Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-50
december 10. 1872. 264 50. országos ülés Kerkapoly Károly pénzügymillisíers Én nekem szintén vannak különböző észrevéleim azokra, miket b. Lipthay barátom előadott. Először azt akartam magam részéről is megjegyezni, aminek kifejezést adott a tisztelt központi előadó ur is, hogy ez nincs megírva, hogy a kincstári birtokon levő telepitvényesek, ezen szövegezés elfogadása mellett, mit fognak valóban íizetni. Itt csak a maximum van megállapítva, a többi alku dolga; s lehet — miután kizárva nincs, hogy ők V^/Q-kal többet fognak fizetni. De ha itt egalizálni kellett a kincstári birtokon levő telepitvényesek sorsát a magánbirtokokon levő telepitvény esekével: akkor, mért nem méltóztatott már a 10. §-nál hasonló indítványt tenni? ahol nem az van mondva, hogy azok is 4 holdat tarthassanak meg, hanem mindent, ami kezükben van. Bonum cum onere. A földes úrtól azt kívánjuk, hogy adjon oda 5°/ 0-nyi kamat s húsz évi törlesztés mellett 4 holdat, a kincstártól pedig azt, hogy adjon oda mindent, azaz 3-szor 4 holdat. Legyünk igazságosok egyik, mint a másik irányában s legalább mi magunk az ország képviselői ne akarjuk semmire becsülni az állam érdekét, s ha ott, ahol az államtól követelünk, tulmegyünk a magánosokkal szemben föntartott határon, azt követelve, hogy adjon oda esetleg 3-szor annyit, mint a magán birtokosok: akkor ne botránkozzunk meg rajta, ha ennek ellenében ismét megadjuk a lehetőséget, hogy azonnal a tőkeérték fölött lehessen rendelkeznie, ami talán az ő érdekében esik. Ne botránkozzunk meg, annyival inkább ne, miután a telepitvényeseknek e mellett nagyobb terheltetése is csak mint lehetőség van oda állítva, ami óhajtom, hogy ne legyen valósággá s rajta leszek, hogy ne legyen azzá. Ez az egyik, amit mondani akartam. Másfelől pedig meg akartam jegyezni, hogy az, amire okoskodásából következtetni lehetne, az volna, hogy épen fordított indítványt tegyünk, mint az, melyet Nikolits képviselő ur tett, t. i. hogy ne csak a földesurakra terjesztessék ki az, ami az államról mondva van, hanem az államra is az alkalmaztassák, ami a magán földesurakra. De helyes lenne-e az ? minket nem financiális érdek vitt arra, amit javasoltunk, hanem az, hogy annyi meg annyi ezer család az állam kormányával ne jöjjön magánjogi viszonyokban kellemetlenségekbe, hanem inkább jöjjön e terén valamely pénzintézettel érintkezésbe. Mert az nem helyes, hogy minél inkább bonyolittassanak a szegény emberek viszonyai az állam irányában, hogy ez kénytelen legyen talán végrehajtást intézni ellenök, s nem kívánatos, hogy mig a kötelezettségének eleget nem tevő telepitvényes is épen az állam által vettessék ki a telepitvényből. Ezek mind oly tekintetek, melyek figyelmet érdemelnek. Meddig mentünk a telepitvényes megterheltetésében? Addig, ameddig elmenni a törvényhozás a maga jó lelkiismerete szerint megengedhetőnek tartotta a szőlődézsmát megváltottaknál is. Azokat épen ezen 8°/ 0-ra kötelezte 20 éven át. Micsoda előnyért? Azért az előnyért, hogy szőlődézsmatartozásuktól menekülhessenek. Kérdem tisztelt ház! melyik előny nagyobb ? Az-e, amit a telepitvényes itt kap, vagy az, amit a szőlődézsma kötelezett kapott? Azt hiszem, ezen kérdésre a felelet nem nehéz! Ha akkor nem követtünk el igazságtalanságot, ha akkor megnyugtattuk serupumsainkat: ugy hiszem, hogy ma elkéstünk azok felvetésével, mert sokkal inkább helyén lettek volna azok akkor. De én azt hiszem, hogy akkor sem voltunk, most sem vagyunk igazságtalanok. Méltóztassanak azt is meggondolni, hogy ezen eshetőségnek érvényesítésével, vagy megvalósításával némi kezelési költségek is járnak, azután meg, ha nagyobb is lesz talán az évi járulék, rövidebb lesz, habár csak két évvel is a törlesztési idő. Lipthay Béla br.í Tisztelt ház! Nem tudom, élhetek-e indítványozói jogommal? (Halljuk!) Épen az 5. §-ból méltóztattak kitörültetni azon pontot, miszerint a földbirtokos kényszerithesse a telepitvényest arra, hogy még több birtokot is megvegyen tőle. Tehát azon körülmény, hogy itten a 10. §-ban az mondatik, miszerint a minister meghatalmaztatik, hogy többre nézve is megalkudhatik az illető teíepitvényesekkel, azon eljárás után, amelyet követtünk az 5. §-nál, alig hiszem, hogy mely szerint volna indokolható Részemről — távol állok azoktól, de azt hiszem, hogy itt senki sem volt, ki az államkincstárt károsítani kívánta volna; de én méltányosnak tartom azt, hogy az államkincstár érdekének szem előtt tartása mellett csak az egyenjoguság szempontjából, egyforma viszonyoknak következtében, egyforma bánásmód követtessék. Ennek következtében még egyszer kérem a t. házat indítványomnak elfogadására. Elnök % Az együttesen tárgyalt két §-ra két módositvány adatott be; az egyik Lipthay Bél a báróé, ki a 12-ik §. ezen első szavai helyett: „A kincstári birtokokon levő" — ezt kívánja tétetni; „a felek beleegyezésének esetében a" — a többi megmarad. A második módositvány Nikolics képviselő uré, mely mind két szakaszra kiterjed, s a kettőt egybe olvasztván, uj szövegezést javasol. Méltóztassanak meghallgatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a módositvány t.) Elnök: Most talán ugy kellene eljárnunk a szavazásnál, hogy először a 11-ik §. bocsáttatnék
