Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-50

50. országos ülés december 10. 1872. •2i9 gének vallotta. Én pedig legközelebb a királyi főügyészhez rendeletet intéztem, melyben meghagytam neki, hogy ez ügyet a lehető gyorsasággal intézze el, s annak előhaladásáról nekem időnként jelentést tegyen. Én ennek folytán mindazt megtettem, amit az ügynek mielőbbi ellátására törvényes utón tennem hivatásom és kötelességem volt. (Helyeslés.) Papp Lajos: T. képviselőház! Az igen t. igazságügyminister ur által interpellatiómra adott válaszból azt a tanúságot vonjuk ki, hogy mindaz, mit nekem az értesítő e tárgyban felhozott s a min nem is kételkedtem, valóságos tény. Ugy látszik az egész válaszból, hogy csakugyan csak most a közelebbi időben állíttattak ezen már június havában befogott polgárok vizsgálat alá és a menynyiben az igen t. igazságügyminister ur gondoskodik arról, hogy ügyök minélelőbb törvényes utón megvizsgáltassák : az e tekintetben adott válaszban meg is nyugszom, ámbár felhozhatnék sok megjegyzést az igen t. igazságügyminister ur által adott válaszban felhozott tényadalékra nézve. Kezdetben t. i. arról informáltatott a minister ur, hogy nagyszerű verekedés történt, hogy emberélet is esett áldozatul, s hogy a tettesek befogattak. Az igaz, hogy egy emberélet áldozatul esett s ennél a tettes egy katona volt; de azon katona, a ki az embert megölte, tudtommal nem fogatott be, inig azok, a kik befogattak, nem mondhatók tetteseknek és így a valóságos bűnös nincs is vizsgálat alatt. Én különben azzal megelégszem, hogy ezen befogott polgárok ügye rendes bíró elé állíttatott és megvárom, hogy ezen bíróság minden pártérdek minden párt szenvedély nélkül fog igazságot szolgáltatni. Kérem tehát a választ a ház által tudomásul vétetni. Elnök: Tudomásul veszi a t. ház az igazságügyminister ur válaszát ? (Tudomásul vesszük \) Tudomásul vétetik. A pénzügyi bizottság kivan jelentést tenni. Széll Kálmán előadó: T. ház! Két rendbeli jelentést van szerencsém a pénzügyi bizottság részéről beterjeszteni és pedig azon törvényjavaslatokra nézve, melyek pénzügyminister ur által a múlt hét szombatán a ház asztalára letétettek. Ezek elseje vonatkozik az 1873. év első negyedében viselendő közterhekre, államadókra, és az állami kiadások fedezésére, másodika az 54 millió ezüst frtnyi névértékű kölcsön létesítéséről szóló törvényjavaslatra. Ezen jelentéseket van szerencsém a t. ház asztalára letenni. Kinyoinatásukról már gondoskodva van ugy, hogy azok a képviselőház tagjai között még ma szét fognak osztatni. Kérem egyúttal ezen jelentéseKÉPV. H. NAPLÓ 182. II. KÖTET. ket és az azokhoz mellékelt javaslatokat tárgyalás végett az osztályokhoz utasíttatni. Elnök: Ki fognak osztatni és tárgyalás végett az osztályokhoz utasittatni. Következik a napirend vagyis a fővárosok rendezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása; (Halljuk!) kérem jegyző urat szíveskedjék felolvasni. Wächter Frigyes jegyző (felolvassa.) Elnök : Elfogadja a t. ház az imént harmadszor felolvasott törvényjavaslatot? (Elfogadjuk \) Tehát a főváros rendezéséről szóló törvényjavaslat átalánosságban és részleteiben elfogadtatván, hasonló tárgyalás végett a méltóságos főrendekhez át fog tétetni. Következik a napirend második tárgya a telepitvényesekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Justh József; T. ház ! Csak röviden kívánom álláspontomat jelezni e kérdésben, s kérem a t. házat, méltóztassék becses figyelmével megajándékozni. Nem szándékozom az egész törvényjavaslatnak történelmi genesisét előadni; de tudom, hogy sokkal nagyobb fénynyel és szertartással rendeztetett az él, mint ahogy mostani tárgyalások lefolynak. Megvallom, hogy a központi bizottság által beterjesztett vélemény nem igen sikerült. T. ház! Én nem megyek oda, hová némely képviselő irányozta szavait, t. i. hogy sokan bizonyos tekintetek miatt akkori időben talán választóik irányában lekötve levén, hangosabban nyilatkoztak e törvény keresztülvitele mellett, most pedig nem igen hallani oly vérmes beszédeket. Engem ez nem köt. Most sem volt rám hatással absolute. Kimondom őszintén, hogy én akkor azon nagy pressiónak, mely insinuáltatott, hatását nem akartain gyöngíteni az által, hogy ellene szóljak. Mert akkor ép úgy, mint most sokaltam mit adtak, de nem akartam harmoniátlanságot idézni elő. Most a dolog máskép áll. Kötelességemnek tartom felszólalni, nehogy azt gondolja valaki, hogy véleményt változtattam. Nem! Én ott állok, a hol állottam. Tudják, kik velem egy osztályban vannak, hogy én a mellett szólaltam fel mindig, habár kisebbségben maradtam, (Madarász József közbeszól: hála Istennek !) meglehet, hogy most szerencsésebb leszek. Nagyon sajnálom, hogy az igazságügyminister úrral jelenleg nem lehetek egy véleményen, habár principialis eltérés köztünk most sincs, minek nagyon örülök, mert felfogásom szerint az tisztán a jogi szempontra alapított, bár az ilyen fényesen, igen szépen előadott okoskodás azonnal összeroskad, mihelyt a telepitvényeseknek belsőséget méltóztatott engedélyezni. 32