Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-22

22. országos ülés október 3. 1872. 209 ellenkezőleg átalakulási fejlődésünk és alkotmányos viszonyaink szilárdulása egészséges jelének tartom e körülményt. Mert, nézetem szerint, mindenütt, hol eddig ellentétben állott két párt közt véleményár­nyalatok támadnak : e körülmény mindig azt jelenti, hogy a pártok közelednek egymáshoz; és az adott esetben még azon mind nagyobb körben érvényesülő meggyőződésről is tesz tanúságot hogy azon állás­pont, melyet politikai pártjaink 18t>7-ben elfoglal­tak: ma már egy nagy anakronismust képez és mai politikai életünk exigentiáinak seinmiképen sem fe­lel meg. Csakhogy, fájdalom, t. ház, az előttünk fekvő javaslatok nem mindenike nyújtja ezen vigasztaló jelenséget. Különösen kettő ezek közöl a politikai aberratiónak magas fokát, az alkotmányos rendszer és a* parlamentalisnras ellen intézett támadásoknak, s a képviselőház méltósága elleni insinuatióknak ijesztő tömegét tárja fel előttünk. Ne csodálja a tisztelt ház egyébiránt, hogy azon két javaslatot, melyet Becskerek város és Ba­ranyamegye Nagy-Szalonta kerületének tisztelt képvi­selői benyújtottak : együtt említem. E javaslatokban igen sok érintkezési és találkozási pont van. A rideg, merev negatiónak, a kíméletet nem ismerő rombolásnak jellegét viseti mindkettő magán s kü­lönösen az, amit a magyar nemzet elégületlenségé­ről, kormányzási rendszerünk erőszakos irányáról, az alkotmány védbástyáinak lerombolásáról, az úgy­nevezett corruptióról mond, — melyet mellesleg meg­jegyezve, nézetem szerint leginkább azok terjesztenek, akik semmivel sem indokolható átalánosságban tar­tott gyanúsításokkal föllépni nem átallanak, — amit ezekről a két javaslat tartalmaz: az bennök csaknem szó szerint megegyezik. Különösen ami a Becske­rek város tisztelt képviselője által benyújtott javas­latot illeti: annak irányában nem osztozhatom azon nézetben, melynek Debreczen városa érdemes képvi­selője adott kifejezést, hogy tudniilik elég az egész föliratijavaslatot egyszerűen mellőznünk; sőt ellenke­zőleg én részemről köteleségemnek tartom kijelen­teni azt, hogy nézetem szerint minden képviselőnek, ki a vitában fölszólal, egyik komoly föladata: méltó indignatiójának e javaslat fölött hangos kifejezést adni; hadd lássa az ország, hadd tudja meg a nem­zet, hogy az oly javaslat, mely végeredményében az ország területi egysége ellen irányul: eházban nem elismeréssel, de méltó és komoly kárhoztatással és megvetéssel találkozik. Mert hisz az oly javaslat, mely nem átallja kifejezni, hogy kívánalmai nem teljesülése esetében reményeinek horgonyát a mo­narchia külbékéjének veszélyeztetésében keresi, mely alig jellemezhető valótlanságggal azt állítja, hogy a különféle tudományos és vallási czélokra fordított állampénzekből a nem magyar nemzetiségnek majd semmi sem jut; mely végül a királynak nyiltan azt KÉPV. H. XAPLÓ 18n. T. KÖTET. javasolja, hogy a kormány keleti békepolitikáját változtassa meg: az ily javaslat, nézetem szerint. Magyarország törvényhozása részéről más fogadta­tást nem érdemel! fis tisztelt ház valóbau szerb testvéreink ügyök és érdekeinek képviseletét rosszabb kezekre már nem is bízhatták volna azoknál, amelyek e javas­latot aláírták. (Helyeslés jobb felöl.) Ami ezen javaslatnak azon részét illeti, mely az erdélyi románság hangulatáról szól: erre nézve a leghatalmasabb czáfolatot nyújtja azon fogadta­tás, melyben ezen javaslat a román képviselők által részesittetett. Az erdélyi románság józan többségé­nek képviselői, t. ház, itt ülnek s bizonyára tudni fogják az alkotmány keretén belül is érvényesíteni alkotmányos és jogos igényeiket. Osztozik ezen javaslatnak irigylésre alig méltó babérjaiban azon fölirati javaslat, melyet Baranya megye szalontai kerületének képviselője tett a tisz­telt ház asztalára. Egy tételt jegyeztem meg ezen javaslatból: „ott hol — úgymond — a törvények iránti tisztelet a nemzet érzelmeiből elenyészett: ott a társadalmi rend alapjai is meg vannak ingatva." Arany igazság ez, tisztelt ház, csakhogy kér­dem : a törvények iránti tisztelet megerősítését, és a társadalmi rend alapjai megszilárdítását czélozzák-e azon javaslatnak aláírói, mely javaslat nem átallja a törvényhozás intézkedései ellen a népnek kétségbe­esésére hivatkozni ? A törvény iránti tiszteletet ápol­ja-e oly javaslat, mely egyenesen kijelenti, hogy a hadügyi költségvetésnek delegátiók általi megvitatá­sát a nemzet szabad akarata kifejezésének nem te­kintheti; amely még tovább megy s magát a nem­zet számára törvényeket alkotni hivatott parlamentet nevezi törvénytelennek ?! Valóban, tisztelt ház, ily előzmények után nem tekinthetem puszta véletlennek, s nem is csodálom, hogy a két javaslat aláírói a háznak ugyanazon padjain ülnek. A javaslat benyújtói hazánk jelenét a legrom­lottabb népek, legromlottabb korszakához hason­lítják. Engedje meg a tisztelt ház, hogy én is éljek azon hasonlattal. Lehettek, sőt a történet tanúsága szerint voltak is a romlott népeknek oly romlott korszakai, midőn egyesek közös eszközöket használ­tak, öntudatosan vagy öntudatlanul ugyanazon czé­lokra törekedtek hazájok alkotmánya és területegy­ségének ellenségeivel. De arra, hogy magát szabad­elvűnek, s állítólag hazafiasnak is nevező párt tett volna így: arra tudomásom szerint még a legrom­lottabb népek, legromlottabb korszaka sem nyújt példát. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom