyeslés bal felől.) Paczolay János; T. ház! Én a t. előttem szóló képviselő uraknak bármennyire sajnálom is, hogy a szegény békésvármegyei lakosok kárt szenvedtek legyen: indítványát el nem fogadhatom azért, mert egyátalán nem vagyok hajlandó annak elfogadására, hogy az egyes ministerium határozzon a fölött, melyek azon esetek, midőn az adóelengedésnek helye van ? Ez oly kérdés, mely az egész országot egyaránt érdekli, és a melyet itt accidentaliter mellékesen elintézni nem lehet, hanem érdemlegesen kell tárgyalni. Mert tudnia kell az előttem szóló t. képviselőurnák, hogy mindaz, a mely egy helyen elengedtetik: rendesen a másiknak terhére esik (Igás, igás!) s ezt a terhet rendesen az ország többi lakosságának kell viselni; ily egyenetlen eljárást pedig nem lehet követni. Mert hiszen minálunk a felvidéken is vannak más elemi csapások, nemcsak azok, a melyek az adószabályokban meg vannak állapítva. így például a burgonyabetegség, mely a felvidéken, a hol a burgonya igen nagy szerepet játszik, igen nagy kárt okozott: igen furcsa dolog volna tehát,, a szóban levő esetben adóelengedésnek helyt adni akkor, midőn a múlt esztendőben a felvidéken a vetések s a termények, különösen pedig a búza legnagyobb részben elromlott, s azért mégis rajtunk a legnagyobb szigorral, sőt végrehajtás utján is megvették az adót a nélkül, hogy valamelyik polgár jogosítva érezte volna magát e tekintetben adóelengedést kérni az országgyűléstől; mert tudták kötelességüket, hogy adót kell fizetni és tudták, hogy adó nemfizetés esetében a közkormányzat megáll s nem folytattathatik. Méltóztassék továbbá felvenni, hogy már ismételve történt és hogy erre már praecedens is van, a mely Torontál- és Bácsmegyék kérvénye alkalmából hozatott, a mely megyék az árviz által több éveken keresztül kárt szenvedvén, az adóelengedés tekintetében átalánosságban szóló határozatot kívántak kimondatni, és a t. ház akkor sem tartotta alkalmasnak egész átalánosságban kimondani azt, hogy ezen megyékben az adózók egész átalában ez évre az adófizetés alól fölmentetnek, vagy hogy adófizetési kötelezettségük elodáztatnék. Meg van állapítva az adórendszabályokban, miképen kell ilyen adóelengedésért folyamodni. Folyamodjék tehát minden egyes adózó a rendszabályok értelmében adóelengedésért, s ha a folyamodvány az igazsággal megegyezőnek s jogosultnak fog találtatni: az adó bizonyosan el fog engedtetni. (Helyeslés). De e tekintetben átalánosságban egész megyékre szóló határozatokat hozni, ezt nem tekinteném egyébnek, mint bizonyos megyéket igazságtalan kedvezésben részesíteni más szegény vidékek terhére, s ezen indoknál fogva kérem a t. házat, miszerint