Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-43

43. országos ülés november 29. 1872. 149 'egy választó, ki azt mondhatja: Pest város lakosságát oly jól ismeri, hogy ő 250 embert kijelölhet, kiket bizottsági tagokra méltóknak talál; és ha kiterjesztjük ezt a szabadon választandó tagokra, akkor minden választó Pesten kényszerítve volna 500 férfiura szavazni, s akkor lehetetlen, hogy a választás csak valamikéj) komoly legyen; én pedig azt akarom, hogy a ki szavaz, ismerje is azokat, a kikre szavaz: vajon méltók-e valóban, és képesek-e a városi képviseletben részt venni. Mi a második pontot illeti, hogy mikép történjék a szavazatok összeszámítása: azt kívánom, hogy a szabadon választandó tagokra terjeszszék ki azon öszszeszámitási rendszert, mely a virilistáknál alkalmaztatik, azaz: legyen minden kerületben szavazás 20—25, vagy 30 tagra; de aztán minden szavazat beküldetik egy központi bizottságba, mely összeszámítja ezeket és az eredmény ugy hirdettetik ki, hogy szabadon választott képviselők azok lesznek, kik az egész fővárosban a legtöbb szavazatot nyerték. Ezt pedig, t. ház, nemcsak az egyformaság végett kívánom, hanem két, nézetem szerint igen fontos okból is. Az első az, ha föntartatik azon összeszámítási mód, mely a törvényjavaslatban terveztetik, azaz: kerületenként összeszámittatnak a szavazatok, mi lesz az eredmény? A törvényjavaslat azt kívánja, hogy legyen annyi kerület, hogy minden kerületre 20—30 tag essék; tehát minthogy 200 szabadon választani való tag van, lesz körülbelül 10 keiület. Azt is tudjuk az utóbbi választásokból, hogy Pesten, Budán és Ó-Budán van körülbelől 16,000 választó, ha tehát egyenlők a kerületek, minden kerületre 1600 választó esik; minthogy mindenhol legalább 2 szavazati névsor fog felállíttatni, minden kerületben 7—800 szavazat lesz a többség; 7—800-zal lesz megválasztva a képviselő minden kerületben. Mit fogunk látni ? Találkozik sok olyan polgár, ki egyik másik kerületben nagy öszszeköttetéssel bir, sok barátja van, korteskedik és ő azon kerületben meg kapja a 7—800 szavazatot, meg lesz fővárosi képviselőnek választva. Ez minden kerületben igy történhetik. Ezzel szemben fogunk látni sok oly polgárt, kiket az egész város ismer, tisztel és becsül, lesz ezeknek például 600 szavazatuk mindegyik kerületben, tehát összesen 6000 szavazatuk az összes városban, és mégis elesnek a képviselőségtől; míg mások, kik csak 7—800 szavazatot kaptak, ugyanazon kerületben bejutnak a főváros képviselőtestületébe! Ezt oly képviselőségnek tartom, hogy valóban törvénybe nem való. De van még egy másik ok is, amiért önöktől azt kívánom, hogy a szabadon választandó tagokra is terjeszszék ki azon összeszámítási módot, melyet a virilisekre nézve elfogadtak. E másik ok abban áll: én azt tartom, mindnyájan óhajtjuk, hogy a főváros képviselő-testülete valóban fővárosi legyen és nem kerületi, nem kaszt érdekű, azaz: át legyen hatva a fővárosi szellemtől, soha se érezze magát eme vagy ama kerület külön s kizárólagos képviselőjének; a főváros érdekeit, összes érdekeit karolja föl és védje. Ezt pedig csak ugy érhetjük el, ha az összes fővárosi polgárság által választatik meg és nem kerületekben, hogy ne kelljen attól félnie, hogy mikor a kilépés ideje elkövetkezik, azon kerületben, melyben előbb megválasztatott, bűnül róják föl neki azt, hogy, a város összes érdekeit inkább tartotta szem előtt, mint a kerületnek külön érdekeit. Ezen okból azt óhajtom, hogy amint már mondottam, a szabadon választandó tagokra nézve ugyanazon összeszámítási mód álljon fön, melyet önök a virilistákra nézve el fogadtak. Nagyon természetes , hogy ha ez történik, ha elfogadtatik az, hogy az összeszámítás az egész városra nézve történik: akkor a kilépés nem kerületenkint fog történni, hanem minden 3-ik esztendőben a képviselőtestület fele kilép és az egész városban uj választás van, s annyi képviselő választatik újra, mint amenynyi kilépett; de nem alkalmaztatik sorshúzás minden kerületre külön-külön, hanem kisorsoltatik az egész városi képviselő-testület fele. Az elmondottak szellemében bátor vagyok a 27. §. 2-ik kikezdéséhez a következő szövegezést ajánlani: „Á kilépők sorshúzás utján határoztatnak meg oly módon, hogy a sorshúzás mind a legtöbb adőtfizetők, mind a többi választók soraiból választott bizottsági tagokra nézve külön történik" — kihagyásával ezen szavaknak : a választás kerületenkint történik. Én, a mint mondottam, a virilis intézményt nem támadom meg. Elismerem, hogy ez most meg van és csak arra kérem önöket, ne tegyenek szükségtelen megkülönböztetéseket a bizottság két fele közt; elég az, hogyha az egyik fele szabadon választatik, hogyha a másik fele a legtöbb adófizetők sorából vétetik: a többiekben legyen tökéletes egyenlőség és egyöntetűség s akkor minden tekintetben jobban fog működhetni a főváros képviselőtestülete. Ajánlom módosításomat elfogadás végett. Szapáry Gyula gr. előadó : Ha jól fogtam fel az előttem szóló képviselő urnák mondott, szavait, először is hibáztatta a központi bizottság által előtérj esztett szöveg alakját, hogy abban nincs meg a chronologicus sorrend annyiban, hogy intézkedik a választás iránt itt is, és intézkedik arról később a 47. §-ban. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy ezen intézkedés, mely a most felolvasott szakaszban foglaltatik, csak átalánossá-