Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-51

266 51. országos ülés december 11. 1S12. Trajcsik Alajos: Zsolna város kérvényét van szerencsém benyújtani, melyben a kassaoderbergi vasúti műhelyeknek Zsolnán leendő kiépítését kéri. Elnök: A kérvényi bizottságnak fog kiadatni. Következik a napirend: a telepítvénjesekről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 14. §-<.; Tisza Kálmán: Ezen szakaszra nézve van egy mődositvány om, illetőleg ezen §-t óhajtanám más § által pótoltatni. Azt gondolom, hogy miképen azt tegnap az igen tisztelt igazságügyminister ur hangsúlyozta, kell, hogy a czél az legyen, hogy az ilynemű birtokviszonyok mentő] előbb tisztáztassanak, az ilynemű kérdések mentől előbb megoldassanak. E czélnak a jelen §. által nem látom, hogy megfelelve lenne, ugyanis azt mondja e §,, hogy a megváltási jogot is ott, a hol a szerződés még le nem járt, annak letelte után két évvel kell érvényesíttetni; de azontúl tovább menve lehetővé teszi azt, hogy ha sem a telepitvényes nem érvényesiti akár megváltási, akár pedig építkezéseinek megtérítési jogát, sem pedig a földtulajdonos nem érvényesiti a kihelyeztetés iránti jogát: ezen viszonyok in infinitum fönmaradhatnak továbbra is, ugy, hogy mi megalkotjuk ezen viszonyok megszüntetésére a törvényt, s utoljára is a felek apathiáján megtörhetik a törvényhozás intentiója és e viszonyok fömnaradnak továbbra is. Én tehát óhajtom, hogy ezen §. helyett a következő §. tétessék. (Olvassa.) Ezen §. kihagyatván, helyébe a következő tétessék: „A telepitvényes a 2. és 5. §§-ban megadott megváltási, illetőleg megvételi jogának érvényesítésére, e törvény hatályba léptének napjától számítandó 2 év alatt keresetet köteles indítani, mit ha elmulasztana, megváltási, illetőleg megvételi joga megszűnik, íönmarad azonban joga ahhoz, hogy ujabb egy év alatt építkezései és más beruházásai megtérítése iránt keresetet indíthasson. Ezen egy év a második §. esetében és az ötödik §. eseteiben akkor, ha szerződése már lejárt, a fönt kitett két évi határidő leteltének napjától ; ha pedig szerződése még le nem járt, a szerződés leteltének napjától számítandó. Ha a telepitvényes ezen utóbbi határidőt is eljnulasztaná, a tulajdonos köteles ujabb egy év alatt a kibeesültetés iránt megindítani a keresetet, mit ha tenni elmulasztana: a keresetet rovására az illetékes birtokbiróság hivatalból indíttatja meg." A különbség tehát az, hogy a megváltásnál a kereset minden esetre megindítandó a törvény által kitűzött határidő alatt, a mi minden baj nélkül eszközölhető, mert hiszen a törvényben másutt provideálva van arra, hogy ha megváltja azt, mit a törvény megválthatónak mond: a többire nézve a szerződés szolgál továbbra is zsinórmértékül, mégis a megváltás kérdése nem húzódik el végtelen hosszú időre. Azon esetet illetőleg, ha elmulasztotta két év alatt a keresetet megindítani, és ez által elvesztette jogát a megváltásra: már én is különbséget tettem a szerint, hogy lejárt-e már a szerződés vagy nem; mert természetes, hogy itt lebecsülésről és javitmányai értékének megfizetéséről lévén szó, lia azok egyszer megtéríttettek, tehát neki lakása, belsősége nincsen, lehetetlenség, hogy ő azután mint telepitvényes gazdálkodjék. Itt tehát határidő volt szükséges oly eseteket illetőleg, a hol a szerződés le nem járt, még pedig a szerződés utánra. Az utolsó különbség az, hogy lehetetlenné van téve e birtokviszonyoknak a felek nem kérése miatt további föntartása; mert az van mondva, hogy ha a telepitvényes elmulasztja is a kibecslés iránti keresetet beadni, a tulajdonos tartozik a keresetet megindítani, és ha egyik sem tenné, az illető birtok bíróságnak kell azt hivatalból tennie. Minthogy e mődositvány gyorsabb és könnyebb megoldást biztosit e kérdésben: ajánlom azt elfogadás végett. (Élénk helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (újra olvassa, Tisza Kálmán mődositvány'át.) Eötvös Károly előadó : Tisztelt ház! A beadott módositványnak az 1.. 2. és 3. bekezdésben foglalt elveit voltakép nincsen egyátalában okom a központi bizottság szempontjából talán kifogásolni. miután ezen elvek a törvényjavaslatban formulázottaktól egyátalában nem különböznek. A mi nehézséget okozhat, az azon kérdés csak : vajon a birtok-bíróság hivatalból indithat-e keresetet, vagy nem? Ez a kérdés a központi bizottságban tüzetes tárgyalás alá vétetett, és oly nézetek fejlődtek ki, melyekhez részemről én is járulok, hogy miután a bíróságok voltakép csak a felek által hozzájok vitt perek elintézésére vannak hivatva, nekik talán nem is áll egészen hatáskörükben a telepitvényes községeket összeiratni, világlatban tartani, sőt nyomozásokat tenni az iránt, melyek legyenek telepitvényes községek, melyek nem. Igen sok fordulhat elő, s tudok olyat, a mely már is előfordult és máig sincs elintézve, a midőn a telepitvényi viszonyban érdeklett felek egyike vagy másika nem ismerte azt el, hogy a viszony telepitvényes volt. Már most ily esetekben a bíróság hivatalból nem mondhatja maga sem azt, hogy telepitvényes-e a viszony és azt sem, hogy nem az. Ez oly eset, melyet a bíróságok voltaképen hivatalból a maguk hatáskörébe fel nem vehetnek, hanem ha az érdeklett felek valamelyike a bíróság