Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-44

168 44. országos ülés november 30. 1872. olyan, melyet elfogadni nem lehet, mert kizárja a jó administratiót; ellenben az állam érdekének semmi kárára nem történik, hogy a főváros főpolgároiesterét a közgyűlés szabad akaratból válassza: kérem méltóztassék a különvéleményt elfogadni. {Helyeslés halról.) Steiger Gyula: Tisztelt ház! Én részemről sem a központi bizottság szövegezésével, sem bár elvben a második osztály különvéleményével egyetértek, — formájára nézve azzal néni érthetek egyet: bátor vagyok tehát a szőnyegen levő §-ra nézve egy más és pedig a következő módositványt ajánlani a t. háznak. (Halljuk!) „A főpolgármester a közgyűlés által kijelölendő három — a képviselőségre és a tanács főtisztviselőire előszabott minősitvénynyel biró egyén közül a főváros összes választójoggal biró polgárai által, illető választókerületökben eszközlendő titkos szavazás utján választatik, a kinek megválasztása azonban a beiügyminister utján ő felsége a király helybenhagyása elé terjesztendő. Ha a megválasztott egyén ő felsége által meg nem erősíttetik: akkor uj választás eszközlendő, melynél azonban a meg nem erősített egyén kijelölésbe nem hozathatik és meg nem választható." Tisztelt ház! Tökéletesen egyetértek a központi bizottság előadójával az iránt, hogy ez ismét egy legsarkalatosabb pontja a törvényjavaslatnak, és épen azért igen érett megfontolást igényel. Ezen kérdésnek eldöntése, vajon í. i. mi módon állitassék a város élére a legfőbb tisztviselő, azon előzetes kérdés megoldásától függ: vajon mily hatáskörrel kívánjuk őt felruházni, és még előzetesebben azon alapeszmétől, vajon municipalis tisztviselőt kívánunk-e a város élére állítani, vagy pedig állami közeget ? Ez tisztán a kérdés, és én ebből indulván ki. előadandó indokolásomban is ezen speciális kérdésre fogok szorítkozni. A törvényjavaslat és pedig ugy a ministeri, mint a központi bizottság által előterjesztett, a municipalis tisztviselőt elejtve, az állam egy közegét, a végrehajtó hatalomnak képviselőjét kívánja a város élére állítani. E részben nem azon indokokat akarom felhozni, melyek pedig nézetem szerint szintén elég fontosak arra, hogy figyelembe vétessenek, melyek a minister ur által tartott enquette bizottságban, mely a polgárok minden rétegeiből állíttatott össze, a főispáni intézmény ellen felhozattak; nem akarok arra sem hivatkozni, hogy a hatóság két izben folyamodott ez ügyben a házhoz és népgyűlés is ellene nyilatkozott, a főpolgármesteri intézménynek, mely ugyanazonos a főispánival. Nem akarok — mondom — ezekre hivatkozni, bár fontos indokok; de tudom, hogy nem döntők és nem irányadók a törvényhozásra nézve. Hanem elő akarom sorolni azon indokokat, melyeknél fogva én ezen institutiót nemcsak fölöslegesnek, de épen az ország és a főváros érdekeire és a közadministratióra nézve határozottan hátrányosnak tartom. Távol van tőlem, hogy azt kívánjam, hogy épen a fővárosnál, hol az állam érdekei oly fontosak, az államnak ne legyen ellenőrzési joga és befolyása. Nem ezen jogot és befolyást, hanem az eszközt tartom én hibásnak és helytelennek, melyiyel az állani a főváros ügyeire befolyni akar. Hogy pedig ezt indokoljam, párhuzamot kell vonnom a főváros és a többi törvényhatóság administratiója közt. Méltóztatnak tudni, hogy a fővárosban nem ugy, mint a többi törvényhatóságban, hol közgyűlés évenként csak egyszer vagy kétszer tartatik, időközben pedig az alispán vagy más tisztviselő viszi a közigazgatást, — a fővárosban minden héten vagy minden két héten, de mindenesetre igen rövid időközökben közgyűlés tartatik, időközben pedig az ügyeket nem egyéni, hanem tanácsi kormányzat viszi, szóval egy testület, mely a közadministratio élén áll. (Egy hang: a megyékben is l) A megyékben tanács nincs, hanem van a többi városokban. Ha tehát az hozatik föl ellenein argumentumul, hogy Pest is olyan helyzetben van, mint a többi királyi város, ahol szintén nem egyéni, hanem tanácsi kormányzat van behozva, s minden két héten közgyűlés tartatik : ezen argumentum épen azt igazolja, hogy a főispáni intézmény egyetlenegy királyi városban sincs helyén; (Helyeslés bal felől) de semmiesetre sem azt, hogy az Pest számára alkalmas. Ne méltóztassék figyelem nélkül hagyni, hogy minden királyi város, de főleg a főváros, nemcsak törvényhatóság, hanem saját községi vagyonának administratora ; már pedig a saját vagyon kezelésében valakire akarni erőszakolni egy oly közeget, melyhez az illető törvényhatóságnak semmi bizalma nincs, mert nem ő választja: nézetem szerint, nemcsak helytelen, de egészben véve igazságtalan is. A tisztelt központi bizottság előadója különösen kiemelte, hogy a fővárosban oly fontos ügyei, érdekei vannak az államnak, hogy azokat fölügyelet, ellenőrködés nélkül hagyni nem lehet. Igaz, vannak ; de a főváros különbözik minden más törvényhatóságtól egyben, abban, hogy a kormány helyben van. Én erre igen nagy súlyt fektetek, mert a főváros ügyeit az országra nézve oly fontosoknak tartom, hogy azt hiszem, azokkal személyesen foglalkozni a belügyministernek sem méltóságán alól nem áll, sem az országnak érdekeibe nem ütközik. A főváros ügyeit, t. ház, ellenőrzi a sajtó, ellenőrzi az ország közvéleménye, és én ennél erélyesebb, ennél hatályosabb ellenőrzést a főispáni institutio által nem vélek elérhetni. De mindezek, miket eddig előadtam, tisztelt ház, nem azt mutatják, hogy káros, hanem azt indokolják, hogy legfölebb fölösleges a főispáni insti-