Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-43
148 48. országos ülés november 29. 1872. Űrményi Miksa : Bocsánatott kérek, ha ne nem értettem az elnök ur szavait; de azt hiszem, hogy nem méltóztatott végzést kimondani azon kérdésben, vajon a c) pont alá esö képviselők szavazata számittassék-e vagy nem ? mert lehet oly eset, hogy egy szavazat döntő külömbséget tesz. (Felkiáltások: ki van mondva, hogy számíttatik.) Elnök : T. ház! Én kimondtam, hogy ezen esetben a ház megnyugszik abban, hogy a képviselő ur szavazata számittassék. (Helyeslés bal felől.) Ezen vitának gyakorlati értéke alig van; mert a ház ugy is elhatározta, hogy a házszabályok átvizsgáltassanak ; és miután a háznak majdnem minden tagja igazolva van: alig fog a jelen eset ismétlődni. (Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (olvassa Irányi Dániel módositv anyát) A második bekezdés után ez tétessék: „ezen, valamint átalában minden szavazásnál használt szavazati lapok fehér papírból és minden külső ismertetőjegy nélkül valók legyenek." Elnök : A kérdés tehát, mely fölött szavazni kell, az: elfogadtatik-e ezen hozzáadás a 26-ik szakaszhoz, vagy nem? A kik elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fofogadja el. Következik a 27-ik §. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 27. §-t.) Horn Ede: Egy módositványom volna a 27. §-hoz. E szakasz második bekezdésére vonatkozik s három utolsó sorának kihagyását kívánja, azaz azon tételt, miszerint a hivataloskodási határidő letelte után a kilépés kerületenkint történik a bizottság nem-virilis tagjaira nézve. Elismerem ugyan, hogy a kilépés módja szoros összeköttetésben áll a belépési móddal és talán inkább helyén lett volna azt, amit indítványozni akarok, azon §-nál indítványba hozni, ahol a belépésről van szó, vagyis a választási módról. Hogy ezt nem tehettem, abban nem én vagyok hibás; a t. központi bizottság, melynek szövegezése sok tekintetben czélszerübb a kormány javaslatánál, e pontra nézve szem elől tévesztette a logieai egymásutánt, minthogy, amig csak a 46. §-ban intézkedik arról, mikép lehet valaki bizottsági taggá, már a 27. §-ban arról szól, mikép szűnik meg bizottsági tag lenni, vagyis mikép történik a kilépés. Megfordítva minden esetre czélszerübb lett volna a berendezés. A kérdés, melyet ennek következtében már itt kényszerítve vagyok felhozni: abból áll, t. ház! mikép történjék a szavazás eredményének kiderítése és meghatározása a bizottság azon felére, mely szabadon választatik meg; vajon kerületenkint történjék-e ez és azok legyenek-e Pest város képviselői, a kik valamely kerületben kaptak többséget, vagy pedig az eredmény kiderítése összesen történjék és Pest város képviselői azok legyenek, a kiket az egész város választó testülete arra legméltóbbnak, legatkalmasbnak ítél? Ez két nagy megkülönböztetést tesz a bizottság két fele között és mint mondám, egyetlen egy szót sem hallottam ennek okadatolására. Őszintén megmondom, hogy ami az első pontot illeti, ezt nem irigylem a virilistáktól, és nincs semmiképen szándékomban azt kívánni, hogy terjeszszék ki a szabadon választandó bizottsági tagokra; nem kívánom ezt, mert rosznak találom. Én azt óhajtom, hogy a választás, mint az alkotmányos polgár legmagasb jogának gyakorlata, komoly legyen; komoly választásnak pedig nem nevezhetem azon választást, ahol minden választó 250 emberre van kényszerítve szavazni. Nincs egyetlen Tisztelt ház! .Néhány perczczel ezelőtt szavaztunk a virilis intézmény fölött. Éa tegnapelőtt határozottan ellene szólaltam föl ép ugy, mint 1870és 1871-ben; de a t. többségnek tetszett ezt elfogadni a fővárosokra nézve; a többség határozata előtt meg kell hajolnom, tehát egy szót sem fogok ez alkalommal a virilis intézmény ellen mondani; sőt tovább megyek és a t. többséget főleg arra kérem fel: legyenek oly szívesek a szabadon választandó tagokra is alkalmazni azon — nézetem szerint — igen hasznos, igen czélszerü intézkedést, melyet a virilisek megválasztatására elfogadtak. Az épen megszavazott §-ban, azon kívül, hogy a virilis intézmény el van fogadva, azaz, hogy a bizottságnak egyik fele szabadon választatik, a másik fele pedig az 1200 legtöbb adótfizetők közül: még két nagy megkülönböztetést tesz a bizottság két fele közt. Én nagy figyelemmel hallgattam végig a három napi tárgyalást és várva vártam e fölött valami felvilágosítást ; de semmi oldalról, sem a központi bizottság, sem a kormány részéről a legkisebb felvilágosítás nem adatott afelől, hogy mi oka ezen kettős megkülönböztetésnek. Az első abban áll, hogy mig minden választó az egész városban mind a kétszáz virilistára fog szavazni, másrészről mindegyik kerületben minden választó csak egy határozott számú szabadon választandó tagra 20—25-re, szavaz, tehát minden választó 200 virilistára és csak 20—25 szabadon választandó tagra. Van még egy másik különbség, mely abban áll, hogy a virilistákra adott szavazatok együttesen összeszámittatnak s azok lesznek virilis képviselők, kik az egész városban többséget kaptak; ellenben a szabadon választandó polgárokra beadott szavazatok kerületenkint állíttatnak össze és fővárosi képviselő az lesz, aki valamelyik kerületben többséget kapott,
