Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-51

->!. országos ülés december lí. 1872. 273 Van, és kiket mint telepiívényeseket emiitünk. 1784-en innen keletkeztek ; ekkor adatott a székely nemzet­nek egy részére, a belső székelyekre t. i. Csik-, Gyergyd- és Háromszékre a fegyverviselés. A tör­ténelem tanúsítja, hogy mi történt Madéfalván : én nem ecsetelem azt. Ezen történet után a belszékely­ség katonaképes erejének fegyver alá kellett állni, és azon munkás székely, a ki keserves verejtékkel tudta csak megszerezni minden napi keresetét, ez által a katonai szolgálat által képtelenné vált csa­ládját tulajdon munkájával föntartani, mert nem lehetett, hogy katonai szolgálatát is teljesitse és a havasokra is menjen kereskedésének folytatására szükséges eszközeit megteremteni. Ekkor kezdettek tömegesebben behozatni oda az idegenek, s minthogy kereskedésük nagyobb részt az Oláhföldre kifolyó vizeken foly és az Oláhföldön Konstantinápolyig ter­jed : nagyon természetes, hogy kereskedésük tovább folytathatására onnan hozták az embereket. így folyamodtak segélj-ért és a kik bejöttek, letelepedtek a havasok tövében levő kis tisztásokra; s ezek segélyévei folytatták a kereskedést. Jöttek később e század elején a véres napok, kitört az európai véres háború. A székely nemzetet vitték mint katonát. A király parancsszavára öntudatosan ment a biztos halálba; mert uraim, a székely ezre­dek egytől egyik megsemmisültek, ugy hogy 60 éven alul s 16 éven felül férfiút nem lehetett találni. Azt mondhatná valaki, hogy ez mesebeszéd. Ám a történelem mondja ezt, uraim! a történelem a haza azon nemzetéről, mely királyának parancs­szavára csaknem elvérzett és melyre nézve volt egy intézmény, mely intézmény most, hogy ha egy átaíános törvény alapjára akarják fektetni, s a tele­pitvényesek sorsát köztük elintézni: azt a nemzetet csaknem földönfutóvá teszszük. Mert a második áramlat, a telepitvényesek áramlata, az 1800—1820 évig terjedő időkre esik. Már tisztelt ház! hogy ezen 80 évet számláló időközben valamely viszonyt, hogy lehessen élő szóval bizonyítani, azt én meg­vallom, nem tudom. Mert azt megengedi Paczolay képviselő ur ne­kem, hogy a Verbőczy hármas törvénykönyve meg­határozta, hogy a szóbeli bizonyságtétel mennyi ideig terjedjen. Már pedig az ott levő telepitvénye­sek között alig hiszem hogy három is találtassák, ki szóbeli bizonyítékot tehessen. Másrészről van Erdélynek törvénye is, és ez az 1811-iki országgyűlésen hozott XXXI. törvény, a mely most is fönáll és kötelező erővel bir; mert a pozsonyi országgyűlésen hozott unió-törvény is azt mondja, hogy Erdélynek mindazon törvényei, melyek a szabadsággal nem ellenkezők, épségben tartatnak és kötelező erővel birnak. Ezen törvény hozatott 1811-ben és hozatott azért, mert a keres­kedés folytatására és segítségére behozott ngy­KJÉPV. B. JíAPLÓ. 18™. II. KÖTET. nevezett telepitvényesek abban az időben, midőn a tulajdonosok külföldön vérzettek, szabadon minden fáradság nélkül mértföldnyire terjedő irtványokat tettek, — nem holdakra, hanem mértföldekre terjedő irtásokat, És ha most ezen irtások, melyek a tulaj­donos akarata ellenére történtek, a birtokos közsé­gektől s egyesektől, — mert Gyergyó-széken egye­seknek is vannak telepitvényeik, — elvétetnek: akkor uraim a telepitvényesek válnak tulajdonosokká és a tulajdonosok szolgákká, vagyis inkább koldu­sokká lesznek. Épen ennek meggátlására hozatott ezen törvény, melynek 4. §. azt mondja: A parasztok a földesurak engedelme és Írásbeli meghatalmazása nélkül az erdőben egyátalában irtásokat nem te­hetnek. Én ezen törvény erejénél fogva, ha nem akar­nám is, kénytelen lennék pártolni az előttem szók), és módositványát a t. háznak ajánló Becze képvi­selő urnák indítványát. Ezen törvényből indult ki és ezen törvény alapján tette meg módositványát Becze képviselőtársam, hogy írásbeli bizonyítás is szükséges legyen. Én azt hiszem, ha a törvény praesumptioja a birtokra nézve megvan, de ott hol a dolog állása, hol a gyakorlat a törvény praesum­ptioját nem helyesli, a józan ész után kell mennünk. Ezen okoknál fogva pártolom a tett módosit­ványt, kérvén a t. házat, méltóztassék az igazság­ügyminister urnák a dolog természetével tökéletesen megegyező ajánlatát elfogadva, ezen módositványt a központi bizottsághoz szövegezés végett visszauta­sítani. (Helyeslés bal felöl.) Szakácsy Dániel í Tisztelt ház! Midőn ezen törvényjavaslat a ház elé terjesztetett, a felett az illető pártok először magok kebelében értekez­tek, megvitatták emberbaráti és törvényességi szem­pontból. Tudom világosan, hogy a közép baloldal ezt szintén ugy, mint más törvényjavaslatot, minden érdekek figyelembe vételével letárgyalta. Előhozták a tisztelt székely képviselő urak ugyanazt, amikkel most itten előáhanak. Előadták azokat később az osztályokban, mindenütt igyekezvén azokat figyelembe vétetni és ugy kiegyenlíteni, mint azt az igazság, méltányosság és törvényesség hozza magával. Az osztályokban ugy, mint az osztályok előadóiból alakult központi bizottságban ezen indít­vány nem nyert többséget; már most kérdem ugyan miért utasítsuk oda vissza ezt, — ahol ezek mind figyelembe vétetvén — elvettetett. (Helyeslés.) Mindazok, amiket Lázár és Boér Antal tisz­telt képviselőtársaink elbeszéltek, a mellett bizonyí­tanak, hogy a szerkezet, ugy a mint az a központi bizottság által előterjesztetett, fogadtassák el. Boér Antal az erdélyi törvénykönyvet mutatja szólónak:) A törvény akkor az volt, most szintén egy írj, a viszonyokat világosan megoldó törvényt akarunk alkotni. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom