Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-51
272 51. országos ülés december II. 1872. birtokában van, ez az egész jogrendszernek megváltoztatása lenne. (Helyeslés.) Ez okoknál fogva a módosításban kifejezett azon elvet, hogy a jogvélelemmel igazolt birtokos tartozzék Írásbeli okmányokkal bizonyítani, elfogadhatónak nem tartom, s így nem tartom szükségesnek azt sem, hogy e szakasz a központi bizottsághoz utasittassék. (Helyeslés.) Lázár Ádám : Tisztelt képviselőház ! Igen óhajtottam volna, hogy a jelen törvényjavaslat egyidejűleg az udvartelki birtokokról, már egyszer beterjesztett, azonban a múlt ülésszakban nem tárgyalt, következőleg a jelen ülésszakra maradt külön törvényjavaslattal tárgyaltatott volna; miután azonban az indítványokról szóló törvényjavaslat már a múlt évben az LIV. töivényczikkben megoldatott, különösen ennek Erdélyre vonatkozó 17-ik czikke oly fogalmakat állított fel, melyek itt a jelen telepitvényesekről szóló szakasz viszonyát érintő 25-ik czikkben azon fölfogást állítják fel, miszerint a telepitvényeknek a Székelyföldön csakis legelők és szántók alakítása végett történt irtásnál lehet helye, mely fogalom az udvartelki birtokokra, illetőleg az irtványokról szóló törvényjavaslatra tekintet nélkül kétségkívül Erdélynek, különösen a Székelyföldnek ily birtokviszonyaira nézve több zavart fog előidézni. Miután, mint ismétlem, ezen törvény rendén a Székelyföld-telepitvények, mint telepitvényes irtványok ugy szándékoznak megoldatni: kötelességemnek ismerem némi előleges tájékozás megemlítésével a módositvány pártolása mellett felszólalni. Becze képviselőtársam részletesen előadta azon viszonyokat, melyek a székelyföldi telepitvényeseknél sajátszerű természetüeknek tűnnek fel. Erdélyben a Székelyföldön lakó telepitvényesek nem átalában, hanem szórványosan keletkeztek a legrégibb időben, még pedig oly időben, több mint 1—2 század előtt, midőn a netalán létezett Írásbeli szerződések, ha elvesztek vala, lehetőleg megujittattak. Ezen megújítások következtében és idők folytával a székely telepitvények az örök földbér természetét öltötték magokra; alakultak községek, különösön mint a módositvány t benyújtó képviselő társam is mondotta; a csiki havasokon, melyek részint egyházi községek, részint politikai községek tulajdonát képezvén, azok beleegyezésével bizonyos földbér mellett ily községek alakultak, melyek későbben önálló adóközségekké változtak át. Miután a jelen törvényjavaslat 25. §-a a Székely telepitvényes viszonyokra nézve azt mondja, hogy minden, ezen törvényjavaslatban megszabott határozványok a székely viszonyokra a következő módosításokkal alkalmazandók, az első czikk pedig a telepitvények természetét, meghatározását a szerződvényektől feltételezi, ugy szintén a 25. §.. utolsó bekezdése igy szól: „A szerződésben érintett minden egyéb birtok azonban, a telepítő tulajdonos kizárólagos tulajdona marad, melyre nézve a felek közt felmerülő minden viszony a szerződés szerint Ítéltetik meg." Önként következik ezekből tisztelt ház, hogy valamint a törvényjavaslat többi része, ugy a Székelyföldre vonatkozó rész is, bizonyos szerződvény létezését feltételezi, következőleg midőn a módositványban csak határozottabban és tüzetesebben kívántatik ennek kifejezése: akkor ezen módositvány sem a törvényjavaslat szellemével, sem a székely telepitvények sajátlagos viszonyaival nem áll ellentétben. És azért legyen szabad Paczolay képviselőtársnak megjegyezni azt, hogy ha szintén bizonyos elbirtoklás utjáni szerzésről lehetne is szó, lettek bár azok akár írásbeli akár pedig szóbeli szerződések : minden esetre bebizonyíthatók lennének; nézetem szerint, valamint a módositványt benyújtó képviselő társam is monda, itt a szerződések lennének irányadók, hogy itt mennyire történt az egyezkedés és a telepitvény egyik vagy másik része örök időre, és mennyit bírt a telepitvényes, főleg ha az a) vagy b) pontok lesznek irányadók. Mely utolsó bekezdés átalánosan szól és a szerződvényeket hangsúlyozza; tehát nem áll ellentétben a törvényjavaslattal a módositvány és ennélfogva az sem, hogy mint a tisztelt igazságügyminister ur is mondani méltóztatott, a módositvány a központi bizottsághoz ujabb szövegezés végett utasittassék. Én ezen módositványt pártolva kérem annak elvileg elfogadását s uj szövegezés végett a központi bizottsághoz utasittatását. Bóér Antal : Ha Paczolay tisztelt képviselő társam nem szólal vala fel az igazságügyminister ur javaslata ellen, nem szólaltam volna fel, noha mint egyik székely képviselő állásomnál fogva kötelezve vagyok felszólalni. Azt mondják, van Erdélyben sok specialitás, a székely birtok egyike ezen specialitásoknak és pedig kiváló specialitás. A székely jószág természete teljesen és mérőben különbözik a megyei jószágoktól; mert „jure primae occupationis" biratnak a tulajdonos által; ott királyi adományozás és királyi jogczim soha sem volt. Ha kihalt egy család, vagy büní követett el valaki, melyért fejével adózott: a jószág nem a királyi fiscusra, hanem szomszédjára szállott. Be mellőzöm ezeket tisztelt ház! A Székelyföldre telepitvényes azért, a miért a megyékben, soha de soha. sem állitattott, A nehéz, körülmények — ha szabad mondanom -~- a haza védelme kényszeriteíte arra, hogy idegeneket hozzon be, az ő élete föntarthatásának segélyezésére. Nem mondom hogy nem voltak azelőtt is zsoldon behozott emberek, a kik a havasok közt laktak, de azok, száma nagyon csekély volt. Azok, a kikről ma szó
