Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-42

42. országos ülés november 28. 1872. 115 áll: hanem azon megjegyzést teszem rá, hogy lehe­tetlen nem tudni a tisztelt belügyminister urnák akkor, mikor ezt átalánosságban oda veti, azt, hogy voltak mégis olyanok, akik nem fogadták el ezen törvényt, és nem fogadták el ezen törvény követ­keztében a bizottsági tagságot sem. Azt mondja tisztelt belügyminister ur, hogy egy fontos oka volt az ellenzéknek, és ez az volt, hogy ez által a plutocratia (pénz-előjog) fog mega­lapittatni; azonban győzelemre — úgymond — ezen nézet sem számithat, mert sokan ülnek a bizottsá­gokban a középbirtokosokból is. Én azt hiszem, hogy ez nem érv a tisztelt belügyminister ur mellett, mert vagy megegyez ezen intézmény a demokratiával, és akkor mindegy, akárki ül a bizottságban, vagy nem ; és ha csakugyan ezen törvény következtében kizáratnak ezerek és ezerek, még annak következtébenjogot csak százak élvez­nek : akkor meg fogja engedni, hogy igenis az nem egyedül minősitvény, hanem előjog, előjog a pluto­kratia részére. S nem tagadhatják önök, bogy az 1848-iki egyenlőségi alkotmány szelleme ellenében ismét egy előjogot állítottak fel : a legtöbb adót fizetők elő­jogát. Ami azt illeti, hogy a tisztelt belügyminister ur nyugtalansággal nézett ezelőtt harmadfél évvel, és most nyugodtabban néz ezen intézmény elé, és hogy megváltoztatták az első tervezetet: az onnan, következett mert a hangulatból azt vették ki, hogy inkább meg fognak nyugodni e változtatással. Én ugy hiszem, a tisztelt belügyminister ur is súlyt fektet a hangulatra; azonban nem tudom, mire állapítja azon hangulat megismerését, hogy meg vannak az illetők nyugtatva inkább e módozatban ? Én azt hiszem, hogy e hangulatot meg lehet tudni, éspedig vagy a Buda-Pe^t részéről itt jelenlevő kép­viselők nyilatkozatából 5 , vagy Buda-Pest polgárainak kérvényeiből, vagy Buda-Pest városának, mint ilyen­nek közgyűlési nyilatkozatából; én ugy hiszem, hogy más hangulatot a minister ur meggyőződésének alapjául nem vehetett. Már most, ha azt tekintjük, hogy Buda-Pest képviselői eddig melyik részre nyi­latkoztak : meg fog győződni, hogy a központi bi­zottság véleménye mellett a hangulat eddigelé nem szól. Ami a kérvényeket illeti, emlékezhetik a tisz­telt ház, hogy nemcsak a most legközelebb november 10-én benyújtott kérvényét másodízben tisztelt Wahrmann Mór képviselő ur beadott, és pedig azon indokolással, hogy a legilletékesebbek részéről adja be, hanem — miként a tisztelt belügyminister ur fogja tudni, az 187 l-ben beadott kérvény — az is azon nyilvánítása ellen szól, hogy itt a hangulat meg van elégedve a legtöbb adót fizetők intézményének fel­állításával. Ezeket előhozva, igen megkönnyebbül indoko­lásom az által, hogy fölemlitem Szentkirályi Mór és 2 ezer aláírásával ellátott kérvényt és Pestváros közgyűlésének egy hasonló kérvényét. Én tehát Pest városának a tisztelt házhoz beadott és a kérvé­nyekre hivatkozott folyamodásának és kérvényének három pontját leszek csak bátor felolvasni. „Az egyik azt mondja: A m. kir. kormány a fővárosi törvényben is biztosítani kivánt virilis ta­gok szükségességét azzal indokolja, nehogy ezen alkotandó törvény a törvényhatóságok rendezéséről szóló 1870-dik évi XLII. t.czikkben elfogadott alapel­vekbe ütközzék; ennek ellenében szabad legyen tiszte­letteljesen kijelentenünk, miszerint oly alapelv, mely föntebbiek szerint az alkalmazás terén anynyi­ra elmosódik, hogy alkalmazásának eredményében az elvet felismerni alig lehetséges: alapelv lenni megszűnik. Tiszteletteljes véleményünk szerint azon­ban a m. kir. kormány a következetesség elvének jobban az által felel vala meg, miszerint tekintetbe véve az 1870. évi XLII. t. czikk első §-ának vég­pontjában foglalt azon rendelkezését, mely szerint a főváros a többi köztörvényhatóságokétól különálló törvény által fog kormányoztatni: a fővárosi külön­leges viszonyok számba vételével, és a főváros kö­zönsége által ez irányban a jogegyenlőség alapján készített, és fölterjesztett munkálatban körülirt mó­dozatok alkalmazásával e törvényjavaslatban oly rendelkezést alapit vala meg, mely a virilis intéz­ményt, mint a fővárosban indokolatlant és szükség­telent kizárja." Továbbá Pest városának e részben azt hiszem legilletékesebb köre a közgyűlés igy fejezi ki véle­ményét: „Mi a fővárosban a virilis szavazási képes­ség fölállítását szükségesnek egyátalában nem látjuk, s nem találunk magában a törvényjavaslatot kisérő kormányi indokolásban sem oly érveket, melyek a fővárosi, demokraticus alapon kifejlett polgári és társadalmi viszonyok szem előtt tartásával elfogad­hatók volnának; miért is ezen intézményt nemcsak üdvösnek nem, de sőt határozottan káros következ­ményűnek tartjuk, mert az értelmiség rovására a hullámzó természetű fővárosi vagyon koronkénti tu­lajdonosának érdemnélküli jogot biztosit, Tudva van ugyanis, hogy a főváros értelmisége nem annyira a nagy vagyonú osztályban, hanem az itteni társada­lom minden rétegében, de legfőkép a számra nézve is tulsulylyal biró középosztályban — mi az országban másutt sehol ily arányban nem található — van meg­osztva." És végre 3-szorezen kevés, de fontos szavak­ban : „De károsnak tartjuk m e törvényjavaslatnak ily intézkedését a főváros társadalmi rendje tekinteté­ben is, mert ennek lakói ős időktől fogva demo­kraticus alapon fejlesztett cultur állapotot hoztak létre; ha tehát ezen különös állapotba egy kü­15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom