Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-51
51. országos ülés december 11. 1872. 267 elé folyamodik bizonyítékait előterjeszti, rendes tárgyalást tart, és érdemileg megítéli, hogy a viszony telepitvényes-e vagy nem. Tehát ilyen nehézségi viszonyok merülnek fel annál a kérdésnél, hogy a bíróság hivatalból intézkedjék. De ha a tisztelt képviselő ur találna netán helyes szerkezetet arra nézve, hogy ezen eljárási nehézség valahogy eltüntessék vagy megszüntettessék, az ellen részemről és a központi bizottság részéről semmi ellenvetést nem látnék; de ezen nehézségek merülnek fel, s ezért vagyok bátor a központi bizottság szövegezését ajánlani. Huszár Imre: Tisztelt ház! Nekem teljességgel semmi kifogásom nem lehet az ellen, ha a központi bizottság tisztelt előadója Tisza Kálmán, tisztelt képviselőtársam, módositványának 1., 2. és 3-ik alineáját a központi bizottság szövegezésével analógnak tartja. Én nem tartom analógnak, hanem sokkal jobbnak a központi bizottság szövegezésénél. Tesz abban néhány módosítást, melyeket tisztelt képviselőtársam Tisza Kálmán módositványának felolvasása után ki is emelt, s melyeknek ismétlésével a tisztelt ház türelmét fárasztani nem akarom. Részemről azokhoz hozzájárulok, és kérem azoknak elfogadását. A mit a tisztelt előadó ur utolsó észrevételét illeti, arra bátor vagyok némely megjegyzéseket tenni. Azt mondja a tisztelt előadó ur, hogy maga is tud arra eseteket, hogy vagy a telepitvényes, vagy a földtulajdonosok bizonyos telepitvényes viszony voltát nem ismerték el. Meglehet, hogy ilyesmi történt addig, míg ezen viszony defineálva nem volt; de miután most ezen törvény defineálja és határozottan kimondja, mi a telepitvény, tehát mily helyen, mily concret esetekben fejlődhettek ki telepitvényi viszonyok : azt hiszem, hogy a tisztelt előadó ur ez aggodalma eleshetik. A mi pedig azon esetet illeti, hogy a bíróságoknak hivatalból közbe lépni nem lehet, mivel voltaképen csak a felek részéről hozzá utasított ügyekben bíráskodhatnak: erre nézve egyszerűen azt kérdem, hogy mi határozza meg a bíróságok jogkörét és eljárását? A törvény. Ha a törvény eddig meg nem határozta, de most a törvény meghatározza, hogy a bíróságok igenis hivatalból közbe lépni tartoznak : azok a bíróságok kötelesek lesznek, ép e törvény alapján közbe lépni. Én tehát, miután okvetlenül szükséges, hogy ezen viszonyoknak végre valahára vége vettessék, s miután e törvényjavaslatnak czélja épen az, hogy a telepitvényi viszony ugy a mint az eddig fönáll, jövőre fen ne állhasson, t, i. hogy jövőre oly esetek, minők eddig előfordultak, elő ne fordulhassanak, s hogy egyátalában az egész viszony tisztáztassék és rendeztessék, miután akár az egyik, akár a másik félnek mulasztása, hogyha Tisza Kálmán képviselőtársam módositványa el nem fogadtatik. lehetővé tenné , hogy ezen viszony továbbra is fenálljon s miután ez sem a fönálló törvényeknek, sem egyátalában e viszonyból kifolyó kölcsönös kötelezettségeknek nem praejudical: részemről a módositványt elfogadom s kérem a t. házat, méltóztassék azt elfogadni. (Helyeslés bal felől.) Pauler Tivadar Igazság-ügyininister : T. ház ! Miután ezen törvénynek csakugyan az a czélja, hogy e viszony minélelőbb tisztáztassék, ezen czélnak elérése pedig megközelittetik azon módositvány által, melyet Debreczenváros t. képviselője benyújtott, egyetértőleg a központi bizottság előadójával, elfogadhatónak tartom. Hiszen már az előbbi törvényjavaslatban is volt erre nézve némi intézkedés, t. i. az volt kimondva, hogy a királyi ügyész lépjen föl ezen viszony tisztázására. a mitől azonban a törvény permissiv iránya következtében elállani czélszerűnek látták. Sőt azt hiszem, hogy a királyi ügyészt már azértsem lehetett ezzel megbízni, mert törvényeink szelleme szerint a királyi ügyésznek hatásköre csakis a bűnvádi ügyekre terjed ki; tehát nem is lehet hivatva,hogy oly kérdésekben, melyek a polgári jog körébe tartoznak, hivatalból működjék. Lehetne azonban helyette vagy a bíróság által kirendelt gondnokot, vagy pedig a t. indítványozó ur módosítása értelmében magokat a bíróságokat ezzel megbízni. (Helyeslés.) Paczolay János : T. ház! Rám nézve. tökéletesen mindegy, akár a központi bizottság szövegezése, akár pedig a módosítás fogadtatik el, mert a czélt, melyet elérni akarunk, mindegyik által elérjük. Van azonban mégis a beadott módosításra egy észrevételem. Ugyanis amennyire tisztelt képviselő ur gyenge hangjából megértettem, ugy látszik, azt akarja . hogy, ha a földesúr meg nem indítaná a keresetet, akkor hivatalból indittassék meg a kihelyezési kereset. Már, t. ház, miután a kibecsülési és kihelyezési kereset közt igen nagy a különbség, én a kihelyezési kereset hivatalból megindítását el nem fogadhatom, mert kihelyezési czim alatt azon esetben indítunk keresetet, ha valakit ki akarunk tenni. Én ugy hiszem, hogy a tisztelt képviselő urnák nem volt akarata és óhajtása, hogy a telepitvényes, ha a földbirtokos kihelyezni nem akarja, bíróság által helyeztessék ki. Annálfogva a kihelyezési kereset helyett kibecsülési keresetet óhajtanék tétetni, nehogy a czim tévútra vezessen. (Atalános helyeslés.) Ha .kibecsülési* keresetet teszünk ; akkor elérjük azt, a mit akarunk, t. i. a viszony megszűnik, ha ki van becsülve. Kérem azért a inódo34*
