Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-41

41. országos ülés november 27. ÍS72. 111 erős az intézmény jósága, hasznossága és czélszeriisége fölött támadt hite és meggyőződése a kormánynak és jobboldalnak. (Helyeslés jobb felől) Nagy horderejű, az állami életbe mélyen bevágó törvények- és állami intézvényeknek gyakorlati eredménye csakis évek múlva észlelhető, ilyennek tartom én a jelen törvényt is, épen azért azt hiszem, igen kora volna ma kunondani az ítéletet a fölött, hogy a két párt közöl melyiknek volt igaza akkor, midőn a municipalis törvényt tárgyaltuk; annyit azonban szabad ma constaíálnom és pedig constatálnom az eddigi tények komoly és lelkiismeretes megfigyelése után, hogy a municipiumokban, melyek már másfél év előtt rendeztettek, ezen törvény alapján, ezen kast-gyűlöletnek, ezen két részre szakadásnak legkisebb nyoma sem létezik. (Helyeslés jobb felől.) Elismerem, hogy erre azt lehet mondani, várjunk még, talán az idő meg fog minket arra tanitani, hogy mi lesz a következménye ezen törvénynek. Annyit azonban méltóztassanak megengedni. hogy a magam részéről a tényekből azon következtetést vonjam le, hogy azon nagy actio, melyet önök t. ellenzék, ugy a törvény alkotása körül, mint azután a törvény megváltoztatása czéljából kifejtettek, hogy, mondom, ezen nagy actio után azt hiszem, hogy épen' a törvény végrehajtásának első perczeiben, első éveiben kellett vala nyilvánulnia azon kastgyülöletnek, melyet önök megjövendöltek. És miután mindamellett sem a megyékben, hol a képviselő testöletek ezen uj alakj okban másfél éve működnek együtt a legjobb egyetértésben, a hol senkinek sem jutott eszébe, hogy vajon a virilitás, vagy választás utján jutott-e valaki a képviselő testületbe, sem azon községekben, melyek az átalakuláson keresztül mentek, ezen kast-gyülőletnek nyoma sem mutatkozik : akkor méltóztassanak megengedni, hogy azon következtetést vonhassam — nem jóslatszerüleg, de a tényekre alapított okoskodásképen, — hogy azon káros, rósz hatás, melytől önök féltek, bekövetkezni nem fog. És valóban, azt hiszem, hogy ez volt önöknek azon argumentumok, melyet nekünk megezáfolni igen nehéz volt épen azért, mert jóslatszerű volt és melynek bekövetkezése épen nem tartozhatott a lehetetlenségek közé; de miután másfél éve nincs arra nézve bizonyíték, hogy ezen jóslat alapos volt: épen azért mondom azt, hogy inkább megnyugtatva érzem magamat ma, mint két év előtt az intézmény czélszerűsége és hasznosságára nézve. (Helyeslés jobb felől.) Ezt kívántam ezen intézményről átalánosságban megjegyezni. A kérdést igen helyesen tette föl a központi bizottság előadója. Azt hiszem, hogy az csakugyan oda redukáltatik, ha az elv, melyet az egész országra hasznosnak, szükségesnek, czélszerűnek tartunk, hogy ezen elv alkalmazása hasznos-e magára a fővárosra nézve és továbbá az, hogy vannak-e oly körülmények, melyek ezen elv alkalmazásának más módozatát indokolják, mint a többi municipiumokban történt? Volt, t. ház. azon pártnak, mely a virilis institutiot az országban megalakította, ezen intézmény behozatala mellett egy argumentuma, mely, nézetein szerint, kiváló figyelmet érdemel, és ez az volt, hogy mi jogosnak hittük azt, hogy azok jogai és befolyása, kik az állam és a község kiadásainak fedezéséhez a legnagyobb mérvben járulnak, biztosittassék a község, illetőleg a megye ügyeinek kezelésénél. Nézetem szerint már ezen egy argumentum elegendő annak bebizonyítására, hogy a fővárosban, mely nemcsak municipium, de község és pedig oly község melynek kiadásai sokkal nagyobb mérveket ölthetnek, mint az országban levő bármely municipiuméi, hogy épen ezen községben azoknak, a kik a kiadásokhoz a legnagyobb mérvben hozzájárulnak: a törvény által biztosittassék a kellő befolyás. (Helyeslés jobb felöl.) A kérdés csak az, vajon szükséges-e ezen átalánosságban helyes elvet alkalmazni ép ugy a fővárosban, mint a hogy alkalmaztatott az egész országban: és én e tekintetben azok nézetében osztozom, akik azt mondják, hogy az elvnek más módoni alkalmazása nemcsak szükséges, hanem lehetséges is a nélkül, hogy az elv maga veszélyeztessék vagy pedig compromittálva legyen. Az igen t. ellenzéknek a virilis institutio ellen fölhozott argumentumai közt van még egy igen fontos és ez az, mely azt állítja. hogy a virilis institutio plutokraticus természetű, hogy t. i. alig alkottatott meg a demokraticus alkotmány Magyarországon, mi már is a születési aristokratia helyébe egy másik aristokratiának, a pénzaristokratiának jogait akartuk érvényre emelni. A t, ellenzék ezen argumentuma igen fontos volt akkor is, de nem volt győzelmes. Miért? Mert sikerült nekünk azt a legkétségbevonhatlanabb argumentummal megezáfolni, t. i. számokkal czáfoltuk meg ezen argumentumot, kimutatván, hogy a municipiumokban a virilis institutio által nemcsak a nagy vagyon, nemcsak a gazdagság, hanem a középvagyon és mi több az értelmiség is, képviselve lesz és jogai biztosítva lesznek. Miként áll a dolog a fővárosi körben? Ha a fővárosban megtekintjük a 200 legtöbb adótfizetők lajstromát: akkor ugy látjuk, hogy ott csakis a nagy vagyon van képviselve, a középvagyon azonban épen nincs és az úgynevezett diplomaticusok, habár adójukat kétszeresen számítanék is be, alig. jutnának be a képviselő-testületbe. Míg tehát a vidéken a virilis institutio által, ugy a nagy vagyon, mint a közép vagyon, valamint az értelmiség is bejut a képviselő-testületbe: addig, ha ezen elv a fővárosra chablonszerüleg alkalmaztatik. itt csakis a nagyva-