Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-44

4A. országos ülés november 30. 1872. 169 tutió. De vannak más okok is, s ez a fő, t. i. közigazgatási okok, melyek határozottan kárhoztatják a főispáni institutiót. Jó közigazgatást részemről képzelni sem tudok anélkül, hogy azon tisztviselő, ki a közigazgatás élén áll, a maga kezében és személyében ne egyesítse a jó közigazgatás minden eszközeit, t. i. az administratio fölötti főhatalmat és ellenőrködést. Viszont megfordítva nem képzelhetek oly administratiót, hol a legfőbb tisztviselőnek csupán ellenőrködhetési joga van, de a közigazgatási eszközök nincsenek kezében: mert az ez esetben sem egyik, sem másik, sem tisztán ellenőrködési, sem tisztán közigazgatási tisztviselő. Most hogy áll a dolog? A polgármester nálunk, a megyében az alispán, ki a közigazgatás élén áll, nem gyakorolhatja azon hatalmat, mely nélkül én jó közigazgatást nem is képzelhetek, s nem szerezheti meg azon függetlenséget, mely viszont a főispánnak van adva, mi főmérvben mulhatlanul szükséges, hogy közte és a kormány közt létezzék. Viszont megfordítva: a főispán majdnem omnipotens hatalommal ruháztatik föl a tisztviselők irányában, de nem folyhat be a közigazgatás menetébe. Lehet-e azt képzelni, hogy míg egyik csak hatalmaskodik, a másik csak administrál, de viszont a hatalmat nem gyakorolhat] által oly administratio létesíttetik, mely méltó a fővároshoz, mely a fővárost nagygyá, hatalmassá és jól adminisíráíttá teszi? Ha tehát ugy áll a dolog, hogy ha annak, ki a hatalmat gyakorolja, a jó administratio érdekében a közigazgatás élén is kell állnia: akkor merő igazságtalanság és merő méltatlanság az, hogy egy állami tisztviselőt állítsunk a főváros élére akkor, midőn — mint már előbb említettem — a hatóság saját vagyonát kezeli; mert saját vagyona kezelését egy testület sem kénytelen — legalább nem ismerek oly törvényt, mely ezt rendelné, — oly személyeknek alárendelni, kikhez semmi bizalma nincs, vagyis a kiket nem az ő bizalma választott. Hiszen ha ezt méltóztatnak decretálni: akkor a főváros helyzete a többi törvényhatóságokkal szemben nem előnyös, hanem sokkal hátrányosabb, mint az ország legutolsó községének helyzete ; mert saját vagyonáTÓI sem rendelkezhetik szabadon, már pedig ez a törvényhozás czélja, nézetem szerint, nem lehet. Én egyedül azt tartom a külön érdekek helyes kiegyenlítési módjának, hogy a főváros élére a választó közönség azt állítsa, akit legjobban tisztel, kit bizalmával megajándékoz, kit ezen kitűnő állásra alkalmasnak, képesnek s a főváros kormányzatára nézve legilletékesebbnek vél. Kívánom tehát a polgármester szabad választását. (Helyeslés bal felöl.) Módosításom ellen ugyan mindjárt fölhozathatik az, hogy ha a szabad választást kívánom, miért teszem azon megszorítást, hogy a szabad választás mellett a polgármestert a korona erősítse meg? — -K&VY. H. NAPLÓ. 181. n. KÖTET. Mindjárt bátor leszek megmondani: miért; én, habár a szabad választás hive vagyok, nem tagadhatom, sőt hálával ismerem el, hogy az ország a fővárosért, anyagi áldozatokat hozott, s tudom, hogy az ország akkor, midőn eme anyagi áldozatokat hozta,részben saját vagyonának, saját befektetésének kormányzatát is a fővárosra bizza. — De különben is az állam érdekével oly összeforrottnak, oly pontosan összefüggőnek tartom a főváros érdekét, hogy a koronának e részben, részint mint az ország által befektetett vagyon őrének, részint annak administratiójánál fogva azon befolyást kívánom biztosítani, hogy megerősítse vagy meg ne erősítse a választottat. Én tudom azt, t. ház, hogy ez megszorítás; de ezen mód mellett soha sem történhetik az, mit én leginkább kerülni akarok, hogy a fővárost oly egyén administrálja, kiben nincs bizalma a város polgárságának, és legfölebb az történhetik meg, hogy egy egyén, kihez bizalma volt, nem erősíttetik meg, mi száz eset között egyszer fog előfordulni; de az soha sem történik meg, hogy olyan egyén erősíttetik meg, kiben egyátalában senkinek sincs bizalma. A másik kérdés, és ebben különbözik a különvélemény a központi bizottság szövegezésétől, az: miért kívánom én az összes választók és nem a közgyűlés által választatni a polgármestert? Ennek oka egyszerűen az, mert nagyobb garantiát látok összes választókban, mint a képviselőtestületben. De nemcsak ez az egyedüli ok, melynél fogva ezt kívánom; van még egy másik ok is. Én ugyanis azt óhajtanám, és itt bocsánatot kérek, hogy mint elfogult idevaló polgár erre súlyt fektetek, hogy az ország fővárosának élén álló tisztviselő a legnagyobb bizalom- és tiszteletben részesüljön: ezt pedig csak egy utón vélem leginkább biztosítva, t. i. ha az az illetőt az összes választók választják, ez adja meg a polgármesternek, a főváros fejének azon tekintélyt és méltóságot, melyre az ország fővárosa elöljárójának mulhatlanul szüksége van. {Helyeslés bál felöl.) Európa főbb városaira méltóztatott a tisztelt előadó ur hivatkozni. Megvallom, argumentumai közt ezt találtam leggyöngébbnek, mert Európa főbb városaiban, különösen pedig a legjobban administrált városokban a közigazgatás élén épen nem kormányközeg, hanem a municipalitás, vagy a választók által választott közeg áll. Nem megyek tovább, mint az előadó ur, Londonra hivatkozom, mely köztudomásúlag jól van administrálva; de Francziaországban, sőt közel szomszédságunkban Bécsben, Austriában, egyszóval a jól administrált európai főbb városokban sehol sem fog látni a kormány által kinevezett, hanem mindenütt választott közeget, mert a főváros föltette, sőt maga a kormány mindenütt belátta, hogy a főváros élére épen az ország, épen a közadministratio érdekében oly egyént kell álli22