Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-50
50. országos ülés december 10. 1872. 263 lévő telepitvényes 8%-ot tartozik fizetni 22 esztendeig. Ez nem méltányos. Ugyanez áll, hogy ha a 34 esztendei kulcsot vesszük tekintetbe. Ott 7°/ 0-ot látok; már pedig tudjuk, hogy 22 x / 2 év alatt 3%-kal lehet a tőkét törleszteni. Eszerint ha 7°/ 0-ot veszünk tekintetbe; eszerint azok, akik magán birtokon vannak telepítve, 22V2 év alatt letörlesztenék egész adósságukat évenkint 7%-kal; míg az államkincstár jószágán lévő telepitvényes 34 évig ugyanazon járulékot tartozik fizetni. Ez, azt hiszem, a törvényhozásnak czélja nem lehet. Tiszteljük és méltányoljuk az állam érdekeit, de hogy ennyire előtoljuk: azt, ugy hiszem, a törvényhozás nem kívánja, nem óhajtja. Ennek következtében elfogadom igenis részemről azon álláspontot, melyen állott a tisztelt ministér ur, midőn azt mondta, hogy kényszeríteni a magán birtokost arra nem lehet, hogy oly papírokat vegyen el teljes értékben, melyek talán a tőkének csak névleg felelnek meg. Ezen álláspontot részemről is elfogadom és azt mondom, arra kényszeríteni nem lehet; de igenis lehet nyújtani azon előnyt, melyet az állam maga magának biztosit, t. i. azt, hogy amennyiben az illető felek óhajtják és készek: a maguk részéről is igénybe vehessék amaz előnyt. Ezen szempontból tekintve a dolgot, egyszersmind kívánnám megóvatni azon telepitvényeseket, kik a kincstári jószágokon vannak telepítve, hogy többet ne fizessenek, mint amennyi a 10-ik §-ban van. Hogy ezt tehessük, nem kell mást tenni, mint azt, hogy a 11-ik §. meghatározott eljárását nem parancsolólag, hanem megengedőleg biztosítsuk. És ennek következtében s ezen eszmének kifejezéséül bátor vagyok a következő módositványt a tisztelt háznak elfogadás végett ajánlani. Nevezetesen a 11-dik §. marad ugy, amint van; de nem tartom szükségesnek, hogy kimondassák, hogy a kincstári jószágon levők irányában más eljárás követtessék. A kincstár is a telepitvényessel szemben olyan földtulajdonos, mint más, tehát nem szükséges, hogy e viszony kiemeltessék. A 11-ik §. tehát maradna, a 12-ik §. első bekezdéséből pedig kihagyandók e szavak: B kincstári birtokokon levő", és annak helyébe tétetnének a következő szavak: „ a felek beleegyezésének esetében a", többire nézve maradna az egész szöveg ugy, amint van, Mint méltóztatnak észrevenni, a fősuly arra van fektetve, hogy megengedőleg hangzik a szöveg, hogy a pénzügyminister az illető felek beleegyezésével utasittatik, hogy a kölcsön megszerzésére szükséges eljárást kövesse. Minthogy pedig ez által mind a kincstárra, mind a magánbirtokosokra nézve átalánosságban a megengedesi eljárás követtetik, természetes következmény, hogy ugyanezen §. utolsó bekezdése egészen elmarad. Bátor vagyok módositványomat a ház asztalára letenni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a módositványt.) Eötvös Károly előadó: Tisztelt ház! Én a központi bizottság részéről sem az egj^'k, sem a másik módositványt pártolni nem vagyok hajlandó, a Nikolics Sándor képviselő ur által beadott módositványt, különösen azon okokból nem, melyeket a pénzügyminister ur már elébb elősorolt; miután az kétségtelen, hogy itt lehető kedvezést akarunk mind a telepitvényes, mind a földtulajdonosnak nyújtani. Hogy pedig rajok nézve mikor lenne kedvező a pénzügyminister közbejárása a hiteit illetőleg, azt ők tudják legjobban megítélni. Ez a 12. §. végső bekezdésében nekik fön van tartva, s e tekintetben változtatás vagy módosítás nem szükséges. Más tekintet alá jön azon mődositvány,melyet Lipthay Béla br. képviselő ur beadott, ő ugyanis abból indul ki, hogy, miután a magán birtokokon lévő telepitvényesekre nézve a törvény a 11. §-ban 20 évi törlesztést s 5°/ 0-nyi kamatot köt ki, s miután a 12-ik §-ban a kincstár birtokán levő telepitvényesekre nézve 22 évi törlesztés mellett 8°/ 0-ot köt ki, tehát a kincstári telepitvényesek nagyobb kamatot fizetnek. Voltakép ez igaz, mert a 22 évi törlesztés mellett 5 és 1 / 2 % képezi a kamatot, 2 és b/2% a törlesztést. Ez tehát voltakép számítás kérdése. Hanem a dolog ugy áll, hogy a törvény kikötheti azt, ahol a tulajdonos és a telepitvényes áll egymással szemközt: minő feltételek alatt szerződhetnek ők. minő feltételeken tul nem mehetnek. De harmadik tényező is van, melyet nem köt ki, nevezetesen azon hitelintézetek, melyek hivatva lesznek kölcsönt adni. Kétségtelen, hogy az igen tisztelt pénzügyminister ur, ha majd ezen költségek lebonyolítását kezébe veszi, oly előnyös feltételeket fog szerezni a hitelintézeteknél, minőket lehet. De valami kis tért meg kell engedni, részint a pénzügyminister, részint a hitelintézeteknek. Mert megtörténhetik, ha mi a törvénybe azt vesszük be, hogy 5% a kamat, 2 1 / 2 a törlesztés és igy 22 év alatt törlesztve legyen : a hitelintézetek nem fognak kölcsönt adni. Valami tért kell tehát engedni. Ezt a tért alkalmasnak tartotta a központi bizottság megállapítani, amint az 1868. XXIX. törvényezikk a szőlő birtok után járó tartozások megváltására nézve határozott, ahol ugyanis b 1 / 0 kamat 2 és 1 / B °/Q tör ~ lesztési járulék s azon kivül y 2 perczent kezelési költség vétetett fel, ugy, hogy 22 év alatt legfeljebb 8% volt megállapítandó s miután a hitelintézeteket kényszeríteni nem lehet; s miután meglehet, hogy máskép kölcsönt adni nem fognak, a telepitvényeseken pedig segíteni akarunk, ennélfogva én a szöveg mellett maradok s ajánlom a központi bizottság szövegezését elfogadás végett.
